Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43f

316 4S. országos ülés deuzember 3. 1835. Somssich Pál előadó: A bizottság ajánlja, hogy ezen 190,000 frt egy összegben megsza­vaztassák: \ Elnök: A József-műegyetemre együttesen megszavaztatik 190,000 frt. W ächter Frigyes jegyző: Országos rajz­tanár-képezde, és ezzel kapcsolatos minta rajzta­noda. Személyes járandóságokra 22,540 frt, dologi kiadásokra 17,100 frt összesen 39,640 frt. Somssich Pál előadó: A bizottság ajánlja, hogy ezen 39,640 frt együttesen szavaztassák meg. Elnök: Az országos rajztanár-képezdére " és az ezzel kapcsolatos minta-rajztanodára együttesen megszavaztatik 39,640 frt. W ächter Frigyes jegyző: (Olvasta:) nagy­szebeni jogakadémia 19,835 frt somssich Pál előadó: A bizottság ajánlja ezen összeg együttes megszavazását. Elnök: A nagyszebeni jogakadémiára meg­szavaztatik összesen 19,835 frt. Wachter Frigyes jegyző: (Olvas.) Középta­nodák. Gymnasiumok, összesen személyes járan­dóságok és dologi kiadások eziméii előirányozta­tott 115,813 frt. Somssich Pál előadó: Együtt mind a sze­mélyes, mind a dologi kiadásokra, ajánlja a bizott­ság a 115,813 frt megszavazását. És itt előáll azon eset, melyet emiitettem rövid bevezető elő­adásomban , hogy fejleszteni kell az intézeteket, ugy, hogy a hol eddig két-három osztály volt, ott most 4—5—6 osztály lesz és igy a gymnasiu­moknál egy-egy ily osztály költségeinek fedezé­sére szükségeltetik az összeg, a mennyivel a jövő évre több irányoztatok elő. Cosma Parthén: Tisztelt ház! Mindenek­előtt kijelentem, hogy ezen a ezimen előirányzott és a pénzügyi bizottság által is javaslóit összeget nemcsak megszavazom, de sőt még szaporítani kívánom. Előre látom ugyan, hogy szemrehányá­soknak teszem ki magamat, midőn épen most a minden ároni megtakarítás korszakában a kiadá­sok szaporítását vagyok kénytelen indítványozni; megjegyzem azonban, hogy az általam fölvétetni indítványozandó tétel a mi budgetünkben sem nem uj, sem nem olyan, melyet onnan a megta­karítás szempontjából kiküszöbölni lehetne; ellen­ben olyan, mely az előtt is rendes rovatot képe­zett költségvetésünkben, — mely közreműködési szempontból felette szükséges, és mely a tanügy­gyei egyáltalában semmi összefüggésben nem levő ok miatt vétetett ki a költségvetésből. Hazai alkot­mányunk visszaállítása óta rendesen ott szerepelt az államilag segélyezendő középtanodák közt, a brassai román gymnasium is, mint oly fis tétel, melyet az alkotmányos kormány az előbbi kormá­nyoktól sok más, a költségvetésben jelenleg is található tételekkel együtt vett át. Míg a boldog­cmlékü Eötvös József báró volt a cultusininister, ki először vette fel a tételt a budgetbe, senkinek sem jutott eszébe-azt bolygatni, évenként megsza­vaztatott az rendesen föltétlenül. 1871-ben azon­ban, az országgyűlés pénzügyi bizottságának aján­latára egy oly feltételt kötött hozzá, melyet sze­rény véleményem szerint egy oly hitfelekezet, mely autonómiáját beesüli, nem teljesíthet. Az határoztatott ugyanis, hogy e segély csak azon föltétel alatt vétethessék fel: ha a kormány oly arányban fog részesülni a tanárok kinevezé­sében, a mily arányban azok fizetéséhez járul. Ezen föltétel látszólag méltányos ugyan, alapjában azonban mégis olyan, mely az autonomicus jogokba ütközik, és melyet nézetem szerint egy autó-' nomiával bíró egyház sem teljesíthet. Annak ide­jében saját autonómiája árán ennél sokkal neveze­tesebb javadalmazást nem fogadott el a protestáns egyház, és ez által az egész világ tiszteletét vivta ki magának. Fölösleges mondanom, hogy a brassói gymnasium confessionalis. Azt az ottani kereskedők hozzájárulásával egy ottani görög-keleti egyházköz­ség alapitotta meg az 50-es években és tőle kitelhető-" leg azt tartja fen mai napig, a főfelügyelet pedig a törvényileg biztosított állami főfelügyeleten kivül a nagy-szebeni görög-keleti román érsekségi con­sistoriumot illeti. Tehát solid kézben van maga az intézet és egy oly morális testület felügyelete alatt áll, amely ellen semmi tekintetben soha semmiféle kifogás nem tétetett. Az autonóm egyház a t. ház határozatát nem vehette egyébnek, mint aminek azt saját alaptör­vényeivel szemben vennie kellett: tudniillik a se­gélyezés megtagadásának; ós mintsem hogy auto­nomicus jogain csorbát ejtetni engedjen: inkább nem vette fel a pénzt és 1871. óta most is ott gyümölcsözik az állampénztárban. 1872-ben ismét előfordult a budgetben ós akkor is megszavazta­tott feltételesen; de akkor sem vétetett fel, s azóta már onnan is eltűnt. Tartozom az igazságnak annak kijelentésével, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister ur, aki állásánál fogva az ily dolgokban a legcompeten­sebb és aki ugyancsak állásánál fogva a legjobban ismeri az autonóm egyházak jogait: azon megszo­rító feltételt soha sém indítványozta. Ezt az akkori omnipotens pénzügyi bizottság, hiszem nem didac­tikus, hanem inkább politikus, de szerintem ro­szul felfogott politikai okoknál fogva fedezte fel, a ház pedig nem lévén a helyzetről kellően infor­málva, elfogadta a pénzügyi bizottság ajánlatát. Hogy azonban egyrészt az országgyűlés nem volt helyesen informálva a helyzetről akkor, ami­kor ebbeli határozatát hozta, ugy másrészt az autonóm egyház sem tehetett egyebet, mint amit tett, ezennel törvénynyel fogom igazolni. íme itt van a görög-keleti egyháznak ő Fel­sége által 1869. évi május 28-án szentesitett szer-

Next

/
Thumbnails
Contents