Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43

300 43 országos ülés dászati tényezőt fogta fel, nem tartózkodom itt az ország szine előtt bevallani, hogy a közoktatási minister ur volt az, ki a hazátlan népnevelóst diszes hajlékkal ajándékozta meg, a tömegesen emelkedő czélszerü iskolai épületek által, melyek a fővárosban vidéken emelkedtek. De a mint meghajlok a jól teljesített kötelesség erkölcsi súlya, a jól végzett munka eredményei előtt: ugy nem tehetem, hogy itt kifejezést ne adjak azon a nemzet által érzett követelménynek, hogy a közoktatási politikát ez eddiginél nagyobb mértékben kellene áthatolni nemcsak a középtanodákban, hanem a népiskolákban is bizonyos nemzeti alapeszmének ; (Helyeslés) mert bár tagadhatatlan, nagy súlyt tulajdonitok annak, hogy a család, a község, a politikai jogait széles körre kiterjesztett állam értelmes polgárokat nyerjen ; ezen tisztán paedagogiai szempontnak fölébe helyezem azon politikát, hogy a magyar állam számit arra, hogy a tanitó kezéből nem csak értelmes, hanem nyelvben és szellemben magyar honpolgárok kerülj ének ki (He lyeslés.) A népnevelés terén az általános administratio s paedogogiai irányban a népnevelési statistikai adatok gyűjtése, a tankötelezettség érvényesítése mind igen szép dolgok; ámde előttem becsök csak akkor lehet: ha mint eszközök az állam magas érdekeinek, ezen állam magyar voltának szolgálatában állanak. (Ugy van! Ugy van!) Nem állítom én, hogy azon morális erő, mely ezen hangsúlyozott irány követésére szükséges : a közoktatási minister urnái nincs meg; nem állítom : mert hallottam nyilatkozást bizonyos felvidéki gymnasiumok kérdésében ; csak ezen követelményt vagyok bátor hangsúlyozni, hogy a követett irány hassa át egész közoktatási politikánkat nemcsak a községi, de a népiskolák tekintetében is, mert bizonyos morális erő épen nyilatkozatai által imponál s tiszteletet kelt abban i kit sújt. (Helyeslés.) T. ház ! a népneveíésre vonatkozó törvényezikk hozatala alkalmával egy politikailag nem helyes iránynak, még a nemzetiségi törvényben is nyilvánult, hatása alatt állottunk, ezen irány kiváló államférfiak által kezdeményezve ellentétbe hozta a nemzetet saját élet érdekeivel, bizonyos bölcseimi filantrópia!, ideális álláspontra helyezte egy oly kérdésben, melyet első sorban az adott viszonyok tekintetbevételével, tehát politikai szempontból kellett volna megoldani. Mi akkor azt mondottuk: az isten gondoskodik, hogy a fák ne nőjjenek az égboltozatáig, bizonyos nembánomság jellemezett bennünket. így történt, hogy a magyar nyelvet nem mertük kötelezett tantárgygj^á dekretálni még a nagy községek iskoláiban sem s odáig jutottunk, hogy a mi például Porosz-Szileziában nagyon természetesnek tűnik fel: az nálunk mintegy a nemzetiségek ellen elkövetett hallatlan merényletnek tekintetett. (Igazi) deczember 3 1$7£>Í Nem gondoskodtunk róla, hogy az általam is is tisztelt felekezeti autonómia kifogásának tekintett felekezeti tankönyvek állami szempontból megjelenésűk előtt revideáltassanak, minek következménye lőn, hogy felekezeti tanítók által kiadatott államveszélyes szellemű tankönyvekkel lőn az ország eláraszva, a kevésbbé veszélyes tankönyv betiltatott ugyan; de szerzőik előreláthatólag könyvük szellemében működnek tanítói állomásaikon ezen tudatban, hogy a sajtó terén nem, de tankönyvben a magyar állani ellen büntetlenül lehet büncselekvényt elkövetni. Meghatároztuk a felekezeti iskolákban is a tantervet; de a tananyag beosztásáról nem gondoskodtunk ; minek következménye lett, hogy a hazafiatlan szellemű tanitó által vezetett népiskolában sok helyütt a hazai történelem hetenkint alig egy órában adatik elő. (Elénk helyeslés.) Ezek nagy hibák voltak; már pedig a politikában a hiba több a bűnnél, s e házban felhozataluk a népnevelési törvény ezélba vett revisiója előtt, azt hiszem hasznos is, szükséges is. (Ugy vav!) A nemzetben épen csapások idején szokott az önfentartás ösztöne felébredni, innen magyarázható ki ezen jelenség, hogy egy erélyes nemzeti közoktatási politikának követése épen roncsolt pénzügyi helyzetünk alatt, követeltetett épen egy idegen ajkú megye által, mely hogy ezt kezdeményezte: e'ltörülhetlen dicsősége fog maradni; mert ezen kezdeményező lépéshez leend, azt hiszem, kötve egy uj fordulat eddig követett culturpolitikánk terén. (Hdyeslé*) A mozgalom tehát tisztán socialis volt, s igazolta, hogy a mint a magyar törvényhozás általános politikai kérdésekben 1848. óta preoccupálta e társadalmi fejlődést; a nemzetiségi kérdésben társadalmunk mindig radikálisabb volt a törvényhozásnál, s ez utóbbira s a kormányra hárul a felelet ezen aspiratiókat méltó figyelembe venni (Helyeslés.) Kiemeltem ezeket t. ház, részint azért, hogy a népnevelési törvény szándékolt revisiója alkalmával némi figyelembe vétessenek, részint, hogy e helyen bizonyos követelésekkel szemközt hangoztassák, hogy nem kevés, hanem eszélytelen bőkezűségig menő sok az, mi Magyarországon bizonyos fictitius nemzetiségi tekintetekkel szemközt történt Készemről elfogadom a közoktatási költségvetést, s belőle minden levonást oly félszegül felfogott takarékossági politikának tartok, mely az államélet maradandó alapjait támadná meg, s a magyar törvényhozást, hogy egy hasonlattal éljek: hasonlóvá tenné azon mesebeli háziasszonyhoz, ki pillanatnyi éhségének kielégítése végett megölte ama tyúkot, mely naponként arany tojással látta el a házat. (Élénk helyeslés a középen.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak pár igen rövid szót kivánok intézni, melyet elmondhatok, azt hiszem, még mielőtt a két óra