Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-44

i4. országos U!és deczember 4. 1875. 333 egy polgári iskoláról van szó, ez egy practicus kursussal összekötött intézet, mely épugy mint a polyteehnicum a teehnicusok számára, a niecha­nicusok kiképzésére áll fenn. Ez épen oly iparos férfiak kiképzésére van hivatva, a milyenekben nagy a hiány nálunk. Folyvást arról beszélünk, hogy agrieol állam vagyunk és ily viszonyok kö­zött nem állhatunk fenn. De akkor épen azért kell az ipari kiképzés fejlesztésére súlyt fektetnünk. Csak tekintsük Ausztriát, mely épen most állit fel 11 hasonló iskolát és mindenütt Európában, a hol ilyen ipart nevelni akarnak: felállítanak ily gya-. korlati intézeteket, hogy azokban képeztessenek olyanok, kik az ipart vezetni képesek lesznek. De azt fogja mondani valaki, hogy miért ál­lítsuk azt fel épen Kassán. Erre esak az röviden feleletem, hogy ott már létezik, tehát azt kell fen­tartani. Igaz, hogy kívánatos lenne az országban több helyütt ily intézetet állítani; de rósz pénz­ügyi viszonyaink mellett szorítkoznunk kell arra, hogy legalább a meglevők tartassanak fenn. Mindezen indokoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen eredetileg beállított összeget, t. i. a 13,300 frtot megszavazni. Simonyi Ernő: T. képviselőház! Az általam és Helfy Ignácz t. képviselőtársam által beadott különvélemény, a pénzügyi bizottságnak e tétel törlését indítványozó véleményével tökéletesen egyetért. Én, t. ház ! egy pillanatig sem vonom kérdésbe azt, hogy azon iskola, mely ott fentar­tatik: hasznos iskola lesz, sőt még azon állítást is koczkáztatni merném, hogy több haszon lesz be­lőle, mint a mennyit várhatunk az épen most megszavazott soproni reáliskolából; de, t. ház! midőn az ország viszonyai olyanok, hogy magá­nak az államnak létele is koczkáztatva van, és midőn annak elhárítása miatt az országgyűlés oly elvet állit fel, hogy uj beruházásokat tenni nem lehet: azt hiszem, hogy ezen szabály alól kivételt tenni nem lehet; mert ha ezen szabály alól kivételt tennénk, ezen szabály engem sem korlátozna, és én mindjárt a másik tételnél azt hoznám javas­latba, hogy legalább egy milliót szavazzunk meg ; én meg vagyok győződve, hogy hasznosabb be­fektetést nem is lehetne tenni. De az ország létele legfontosabb, mert azt tartom, hogy ha az ország elvesz: akkor elvesznek azon intézetek is, melyekre most az összegeket megszavazzuk; én pedig nem akarom oda vinni a dolgot. Szeretem, hogy a mi fenáll, azt fentartsuk legalább addig, meddig le­hetséges : mert hogy ha igy gazdálkodunk, mint eddig: lehetséges, hogy egy jövő ministerium ugy fogja a budgetet beterjeszteni, hogy a mostan meg­szavazott intézeteknek felét törölni kell. Azt mondják önök, hogy ezen intézetre nem is szavaznak meg 22,000 frtot, hanem esak 400 frtot, a másik helyen tulajdonképen nem 40000 frtot, hanem csak 800 frtot. Hanem hiszen a sok kis tétel teszi a nagy budgetet és utoljára is min­den budget egyes kisebb tételekből áll; és ha mi mindig azt mondjuk, hogy nem nagy e tétel, hogy azt meg lehet szavaznunk: akkor szavazzuk meg az egész budgetet, de akkor ne beszéljünk gaz­dálkodásról. Itt is arról van szó, hogy ezen inté­zetre több nem követeltetik, mint 13,000 frt. Már, engedelmet kérek, ilyen szakiskolát az összes be­rendezéssel és tanszerekkel felállítani ezen összeg­ből nem lehet. (Felkiáltások: Hiszen már fenáll!) Fenáll igenis, de engedelmet kérek, nincsen szer­vezve. (Felkiáltások: De igen.') Az egész iskola egy üzlettel összekötött üzem, egy gép-gyár, mely a vidékre eladja a eséplő-gépeket, s hogy ezen cséplő-gépeknél szükséges mechanikusok meg le­gyenek : szeretné, hogy az állam maga nevelné ezeket a mechanikusokat, a melyeket más gépész maga nevel, mert ez az üzlethez tartozik; én tehát nem látom át, hogy itt miért ne tartoznék az üzlethez. Azután a minister ur azt mondja: itt van a po­litechnikum, ott legyen egy intézet a mechanikusok kiképzésére. Hiszen igy kezdik mindig. Itt volt Pesten egy állat-gyógyintézet, az tanított kovácsokat, kik nem voltak tudósok; hanem gyakorlati hasznukat lehe­tett venni a községekben a marha-gyógyitásnál, lovak kezelésénél és patkolásánál. Most tudós férfiakat ta­nítanak ott, felemelték az intézetet akadémiává, többe fog kerülni, kevesebb hasznát fogjuk venni; mert nem lesz kovács, nem lesz olyan, ki a köz­ségekben gyakorlatilag hozzá lásson, inkor szük­ség van reá; hanem lesz majd, a ki dissertatiókat ir a szaklapokban és más tudományos dolgokkal foglalkozik. Olyan lesz ez is: most a mechanikus iskolát indítjuk meg, később kinövi magát egy kassai felvidéki politechnikummá, pedig erre Ma­gyarországnak egyátalán nincs szüksége. En óhajtanám, hogy Magyarország minden községében legyen iskola, hogy az ország minden kerületében legyen középtanoda, szóval, módjában legyen a haza minden polgárának magát ugy ki­képezni, a mint körülményei megengedik; hanem, t. ház! pénzügyeink ezt most nem engedik. Mél­tóztassék bevárni addig, mig pénzügyeinket ren­deztük s akkor jöhetnek elő ily követelésekkel. Ha azok hasznosaknak bizonyulnak, szívesen meg fogja szavazni a törvényhozás ; de addig, mig az ország pénzügyei nincsenek rendezve, mig az országot arra inti a kormány, sőt maga a fejede­lem is, hogy az állam létele van kérdésben : akkor én helyi érdekből ezreket megszavazni nem tartom elfogadhatónak. Pártolom a pénzügyi bizottság vé­leményét. Wahrmann Mór: Készemről tökéletesen átlátom ezen kiadásnak fontosságát, tökéletesen átlátom hasznát az ipari szakoktatásnak, megva­gyok győződve, hogy Magyarország jövője nagy

Next

/
Thumbnails
Contents