Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43f

316 4S. országos ülés deuzember 3. 1835. Somssich Pál előadó: A bizottság ajánlja, hogy ezen 190,000 frt egy összegben megszavaztassák: \ Elnök: A József-műegyetemre együttesen megszavaztatik 190,000 frt. W

ächter Frigyes jegyző: Országos rajztanár-képezde, és ezzel kapcsolatos minta rajztanoda. Személyes járandóságokra 22,540 frt, dologi kiadásokra 17,100 frt összesen 39,640 frt. Somssich Pál előadó: A bizottság ajánlja, hogy ezen 39,640 frt együttesen szavaztassák meg. Elnök: Az országos rajztanár-képezdére " és az ezzel kapcsolatos minta-rajztanodára együttesen megszavaztatik 39,640 frt. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvasta:) nagyszebeni jogakadémia 19,835 frt somssich Pál előadó: A bizottság ajánlja ezen összeg együttes megszavazását. Elnök: A nagyszebeni jogakadémiára megszavaztatik összesen 19,835 frt. Wachter Frigyes jegyző: (Olvas.) Középtanodák. Gymnasiumok, összesen személyes járandóságok és dologi kiadások eziméii előirányoztatott 115,813 frt. Somssich Pál előadó: Együtt mind a személyes, mind a dologi kiadásokra, ajánlja a bizottság a 115,813 frt megszavazását. És itt előáll azon eset, melyet emiitettem rövid bevezető előadásomban , hogy fejleszteni kell az intézeteket, ugy, hogy a hol eddig két-három osztály volt, ott most 4—5—6 osztály lesz és igy a gymnasiumoknál egy-egy ily osztály költségeinek fedezésére szükségeltetik az összeg, a mennyivel a jövő évre több irányoztatok elő. Cosma Parthén: Tisztelt ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy ezen a ezimen előirányzott és a pénzügyi bizottság által is javaslóit összeget nemcsak megszavazom, de sőt még szaporítani kívánom. Előre látom ugyan, hogy szemrehányásoknak teszem ki magamat, midőn épen most a minden ároni megtakarítás korszakában a kiadások szaporítását vagyok kénytelen indítványozni; megjegyzem azonban, hogy az általam fölvétetni indítványozandó tétel a mi budgetünkben sem nem uj, sem nem olyan, melyet onnan a megtakarítás szempontjából kiküszöbölni lehetne; ellenben olyan, mely az előtt is rendes rovatot képezett költségvetésünkben, — mely közreműködési szempontból felette szükséges, és mely a tanügygyei egyáltalában semmi összefüggésben nem levő ok miatt vétetett ki a költségvetésből. Hazai alkotmányunk visszaállítása óta rendesen ott szerepelt az államilag segélyezendő középtanodák közt, a brassai román gymnasium is, mint oly fis tétel, melyet az alkotmányos kormány az előbbi kormányoktól sok más, a költségvetésben jelenleg is található tételekkel együtt vett át. Míg a boldogcmlékü Eötvös József báró volt a cultusininister, ki először vette fel a tételt a budgetbe, senkinek sem jutott eszébe-azt bolygatni, évenként megszavaztatott az rendesen föltétlenül. 1871-ben azonban, az országgyűlés pénzügyi bizottságának ajánlatára egy oly feltételt kötött hozzá, melyet szerény véleményem szerint egy oly hitfelekezet, mely autonómiáját beesüli, nem teljesíthet. Az határoztatott ugyanis, hogy e segély csak azon föltétel alatt vétethessék fel: ha a kormány oly arányban fog részesülni a tanárok kinevezésében, a mily arányban azok fizetéséhez járul. Ezen föltétel látszólag méltányos ugyan, alapjában azonban mégis olyan, mely az autonomicus jogokba ütközik, és melyet nézetem szerint egy autó-' nomiával bíró egyház sem teljesíthet. Annak idejében saját autonómiája árán ennél sokkal nevezetesebb javadalmazást nem fogadott el a protestáns egyház, és ez által az egész világ tiszteletét vivta ki magának. Fölösleges mondanom, hogy a brassói gymnasium confessionalis. Azt az ottani kereskedők hozzájárulásával egy ottani görög-keleti egyházközség alapitotta meg az 50-es években és tőle kitelhető-" leg azt tartja fen mai napig, a főfelügyelet pedig a törvényileg biztosított állami főfelügyeleten kivül a nagy-szebeni görög-keleti román érsekségi consistoriumot illeti. Tehát solid kézben van maga az intézet és egy oly morális testület felügyelete alatt áll, amely ellen semmi tekintetben soha semmiféle kifogás nem tétetett. Az autonóm egyház a t. ház határozatát nem vehette egyébnek, mint aminek azt saját alaptörvényeivel szemben vennie kellett: tudniillik a segélyezés megtagadásának; ós mintsem hogy autonomicus jogain csorbát ejtetni engedjen: inkább nem vette fel a pénzt és 1871. óta most is ott gyümölcsözik az állampénztárban. 1872-ben ismét előfordult a budgetben ós akkor is megszavaztatott feltételesen; de akkor sem vétetett fel, s azóta már onnan is eltűnt. Tartozom az igazságnak annak kijelentésével, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister ur, aki állásánál fogva az ily dolgokban a legcompetensebb és aki ugyancsak állásánál fogva a legjobban ismeri az autonóm egyházak jogait: azon megszorító feltételt soha sém indítványozta. Ezt az akkori omnipotens pénzügyi bizottság, hiszem nem didactikus, hanem inkább politikus, de szerintem roszul felfogott politikai okoknál fogva fedezte fel, a ház pedig nem lévén a helyzetről kellően informálva, elfogadta a pénzügyi bizottság ajánlatát. Hogy azonban egyrészt az országgyűlés nem volt helyesen informálva a helyzetről akkor, amikor ebbeli határozatát hozta, ugy másrészt az autonóm egyház sem tehetett egyebet, mint amit tett, ezennel törvénynyel fogom igazolni. íme itt van a görög-keleti egyháznak ő Felsége által 1869. évi május 28-án szentesitett szer-