Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-46f
410 46. országos Uíés deczember 6. 1875. már nem csak a hadsereg es tartalék, nem csak a landwehr, hanem ezeken kívül a népfölkelés is képezi, mely ott nem szervezetlen tömeg, hanem teljes katonai fegyelem alatt álló test, mely a rendes hadsereggel szemben óriási túlsúlyban van, melybe mindazon elemek, melyek a rendes hadseregben föl nem használtatnak, fölvétetnek. Ma tehát minden államnak erre kell törekednie ; mert a másik útnak érvényesítése teljes lehetetlenség Ezen rendszer lebegett kétségkívül a védtörvény alkotóinak szeme előtt is. Hivatkoztam már egyszer e házban épen Ürményi képviselő úrral szemben egy kijelentésre, mely a védtörvény megalkotása alkalmával annak egyik megalkotója által tétetett s a melyben kiemeltetett, hogy a közös hadseregnek kell képeznie a homlokot, a derekat, melyhez a két honvédség, mint ket szárny csatlakozik Annak kell képviselnie a monarchia összes véderejét, melyhez a monarchia két részének védereje, a honvédségek, szükség esetében csatlakozhatnak, hogy amazt közös erővel támogassák. Ezen eszme képezte a védszervezet megá lapitásakor ennek alapját, ennek főelvét s ez nyert kifejezést a közös hadsereg intézményében és a két honvédség intézményében. Mihelyt ettől távozunk, mihelyt a honvédségedet teljesen megszüntetjük és a puszta tartalékra vezetjük vissza, a nélkül, hogy ennek másnemű hatályát kutatnók, a nélkül, hogy ennek másnemű következményeire térnénk át: akkor a közös hadsereget nemcsak jelen állapotában, nemcsak jelen szerkezetében kell fentartani; hanem nagyobbítani kell, akkor minden rendelkezésre álló erőt a közös hadsereg keretébe kell bevonni s akkor azon kökövetkezésre jutunk, melynek implicite kifejezést adott Ürményi képviselő ur, midőn azokat, kiket ma a honvédséghez kell besorozni a törvény értelmében, és kik szolgálati kötelezettségeiknek ott tesznek eleget: a közös hadseregbe kívánja soroztatni s ez által kívánja teljes kiképeztetésöket elérni. Ettől némi financziális eredményt vár a t. képviselő ur. Kiszámította, hogy ezen esetben a honvédség körűi 2 és 3 millió, összesen 5 millió megtakarítás eszközöltethetnék; de másrészt a közös hadseregnél ennek folytán lámadó költségtöbbletet nem számította ki, pedig igen egyszerű a számítás. Méltóztassanak venni a, mi részünkről 28 ezer embert, azaz, az uj ujonezjutalékot a megfelelő fogyatékkal, a mely három évvel beáll. 28,000 ember költsége a közös hadseregben, egyegy embert 140 írttal számítva, többre megy, mint 4 millió forint, s akkor még ugy számítottunk, hogy az ujonczok szaporulatához képest a tiszti létszámot, a kereteket nem szaporítottuk. Pedig el fogja ismerni maga a képviselő ur, hogyha a közös hadsereg létszámát szaporítjuk: akkor okvetlenül a kereteket is szaporítanunk kell. Ezzel még nem érintettünk semmi költséget a honvédségre vonatkozólag, kivéve azon költséget, melyeket a csapatokra kell tenni. A csapatok költsége 4 millió forint; ámde a honvédelmi ministeriumnak a csapatokén kivül vannak még más köitségei is, olyanok, melyek átalában nem a honvédség kedvéért és okáért történnek; oly költségei, melyekkel azon adminisíratió kiadásait fedezi, mely a közös hadsereg szervezete folytán szükségeltetik. Mert hiszen a közös hadsereg administratiója nagy részben a honvédelmi ministerium kezében nyugszik. ('Helyeslés, a középen,} Ha másrészről összehasonlítást tesz a t. képviselő ur azon budgettel, mely a lajthántuli tartományokban a honvédségre vonatkozólag fenáll: szintén ugyanezen eredményre fog jutni. A 4 milliót ott valamivel meghaladják a honvédségi költségek; de nem veszi a t. képviselő ur számításba azon költségeket, melyek az egyes tartományi budgetekbeu fordulnak elő, és a melyek nagyrészt azon ádministrativ teendőkből folynak, melyek itt a honvédelmi ministerium által; ott a Statthaltereiok által teljesíttetnek, (iídyedés a középen.) Megengedem, hogy tán némi megtakarítással járna azon rendszer, melyet a t. képviselő ur javasol ; sőt megengedek még többet, megengedem t. L, hogy ezen megtakarítás még definitív is letme; tán nagyobb is, mint a melyet a védtörvénynek a jelen rendszer keretében való megújításától várni lehet. Bár itt nagy kétségek forognak fenn arra vonatkozólag : vajon ez átalában megengedhető-e? Mert abban nem fog kétkedni a t. képviselő ur, hogyha mi azon ideákat, alapokat elfogadjuk: akkor a legközelebbről megkezdendő ós folytatandó tárgyalásoknál, melyeket a védrendszer megújítására nézve tenni kell, ismét más alapra, mint a melyre ő utalt, állani nem lehet; és azon megtakarítás, mely az ő számítása szerint eredményképen resultálódnék: az a megtakarítások maximuma, a melyet a jövő 10—12 évre várni lehet, Hogy minő intézkedések fognak tétetni, a védrendszer újjá alakítása, és illetőleg a védtörvény uj meghozatala alkalmával, azt ma még természetesen senki sem tudja; de azt hiszem, hogy épen azon eszmemenet körében, a melyet bátor voltam jelezni: a megtakarításoknak tán nagyobb lehetősége van csak, hanem az intézmény nemzeti szellemben való kifejtésének sokkal nagyobb tér is nyílik. Épen, ha a közös hadsereget, mint magvat fogjuk fel, mely a két honvédséget maga körül egyesíteni van hivatva, mely hivatva- van megteremteni azon alapotot, a mely időt enged arra, hogy a honvédség kifejlődhessék, a mely időt enged a honvédségnek addig, míg az első támadás veszélyén tul vagyunk, egész erejét kifejthetni; — épen akkor tán lehetséges lesz az is, hogy a közös
