Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-45

374 45 országos ülés deezember 5. 1875. meghallgattatnak ugy az előléptetéseknél, mint pedig az alsóbb fokú birói állomások betöltésénél. E tekintetben a t képviselő urnák nem volt igaza. Biztosítom a képviselő urat, — tudomásom és nem képzeletem szerint, — hogy a legtöbb esetben a királyi táblai állomások betöltésénél, a királyi táblai elnökök és alelnökök igenis megkér­deztettek és véleményük kikéretett. Biztosítom a t. képviselő urat, hogy hasonló eset áll elő a leg­főbb ítélőszék bíráinak betöltésénél is, biztosítom a t. képviselő urat, hogy tudtommal egy igazság­ügyminister sem vindikált magának személyek ismerete körül csalhatatlanságot ós igen nagy azon jeles egyéneknek száma, kiket egyes állomások betöltésénél óvatosan és gondosan megkérdezni szokott. De felforgatott rendszer van nálunk mégis. S mért? Fel van forgatva a rendszer azért, mert a járásbirói állomás nem qualificál valakit a törvényszéki birói állomásra. Ez tehát igen meg­rovandó valami, hogyha járásbiróból valaki tör­vényszéki biróvá lesz. Engedje meg a t. képviselő ur, igen kevés még azon járásbirák száma, talán az egész rend­szer fenállása óta három-négy, a kik saját kívánsá­goknál fogva törvényszéki bírákká lettek, még pe­dig megmondom annak is okát, hogy miért? azért, mert az illetők azon eipeditiv gyorsabb működést, mely a járásbíróságnak lényeges feltétele: nem bírják annyira, és maguk hajlamuk és termesze­töknél fogva inkább a jogtudomány problémáiba és annak tanulmányozásába merülvén el, sokkal több hivatást éreztek arra, hogy ott működhesse­nek, hol a legnagyobb jogi kérdések felett kell dönteni, mintsem a kisebbszerü erpeditiv eljárás­sal foglalkozó járásbíróságnál. Hajlamuk, termé­szetűk és képzettségöknél fogva kérték magukat a törvényszékhez áthelyeztetni. Hogy a mi rendsze­rünk szerint az országban a járásbirónak avanee­mentkónt legyen fentartva a törvényszéki bíróság: azt a képviselő ur nem tudom, hogy honnan me­rítette ; a dolog, a létező tények ismeretéből nem meríthette De rendszertelenség van mégis: mert a királyi tábla nincs felosztva. Erre az igazságügy­minister ur megfelelt. Legyen meggyőződve a képviselő ur, nem azért, hogy összevegyittessék a közigazgatás az igazságszolgáltatássá], a hova tiltakozása daczára is jutni akar; nem azért, hanem nagyon fontos igazságügyi érdekek azok, melyek az in vélemé­nyem szerint a kir. tábla decentralisatjóját már csak idő kérdésévé teszik. Midőn szóbeliség és közvetlenség van behozva a büntető ügyekben az első instantiánál: akkor írásbeliséget fenhagyni a másik instántiánál, az természetellenes állapot. (Helyeslés). Egy kir. tábla mellett egy egész országra s szóbeli eljárással lent az Írásbeliséggel, fent he­lyes igazságügyi, büntető eljárást senki nem kép­zelhet, ki ennek feladatát, czólját és horderejét is­meri. (Helyeslés a középen). Igen ; de a királyi ügyészség mégis rendszer­telenség, ez mind nem segit a dolgon: mert a ki­rályi ügyészeket a törvényszékek keretébe kell be­osztani. Igen csudálom a t. képviselő úrtól, a ki oly nagy súlyt fektet a hatalmak elkülönítésére, a bíróságok függetlenségére, hogy egyszerre elő áll és rendszerellenesnek állítja, hogy a királyi ügyész­ség nincs beosztva a bíróságok keretébe, hogy valaki nem vádló s bíró egyszersmind; azaz, hogy azon ellentétes functiókat, melyek a tör­vényhozás s bűnvádi eljárás körül léteznek: nem ugyanazon testület tagja, nem ugyanazon ember képviseli. Mi ugy tudjuk, ugy tanultuk, ugy ismerjük, hogy a garantia abban áll, hogy más képviseli az államot mint vádló és más orgánum az, a ki a vádló és védő momentumok számba vételével és ezeknek inegbirálása után függetlenül ítél. A vádló közege a ministernek, közege az államnak, mint executiv hatalomnak; a biró független az államtól, mint ez executiv hatalomtól. E kettő nem fér meg együtt. Igen is a királyi ügyész van a törvényszék mellett; de nem a törvényszék keretében. A szabadság, az egyéni szabadság, biz­tositéka kívánja azt, hogy az ügyészség a bíró­ságtól különálló testület legyen. És minthogy a t. képviselő ur szerint az rendszertelenség, hogy nincs beosztva a törvényszék keretébe a királyi ügyészség s nagyon szerettem volna, hogy ha rá mutatott volna azon országra, melyben ezen rend­szeresség, melyet ő annak nevez, létezik. Ugy tudom, hogy Ausztriában az absulutis­mus ideje alatt igenis létezett e rendszer és az absolutismus szempontjaiból e rendszernek van is nagy értelme s nagy jelentősége. Engedjen meg a t. képviselő ur, hogy ha az igazságügyminister ur alkotásainál irányul nem az absolut Ausztriát, hanem a szabadelvű alkotmányos orsaágokat ve­szi és alkotmányos princípiumok alapján szervezi a hatóságokat, e testületeket, mely alkotmányos princípiumokon alapszik a szabadság biztositáka. (Helyeslés). Jobban kell fizetnünk a bírákat, kevesebb bí­rákra lesz szükség. En voltam ki meglehe­tős élénkséggel kifejeztem azon nézetemet, hogy a birák számának aránytalan növelése egyátalán nem biztosítéka a jó bíráskodásnak. Van egy ha­tár, melyen tul a birák számának növelésében mennünk nem szabad, a nélkül, hogy igazság­szolgáltatásunknak ártanánk és e határt a képes­ségek száma vonja meg. T. képviselőház! Egy kis munka van előttem: Belgium törvényjavaslata a bírósági szervezet fö­lött. A minister előterjesztésében olvasom, hogy a szervezet iránti javaslat először előterjesztetett 1848-ban; nem lett belőle törvény; előterjeszte-

Next

/
Thumbnails
Contents