Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-33

33 országos Ülés MOTember 22. 18Í&. 25 a-zt nem engedi. Ily esetben azonban különösen pedig parlamentális kormány forma mellett, én átalában nem látom azt az alkotmányos szabályokkal összeférhetőnek, hogy az ily adományok a ministeriumra bízassanak; mert hiába halandók vagyunk, és gyarlók, a mint Csernatony képviselő ur is elismerte, és ezen gyarlóságból megeshetik az is, hogy a ministerium bizonyos tekintetben jobb szemmel nézi azokat, kik az ő politikai véleményét pártolják, mint azokat, kik ezt nem pártolják. Szóval megeshetik az emberi gyarlóságból az, hogy az ily rendelkezési alapnak egy része legalább bizonyos pártezélok szempontjából adatik ki. Ha vannak ily esetek, melyekben bizonyos egyének méltányossági szempontból megérdemlik, hogy kegy-adományban részesittesenek: én e monarchiában sokkal helyesebbnek találom, hogy az ily kiadások a civilistával köttessenek össze; mert a fejedelem fölül áll a pártokon és nem tehető fel róla, hogy egyoldalulag pártszempontból fogja az adományokat kiosztani. Ez egyébiránt nem egészen uj dolog. Másutt is ugy van a monarchiákban, hogy nem a minister, hanem a fejedelem a kegyelem forrása. Ha tehát kegyadományról, kegyelemről van szó: azt hiszem, hogy mintán monarchiában élünk, sokkal helyesebb volna, ha az ilyen adományokra szánt összegek a civilistához Íratnának, természetesen azon rendelkezéssel, hogy azok ily czélokra lesznek fordítandók. (Helyeslés a baloldalon.) Azonban hozhatnék fel példát arra is, hogy 200,000 forint, Magyarországon rendelkezési alapnak igen sok. Rámutathatnék a szomszéd cislajthámára, hol ugy hiszem 50,000 frt (Egy hang: 120,000frt!) Megengedem tehát, hogy 120,000 frt. Nálunk eleintén 80,000 frt volt megállapitva. A ket első esztendőben semmi sem volt a költségvetésben e czélra felvéve; 1871-ben emeltetett 200,000 frtra. Akkor ez egy bizonyos körülménynyel indokoltatott, mely azonban már rég megszűnt, holott a 200,000 frt. megmaradt. Azonban van még egy másik kifogásom is ezen alap ellen, s ez abból áll, hogy alkotmányos szempontból az ország képviselete nem szavazhat meg más pénzeket, mint olyanokat, melyekről a minister számol, (Helyeslés a baloldalon) és melyeknek rendeltetése maga a törvényhozás által határoztatik meg, s a ministerium aztán számot ad róla: vajon oly mérvben és arra költetett-e el, a mire meg voltak szavazva. Minthogy a rendelkezési alapról ily számadás nem adatik: én azt az alkotmányosság felfogásával összeférhetőnek nem tartom, és ennélfogva ezen tételt egészen töröltetni indítványozom s fentartom e tekintetben a különvéleményben beadott indítványt. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Csak röviden akarok a t. képviselő ur KÉPV. H. NAPLÓ 1876 -78 II. KÖTET. előadására felelni; tán nem is nyilatkoztam volna, ha azt nem mondja, hogy az alkotmányosság fogalmával ellenkezik ily alapot megszavazni. Én azt gondolom, hogy az alkotmányosság fogalmát másutt is értik, és mégis ő maga elismerte , hogy másutt is megszavaznak ily öszszeget; csak azt mondta beszéde elején, hogy aránylag soknak tartja, a mi Magyarországon megszavaztatik ahoz képest, a mi másutt szavaztatik meg. De én azt tartom, hog}^ mmden országban a világon van szükség bizonyos alapra, melyből azok, kik az állam kormányzatának vezetésével megbízva vannak: legjobb belátásuk szerint költhessenek, természetesen a közügy előmozdítása érdekében. Hogy ezen összeg mekkora legyen ? az az állam nagysága mellett az állam viszonyaitól is függ s az alkotmányos garantia és a törvényhozásnak, illetőleg képviselőháznak joga ez irányban nem mehet tovább, mint odáig, hogy ne engedje, hogy ez alapot oly ember kezelje, vagyis ne engedje más szóval, hogy a kormáiiAH oly ember vezesse, kiről fel lehet tenni, hogy nem az állam érdekéken fogja e pénzt kezelni. Hogy azonban a t. képviselő ur ós egyáltalában az ellenzék ez összeget nem szavazza meg: azt igen természetesnek tartom; mert ez okvetlenül bizalmi kérdés, bizalmat pedig a kormány nem követelhet ily irányban az ellenzéktől ; de igenis kérem a t. ház többségét, hogy a hazai közérdek szempontjából méltóztassék ez összeget megszavazni, bizva a kormányban anynyit, hogy a haza érdekében fogja elkölteni. (Helyeslés a középen.) Papp György: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur által a rendelkezési alapra vonatkozólag elmondottak után nekem nagyon kevés mondani valóm van. A ministereluök ur fölvetette azt, hogy a rendelkezési alap megszavazását alkotmányos államban bizalmi kérdésnek tekinti, és ezt az ellenzék részéről nem követeli, nem is kívánhatja; én tehát annak előre bocsátásával, hogy én is bizalmi kérdésnek tekintem a kormánynyal szemközt a rendelkezési alapot: nem szavazhatom meg; mert a mostani kormány iránt nincs bizalmam. Azonban minthogy megvagyok győződve, hogy a t. kormánypárt óriási többsége a rendelkezési alapot meg fogja szavazni: bocsásson meg a t. ministerelnök ur, ha én, noha ez alapot meg nem szava. zom, ez alkalomból és ezen alkalommal egy kérést intézek hozzá, a mit én részemről a haza érdekében igen fontosnak tartok. Minthogy a minister ur hangsúlyozta, hogy a többség gondoskodik arról, hogy a rendelkezési alap oly ember által költessék el, illetőleg oly egyén vezesse az ügyeket, ki azt a haza érdekében költi el. Én ép ilyen, a haza érdekében lévő tárgyra hivom fel a t. ministerelnök