Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-34
30 34. országos ülés november 23. 1875. űzni látszassam, engedjék meg, hogy a rendelkezési alapnak természetét a posteriori is szellőztessem és a rendelkezési alapnak nemcsak az alkotmányos budgethez való viszonyában, hanem befolyásában is a közigazgatás szerves működésére kifejthessem. Indiscret volna, a rendelkezési alap egyes czéljait, egyes eszközeit kutatnom, ez csak a kormányfogalom rovására történhetnék és abbeli tüzetes nyilatkozatom mellett is, hogy itt kormányokról átalában és nem a mi kormányunkról van szó, itt azon egyes tételek és adatok kiemelését mellőzném kell, a melyekről némely ministerelnök és azoknak hivatalos és felhivatalos teremtményei igen érdekes történetkéket tudná| nak elmondani. A rendelkezési alapnak tehát csak átalánoaságban való hováfordítását akarom kutatni és ebben azt találom, hogy az rendkívüli, alkotmányos eszközökkel el nem érhető kormányzati czélokra szokott fordíttatni ; vagy mondjuk ki őszintén, arra, hogy a kormánynak elleneit, az elégületleneket megzabolázza. Ha pedig a rendelkezési alap erre van alkotva: kérdezem, hogy a rendelkezési alapnak azon működése szükségszerű eszköze egy szabadelvű és alkotmányos kormánynak? Nem akarok ez alkalommal súlyt tulajdonítani az ethikai szempontnak, ámbár Wahrmann képviselőtársunknak a jelenlegi budget ethikai alapjára vonatkozólag a pénzügyi bizottságban elmondott emlékezetes szavai igen dicséretre méltó kezdeménj^ezést képeznének idevágólag. Csak azt kérdezem: nem lehetne-e a rendelkezési alapnak mostani hivatását t. i. az elégületlenek ártalmatlanná tevését más, alkotmányos eszközökkel elérni ? Én azt hiszem, ha egy kormány a népéletnek minden tényezőjét ismeri és ha becsületes szándoka van mindezen tényezőinek a jogegyenlőség alapján valóban eleget tenni, ha lemond arról, hogy a népességek töredékének, vagy egy osztálynak kedvezzen, ha zászlajára az összes nép érdekegysógének helyreállítását írja, ha mondom valódi állampolitikát űz: ez esetben a kormány magában a közigazgtásban a legjobb és egy ellentállhatatlan eszközzel bir és rendelkezik a nép kielégítésére és az elégületlenek lefegyverzésére! Ha tehát elméletileg véve egy kormány rendelkezési alapot követel: az nagyon jellemző arra, hogy a kormány azon öntudatban van, hogy az állam-igazgatás szervezetében és működésében nem képes a népnek eleget tenni, hogy a törvényekben nem talál fogantyút az elégületlenek megzabolázására. A rendelkezési alap követelése tehát ugy jellemzi magát, mint egy kormánynak lelkiismeretében való nyugtalansága, vagy mondjuk ki őszintén, szegénységi bizonyítványa. És én azt hiszem, hogy egy valóban szabadelvű és igazán erős, szilárd kormánynak nem kell rendelkezési alap: hanem a közigazgatás és jogszolgáltatás alkotmányos eszközeivel beérné a nép kielégítésére; ebből következik tehát, hogy a rendelkezési alap elméletileg az alkotmányosbudgetjog . szempontjából merőben alkotmány ellenes és a kormányzat működését vévén tekintetbe, egészen fölösleges; tekintetbe véve pedig a dolog gyakorlati oldalát, azt hiszem, hogy pártom nézetét tolmácsolom, ha azt mondom: hogy ha már maga a szabadelvű kormány, daczára a pártfusio által czélba vett, mindent magába ölelő hatalmának és közkedveltségnek, és daczára remélhető az egész ország kielégítésére szándékolt szerves közigazgatási terveinek, mégis szükségesnek hiszi a rendelkezési alapot: helyzetében a t. kormány legjobban megítélheti, hogy vajon szükségee-e neki a szabadelvüség daczára ezen rendkívüli és alkotmányellenes eszköz? Miután pedig a mi programmunk azt parancsolja, hogy egy kormánynak mind azon eszközöket megadjuk, a melyek valóban állami czélok elérésére vannak szánva és miután nekünk elfogadhatlannak, sőt erkölcsileg merőben lehetetlennek látszik, hogy a jelenlegi szabadelvű kormány a rendelkezési alapot más czélokra szándékoznék forditani, mint azokra, melyek a jogállam hivatásának és lényegének megfelelnek : ennélfogva e kormánynak is hajlandók vagyunk rendelkezési alapot megszavazni. A mi pedig a rendelkezési alap nagyságát, összegét illeti: azt hiszem, nem szabad szem elől téveszteni, hogy ilyen rendki/üli eszközzel egyáltalában csak a legtakarékosabban szabad gazdálkodni ; másodszor, hogy államunknak még a kormány által is nyiltan elismert pénzügyi ziláltsága minket a legszigorúbb gazdálkodásra kényszerit ; és harmadszor, hogy a kormány eltekintve ettől is, már az idei költségvetés számos virementjában, különösen pedig az általános közigazgatási kiadások 7-ik czimében, közbiztonsági költségek fejében felvett 150,000 frtban és ezen kivül a ministerelnökség dologi kiadásainak 6-ik tételében foglalt 28000 frtban és egyébb számos más összegekben is már bir rendelkezési alappal. A mint tehát ezt már Kapp Gusztáv elvtársam bővebben kifejté és a tisztelt többség ellenszónokai által alapos és elfogadható okokkal meg nem czáfoltatott: a rendelkezési alap czimén nem szavazható meg több mint 50,000 frt. Reméljük, hogy a kormánynak sikerülni fog e tekintetben is a monarchia másik részével a paritást ngy helyreállítani, mint az történt az udvartartás költségeire nézve. Ezek szerint tehát a pénzügyi bizottság 200,000 frtos indítványa ellen és esetleg Kapp Gusztáv elvtársam modositványa mellett szavazok. Helfy Ignácz: T. képviselőház! Néhány rövid megjegyzést kívánok e rovatra tenni. Azon elméletek közül, melyek a rendelkezési
