Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-46
384 44. országos Illés deczember 4. 1875. Csemegi Károly államtitkár: T. ház! Én megvallom őszintén, hogy igen erőlködtem az utóbb adott fölvilágositás után különbséget találni az, ügyészség külön keretének megszüntetése és az ügyészségnek beolvasztása közt En e kettő közt különbséget most sem vagyok képes felismerni és a külön keret megszüntetése alatt nem érthetek egyebet, minthogy a bíróság és az ügyészség egy és ugyanazon testületet képezzenek. Meglehet, hogy felfogásom nehéz; de mondom én csak ezt érthettem. A főügyészségek megszüntetéséről ez alkalommal nem szólok. Azt hiszem, ez sokkal nagyobb fontosságú kérdés, hogy sem egy budget-tárgyalásnak átmenő discussióját képezhesse. Csupán arra a kérdésére akarok felelni a tisztelt képviselő urnák, hogy vajon a müveit osztályokhoz tartozó rabok irodai munkákkal foglalkoztatnak-e, vagy pedig más munkákkal ? Mint méltóztatnak tudni, a mi börtönrendszerünk nincs még kiépítve, nincs tökéletesen szervezve. Egyes helyeken igenis, de csakis a kihágások miatt elitéltek használtatnak ily munkára ; nem pedig azok, kiknek erkölcsi jellemében bizni nem lehet; mert végre is nagyfontosságú kérdés az, rabokat a törvényszék irodájában foglalkoztatni ós ott tartani, íiol doeumentumok, sok embernek igen nagy értékű és messze kiható igazolványai és okiratai vannak. Nagyon megfontolva és nagyon óvatosan lehet ilyen helyen mintegy folyton foglalkoztatva beengedni az elitélteket. Azt tehát, hogy ez mint rendszer alkalmazva volna, nem állithatom. Hogy jövőre miként fognak foglalkoztatni egy elfogadandó uj börtön-rendszer alapján, a melyre nézve a főbb vonások a büntető törvénykönyv iránti javaslatban meg vannak; miként fognak foglalkoztatni a rabok és fegyenczek: a törvényhozás bölcsességétől és elhatározásától fog függeni. Jelenleg azonban az administratió nincs azon helyzetben, hogy azon irányban, melyet a képviselő ur jelezni méltóztatott: merne saját maga elhatározásából ilyen átható, és átalános intézkedést behozni. (Helyesles a középen.) Elnök : Méltóztatik a t. ház a királyi ügyészségek szükséglete fejében a pénzügyi bizottság által javasolt 2.150;000 frtot a 7. ós 8. czimek közt elfogadott átruházási joggal megszavazni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa) rendes "fedezet. Eabtartási költségek 200,000 frt. Horváth Lajos előadó: Nincs észrevétel. Elnök: 200,000 frt fedezetül elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa) Eendes szükséglet, Illavai fegyintézet 113,585 frt. Irányi Dániel: Nem az illavai fegyintézethez külön, hanem átalában a fegyintézetekhez akarok szólani. T. ház! hogy börtöneink állapota az utolsó időkben tetemesen javult: azt nem lehet tagadni. Ugy a börtönnelyisógek egészségi tekintetben, mint a fegyenczekkel való bánás-mód a haladás bélyegét viseli magán A fegyenczekkel emberiebben bánnak, mint azelőtt és átalában a büntetés czóljának inkább megfelelő módon. Vannak azonban mai nap is hiányok, melyeket pótolni kell; hibák, melyeket javítani szükséges. Nem ( oly javitásokat értek 1 ház, melyek a létező rendszer alapján nem létesíthetők •; nem olyanokat, melyek tetemes költségeket, az épületek átalakítását, vagy épen uj épületek emelését tételezik fel; ilyenekre a mai körülmények közt még gondolnunk sem szabad, hanem értek oly javitásokat, melyek a létező rendszer keretén belül és csekély vagy épeii semmi költséggel eszközölhetők. A fegyenczházak tartására kiadott szabályok nagyrészt igen czélszerüek; de hogy nem mindenütt alkalmaztatnak a ministerium szándéka szerint, arról az, aki a börtönöket időről-időre megvizsgálja : meggyőződhetik. Ily Adzsgálatokat megszokott ejtetni a ministerium és sőt tudom, amint a hiányokról értesül, azoknak javítása iránt intézkedik is. így' tudom, hogy a t minister ur egy előadott esetben valóban a humanitás és czólszerüsóg szempontjából intézkedett. De minthogy azt óhajtom, hogy ugyanazon intézkedés valamennyi országos fegyintézetre és a törvényszékeknél létező börtönökre is kiterjesztessék : annálfogva szabadságot veszek magamnak, azt egyúttal itt szóba hozni. A fegyenczek, a kiadott rendelet szerint nemcsak nem szerint, hanem a bűnösség fokozata szerint is elkülönittetnek. Vannak azonban esetek, a hol kor szerint nem különittetnek el; már pedig mindenkitudja, hogy a íiatal fegyenczeket nem tanácsos a felnőtt, megrögzött bűnösökkel összevegyiteni. Én tehát addig is, mig nálunk Magyarországon, miként más polgárosodott országokban, az ifjú fegyenczek számára külön fegyintézetek fognak felállíttatni, azt vagyok bátor kérni a t. minister úrtól: méltóztassék ugy az országos fegyintézetek igazgatóit, mint a királyi ügyészeket oda utasítani, hogy a gyermekek, illetőleg a suhanczok, kik börtönökbe vagy fegyházakba kerülnek: mindenütt szorosan elkülönittessenek a többi meglett korú gonoszoktól, A mi különösen az országos fegyintézeteket illeti, azt hiszem, legczélszerübben járnánk el akként : ha ezen gyermekeket azon osztályba soroznék, melyben a javultak, vagy épen az úgynevezett kitűnők vannak. Egy-két suhancz, ki épen valamely gonosz tettet követett el, nem fogja megrontani azokat, kik a javulás utján vannak, nem fog megrontani 20—30 embert, a kikkel együtt egy szobába záratott. Mig viszont, ha az ily gyermek megrögzött gonosztevők közé kerül, ő bizonyosan még inkább meg fog romolni. Ez az egyik.
