Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-33

2g 33. országosttléi november 22. 1875. ur figyelmét. Itt a házban a t. többség részéről és igen sokszor a ministerelnök részéről is hangsúlyoztatok, hogy a hazában vannak a hazának ellenségei és a hazában vannak bujtogatok. (Felkiáltások a középen: Igenis vannak.) És ezen alkalommal megerősítve hallom a részemről felhozottakat, a túlsó oldalról. Én t. ház bátor vagyok azt mondani, mert e tekintetben még nem volt semmi bebizonyítva : mindazt tagadásba venni. Idestova tíz éve, hogy a közösügyes alkotmány helyreállíttatott Magyarországon. Én nem tudok a magam részéről egyetlen egy kormányt, mely a haza ellenségeit, az ártalmas bujtogatókat előkerítette és a törvény szerint megbüntette volna. Ez eddig azért nem történt nyilván : mert az eddigi kormányok gyengék voltak ; de most már, midőn Magyarország kormánja, Magyarország igazgatása erős kormány kezébe van, most, a midőn nemcsak a mint ministerelnök, de mint belügyminister is rendelkezik az országban minden hlos esnem hlos hatóságokkal és azok közegeivel és oly nagyhatalommal rendelkezik, a mit csak valaha kívánhat, hogy most már méltán fordulhatok azon kéréssel a t. ministerelnök úrhoz: méltóztassék az ily lázitókat kézre keriteni, azok megbüntetését eszközölni, hogy kézzelfoghatóig, szemmel láthatólag lássuk legalább mi laikus emberek, a kik a magasabb politikai regiókba nem tekinthetnek be, hogy mire költik el a pénzt. Hanem én mégis szükségesnek találnám az ily bujtogatókat egy kissé clfissificálni. Én p. o. Magyarországon azt a polgárt, a ki bár nem tartozik a magyar nemzetiséghez; mert nemzetiségére nézve romáű, a mely nemzetiséghez én is szerencsés vagyok tartozhatni, ha mondom, a hazának ily polgára a haza integritásán belől igyekszik nemzetiségét fentartani és azt, a mi nemzetiségének atributuma, nyelvét használni és nemzetiségi nyelvének használata ellen kiadott ministeri rendeletekre itt e házban és azonkívül panaszkodni merészkedik; ha adózván ez országban egyenlően vérben és pénzben, ezért az államtól, azután megfelelő, vagy legalább megközelítő rebonificátiókat követel; ha ebből kifolyólag az időközben megüresedett köztisztviselőségek és biróságok isméti betöltésénél nemzetiségbelieit is kivánja tekintetbe vétetni, a kik erie képeseknek találtatnak, és hogy találtatnak, azt bizonyítja az is, hogy a t. kormány padjain igen sok tehetséges férfiú van, a kik különböző nemzetiségekhez tartoznak; ha mondom, mindezeket valaki a nemzetiségek közöl óhajtja és kivánja. a törvény határain és a haza integritásán belől: én az ilyent nem tartom bujtogatónak; mert az ilyen mint szabad polgár, szabad hazában a törvény által adott jogokkal él. Midőn megújítanám a ministerelnök úrhoz imént intézett kérésemet, ujolag kijelentem, hogy én nem szavazom meg a rendelkezési alapot. Tomcsányi László: T. ház! Azon enunciatió után, melyet Simonyi Ernő t. képviselőtársam tett, midőn e tételt összefüggésbe hozza, az alkotmányosság kérdésével: provocálva látom némileg a t. kormányelnök urnák azon kijelentését, hogy ezen tétel összefügg egyúttal a bizalom, vagy bizalmatlanság kérdésével. Én és t, elvtársaim a rendelkezési alapra nézve elvi eltérő véleményben vagyunk Simonyi Ernő képviselő úrtól, mert mi t. i. ezen tételt nem kormányszükségletnek, de államszükségletnek ismerjük el; s miután annak ismerjük el: tudjuk azt is, hogy ez, mint már létező alap, terheltetik több oly kiadásokkal, a melyeket megvonni nem tartanánk czélirányosnak és méltányosnak. Nem tudom, jól emlékezem-e; de ha nem csalódom Simonyi Ernő képviselő ur a pénzügyi bizottságban ilyen irányú concrét indítvány nyal nem lépett fel, hanem csupán 101,,-nyi levonást indítványozott, utalva szintén arra, hogy ezen alapból jutalmaztatnak oly egyének, a kik a merev jog czimen nem jutalmaztathatnának. Én és elvtársaim ennélfogva szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy mi ezen alapot nem bizalmi tekintetből szavazzuk meg; mert mi ezt a szükségletet bármely kormánynak, mint államszükségletet megszavaznók. (Helyeslés a jobboldalon.) Kapp Gusztáv: T. ház! Én csak igen röviden és tárgyilagosan kivánok néhány szót szólani. Korántsem kivánok ez alkalommal a nemzetiségi kérdésbe belebocsátkozni; nem is vetem fel e tételt: mint bizalmi kérdést; de megvallom én egyáltalában elvileg nem örömest látom az ilyen tételt a mi költségvetésünkben, valamint más államok költségvetésében sem: mert én az államot erkölcsi lénynek bizonyos érdekek és ozélok elérésére szánt közösségnek tartom, s így igen természetes, hogy az ilyen alapot, mely ezen czélokkal inkább ellentétben, mint összhangzásban áll, nem örömest pártolom. De ezúttal nem kivánok eddig menni, csupán a t, ház figyelmét kivánom tiszteletteljesen felhivni egy más körülményre, ezen összegnek szerintem aránytalan nagyságára ugy átalában anyagi erőnkhöz mérve mint kivált tekintettel mostani zilált pénzügyi helyzetünkre. Már a közösügyi kiadásokban előfordul egy ilynemű tétel, ha nem csalódom 500,000 frt, mint rendelkezési alap, mely a közös külügyminister rendelkezésére áll, és melyből természetesen egy rész a monarchiának ezen felére is felhasználandó. Igen természetes, hogy Magyarország, mint a monnrchia másik fele, szintén hozzájárul ezen tételhez; de ezen közös rendelkezési alapon kivül találkozunk a mi költség-