Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-46

46. országos ülés decsoenUra- 6. 1875* 385 Az utolsó időben ismételve oly hireket hoztak a hírlapok, hogy egjdk-másik fegyházból gonosztevők szöktek meg, köztök pedig igen veszedelmes gonosztevők, kiknek a börtönbőli kiszabadulása az egész vidéket rettegésbe ejtette. Én nem tudom, hogy minden egyes esetben mi szolgáltatott ezeknek okot a kiszabadulására, mi könnyítette azoknak megszokásét. (Egy hang: Mert nincs bilincs! A t. képviselő ur azt veti közbe, hogy ez azért történik, minthogy nincsenek megbékózva, minthogy nincsenek lánczo.n. A ki a külföldi börtönöket isineri, az tudja, hogy ott nincsenek lánczon a fegyenczek; de őriztetnek jól, ugy hogy nem szabadulhatnak meg; tehát az őrizet a hiányos, azon kell segíteni. A megszökhetést részint a felvigyázat gyarlósága okozza, részint pedig belylyel-közzel a börtön-helyiségek ezélszerütlen volta. Különösen pedig egy körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a t. minister urat. A törvényhatóságok börtön-helyiségei sok helyütt nincsenek elkülönítve a hivatali helyiségektől, nincsenek elkülönítve fal, vagy rostély, vagy kapu által ; sőt találtam egy állami fegyházat is, a melynek az utczára vezető kapuja nem volt bezárva. Én sok fegyházat meglátogattam a külföldön : de egyet sem találtam, melynek kapuja ne lett volna éjjel-nappal bezárva, és a melyen, ha az ember be akart menni: be kellett volna csengetni, és a kaput a kapus nyitotta fel. Ez mulhatlanul szükséges nálunk is. Ha meggondoljuk, hogy a rabok tömegesen mennek sétálni ki az udvarra, vagy midőn műhelybe kisértetnek, ós csak egy-két őr kiséri őket: akkor nagyon könynyen lehet képzelni azon esetet, hogy egyik-másik kijátszva az őrnek vigyázatát s rendesen a legveszélyesebb megszabadul. Ezen tehát segíteni kell. Még egy harmadik az, a mi iránt az igen t. minister ur figyelmét felkérni bátor vagyok. (Bálijuk!) A visszaeséseknek legtöbbször az az oka, hogy a fegyházból kiszabadult fegyencz nem tudja hirtelen élelmét, kenyerét megkeresni. Az emberek, idegenkednek tőle, és nem szívesen adnak neki munkát: igy tehát ő kénytelen oly eszközhöz nyúlni, melyeket az erkölcsiség elkárhoztat; ós előbb-utóbb oda kerül \issza, a honnan kiszabadult. Ezen bajnak orvoslása végett a külföldön sokat tanakodtak, okoskodtak, s e végett társulatok alakultak, a kiszabadult fegyenczek ellátása, és az ő erkölcsi életük figyelemmel kisérése végett. Minálunk, egyetlen egy ilyen egyesület van a központban, az úgynevezett rabsegélyző-egylet. Én tudom, hogy az ilyen egyesületeknek alakítása nem tartozik szorosan véve a központi kormányzat feladatai közé ; de miután az utolsó években, fájdalom, azt tapasztaltuk, hogy minálunk a társulási szellem meglankadt, lehetetlen azon óhajtást ki nem, fejeznem, hogy a t. minisÜÉPV. H. NAPLÓ 1875. - 78 II. KÖTET. ter ur a maga tekintélyével, hatalmával hasson oda, hogy az ilyen társulatoknak létesítését mindenütt, a hol börtönök, fegyházak léteznek, megkönnyítse. Ha a t. minister ur nemcsak a főügyészeket, hanem a főispánokat is fel fogja hívni, hogy ily egyletek létesítésére közreműködjenek: az azt hiszem, bizonyára nem fog minden' eredmény nélkül maradni. Ezek voltak azok, a mikre a t. minister ur becses figyelmét felhívni szükségesnek tartottam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béla igazságügyi minister: T. képviselőház ! A t. képviselő ur azon tiszteletreméltó érdeklődésnél fogva, a melylyel viseltetik a fegyintézetek és börtönök iránt: egy fegyintézetet látogatván meg a nyár folyamában, szíves volt velem azon intézet körüli tapasztalatait közölni és a mint emlékszem, felhozta a többi közt azon tapasztalt hiányt, melyet szintén most megemlített, hogy tudniillik nem találta az ott letartóztatottakat kellő kor szerint elkülönítve. Én figyelemre méltónak találtam a t. képviselő ur közleményét és nyomban kiadtam a rendeletet és meg vagyok győződve, hogy ezen rendeletnek azon foganatja lesz, melyei a t. képviselő ur jelen felszólalásával elérni óhajt. A mi azt illeti, hogy többször fordulnak elé megszökések, különösen a börtönökből: ez nem kerülte el az én figyelmemet sem. különösen a legközelebbi nyár folyamában, miután sajátságos, hogy épen néhány börtönből nem ugyan elitélt, mert perük jogérvényes Ítélettel ellátva nem volt, hanem letartóztatott fegyenczek szöktek meg, kik az egész vidéket ijedelemben tartották. En a legszigorúbb vizsgálatot rendeltein el minden esetben és intézkedtem nemcsak az iránt, hogy ott, a hol a felvigyázat hiánya, vagy elégtelensége miatt történt ez, a kellő intézkedések megtétessenek : de gondoskodtam arról is, hogy jövőre nézve az ily eset ne forduljon elő. A mit a t. képviselő ur a visszaesőkre nézve felhozni méltóztatott, ezt főleg annak tulajdonítja, hogy nincs gondoskodva e tekintetben, hogy a fegyenczek a rajok szabott büntetést kiállván, bizonyos eszközzel elláttassanak, hogy az első időben legalább biztosítva legyenek megélhetésükről: e tekintetben két irányban van gondoskodva. (Halljuk!) Először a fegyintézetekben, merem mondani a t. ház előtt, a fegyenczek munkáltatása napról napra előbbre halad és évről évre nevezetesebb és figyelemreméltóbb eredményt mutat fel, s csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy a míg a fegyintézetekben a teljesített munkákból 1871-ben csak 30,000 frt. jött be: ez összeg most már közelíti a 90,000 irtot és alapos remény van, hogy évről évre szaporodni fog. Mondom, a fegyintézetekben biztosítva van arról, hogy a fegyencz által megérdemlett munkabérnek egy bizonyos része nem 49