Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-43
43. országos illés deczember 3. 187&. 299 ós közelebb a nagyszebeni állam-jogakadómián, melynek fentartására 19,805 frt van előirányozva, az igen t minister ur két uj tanszéket tervez beállítani. Igaz, hogy a t. minister ur ezen tanodákat szabályrendeletileg szervezte; de én erről nem szólok, mert t. barátom Irányi Dániel refleotált rá. Én csak e tanodákra nézve akarom nézeteimet röviden elmondani, hogy alkalmazzam azt majd a nagyszebeni jogakadémiára. Amint a t. minister ur a közoktatásról szóló jelentésében kifejezi, a jogtanodákat két különálló: jogi és államtudományi karokká alakította át, oly czélból, hogy ezen mtézetek egyenlőbb versenyt tarthassanak az egyetemmel és hogy igy bizonyos tekintetben többek legyenek, mint pusztán szak-iskolák, a melyekben ügyvédek, birák, hivatalnokok idomíttathatnak, képeztethetnek ; de szélesebb tudományos körrel és képzettséggel bíró jogtudósok nem. Megfeleltek-e ezek a jogakademiának, azon föladatnak, mely végett szerveztettek : arra leginkább megfelel a minister urnák azon rendelkezése, mely szerint a pozsonyi jogakadémián történelmi, bölcsészeti, a classikai és uj nyelvek irodalmi tanszéke állíttatott fel ós igy bizonyos tekintetben, ha nem is egészben, ő is azon álláspontot foglalta el, melyet boldogult előde Eötvös elfoglalt, ki azt mondotta, hogy jogi székek csak ott állíthatók fel sikerrel, hol azok a kellő tanerőkkel rendelkező bölcsészeti facultással vannak összeköttetésben és valóban csak ily intézet fog megfelelni azon czélnak, hogy az ifjúság ne csak szakilag neveltessék, hanem egyszersmind magasabb tudományos készültséget és képességet is szerezhessenek. A kolozsvári tudom egyetem felállításával, azt mondja a minister ur: „hogy a budapesti egyetem létszáma nem csökkent és igy a szükség meg van a tulajdonképeni Magyarországon, hogy a minister ur egy bölcsészeti facultással összekötött jogi kart állítson fel Ez nagyon indokolva van, indokolva van az által, hogy most az ország szomorú állapotában nem vagyunk képesek egyetemet állítani fel. De csak ott kell azt tenni, ahol ez indokolva van. A mi hazánknak úgynevezett erdélyi részét illeti, én ugy vagyok e tekintetben meggyőződve, de a létszám is arról győz meg engem, hogy a kolozsvári egyetem az ottani szükségletnek teljesen megfelel és igy nem látom indokolva azt, hogy a nagyszebeni jogakadémia most erősíttessék egy bölcsészeti és történelmi tanszékkel, mely különben is igen gyenge surrogatuma egy bölcsészeti facultásnak; sőt épen indicálva látom a dolgot, hogy annak; idejében, magasabb országos tanügyi szempontokból, még ezen jogakadémiának is a kolozsvári egyetem kebelében kellene helyet foglalnia. Mert t. ház, az államnak különben is az egyetemekre nézve igen nagy kötelességei vannak, a melyek közt nem utolsó helyet foglal el az egyetemi ifjúságnak nagymérvű segélyezése. Én azt igen jól tudom, hogy az állam pénztárából ösztöndijakra igen tekintélyes összeg megyén; de ez oly sokfelé oszlik, hogy ebből az úgynevezett egyetemi ifjak részére igen kevés jut, tekintve a czélt, tekintve a szükséget. Ha a külföldi egyetemek fejlődése történetét olvassuk, azok felvirágozásának factorai közt bizonyosan nem utolsó helyet foglal el először a magántanárok alkalmazása s ha a tudomány, kívánja, subventionálása, mint nálunk is történik; más részről az egyetemi tanuló ifjúságnak nagymérvű segélyezése pénzzel és asztallal. E nélkül a szegény ember nem boldogulhat és épen azért igen nagyra becsülöm az egyetemi ifjúságnak nemes törekvését, hogy segély-alapot gyűjt a segélyezésre; de ez nem zárja ki az állami segélyezést. Mert mit tapasztalunk? Azt, fájdalom, hogy ifjaink feljönnek Pesten az egyetemre és itt az elélhetés gondja szakad nyakukba és kénytelenek tanulmányaiktól eltérő, más foglalkozást keresni, ugy, hogy a legtehetségesebb, a legnagyobb törekvésű, de szegény ifjak nem jutnak el odáig, hogy az egyetemet szorgalmasan látogathassák és magukat a tudományszakokban kiképezhessék. Ugyan-. azért megérdemli ez, azt hiszem, ugy a t. ház, mint a t. kormány nagymérvű figyelmét. Röviden még csak egy tárgyat fogok megemlíteni. A nemzet művelődésében miként a tudománynak, ugy a művészi képzettségnek is igen jelentékeny rész jutott Legyen szabad itt felhozni az úgynevezett zenószeti akadémiát, mely a színi tanodával van összekötve; röviden arról fogok szólni, a melyre mint tudom, jelenleg 8360 írttal van több előirányozva, mint tavaly. Azon nemzet, a melynek fiai közül a művészetnek csaknem minden ágában ugy bel- mint külföldön tekintélyes képviselői vannak: azt hiszem, t. ház, a eulturalis érdeknek ezen áldozatot szívesen meghozza ós meg nem tagadja. Ezek voltak azok, a miket átalánosságban e költségvetésre elmondani akartam a végett, hogy a mi időt elvettem, azt a részletes vitánál meggazdálkodjam. (Helyeslés a szélső balról). Placby Bertalan: T. ház! A napirendre tűzött költségvetésnél bizonyos általános szempontokat akarván kiemelni, tekintettel ez év közeledő végére, a budgetvita mostani stádiumában a felállított elv fejtegetése helyett egyedül annak hangsúlyozására szorítkozom, mert meg vagyok győződve, hogy bizonyos dolgoknak a parlamentben való elmondása már tárgyoknál fogva a tényező elemek figyelmére egészen érdemes (Halljuk.) Mély tisztelet s elismeréssel hajlok ón meg t. ház, a közoktatási minister ur működése előtt, azon mohó tevékenység előtt, mely a közoktatás terén figyelemmel van az európai haladásra, mely megnyitotta nálunk is a nőnek, mi tőle emberiségének sérelme nélkül nem volt elvonható, (Helyeslés) a jogot és lehetőséget a munkához, mely az ipar szakoktatás terjesztése által a népnevelést nemcsak mint intellectualis, hanem mint igen fontos gaz38*
