Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-43
278 ***• országos ülés házások közt, melyek ez országban a múltban sokszor rohamosan és szükség nélkül tétettek, a lótenyész intézetekre és ménesekre kiadott költségek azok, melyek leginkább megfeleltek a várakozásnak : ezt elfogulatlanul, tekintve azok jó hatását, tagadni nem lehet. Mindamellett a fedezetre nézve némi aggodalmaim vannak. Azt tartom ugyanis, hogy ez — úgymint eddig mindenütt láttuk, — nagyon vérmes reményeken alapul. Könnyité e tekintetben nekem a bebizonyítást a t. előadó urnák tegnap tartott beszéde. Én ki fogom mutatni, hogy még a pénzügyi bizottság leszállítása mellett is nagyon vérmes reményeken alapszik a födözet. A ménbirtok gazdaságok fedezeti része a pénzügyi bizottság levonását hozzá számítván: 1.369,905 forintban van előirányozva. Ez az én szerény nézetem szerint nem fog befolyni. Ennek bebizonyítását a következőkben kísérlem meg. Az állami lótenyész-intézeteknek tiszta deficitje a zárszámadások szerint a következő volt: 1871-ben volt 900,000; 1872-ben I millió; 1873-ban 897,000; 1874-ben 1 millió s körül-belől 60,000; az 1875-diki, azaz a jelen esztendő, a mint tudjuk és már az előadó ur is mondta,—szintén, nagyon kedvezőtlen, és az 1874-iki esztendőtől nagyon kevéssé különbözik Már most az 1.060,000 forinttal szemben 1876-ra előirányozva van 470,000 forintnyi hiány, tehát a különbség majdnem 600,000 frt. Hogy mivel van ez indokolva, azt én nem tudom felfogni. Különösen nagynak tartom pedig a fedezeti részt a ménbirtok-gazdaságok czimén előirányzott jövedelmeknél. Ezek tiszta jövedelme volt: 1872-ben 102,000 frt; 1872-ban 170,000 frt; 1874-ben 189,000 frt. Ennek ellenében 1876-ra előirányoztatik jövedelműi 1.369,000 frt, — és kiadásul 746.U00 frt, tehát a tiszta jövedelem 623,057 frt. Tehát háromszor, négyszer több, mint 1874-ben volt. Azt hiszem, hogy még ha nagyon jó esztendőre számítunk is : négyszer annyit, mint a menynyi volt 1874-ben, nem várhatunk, s épen azért, mint előbb említettem, nem hiszem, hogy ezen nagy összeg befolyhasson. En és az ezen oldalon ülő t. képviselő társaim következetesen igyekeztünk a fedezeti részt mindenütt reális alapokra fektetni, nehogy ismét olv reménveket ébresszünk, melyeket a zárszámadások megint meghiúsítanak. Bátor vagyok az előadottak folytán indítványozni, hogy ezen födözeti rész 1,269,965 forintról 169,965 forinttal leszállittassék, vagyis 1.200,000 forintra tétessék. Még ekkor is a tiszta nyereség a gazdaságoknál 453,092 frt volna, tehát arányosítva az 1874-iki bevételekhez, melyek 189,000 forintot tettek : még mindig háromszor annyi. Az én indítványom is nagyon jó évre számit, és ha az általam felvett összeg bejön, csak örülni fogunk. Indítványomat írásban is bátor vagyok benyújtani. tleczember 3. 1875. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa) Indítvány: a költségvetés rendes fedezet VII. fejezet 2. cziméhez A mén-birtok-gazdaságok fedezeténél a pénzügyi bizottság által ajánlott 1.369,965 frt összeg helyett 1.200,000 frt vétessék fel, vagyis 169,965 frt töröltessék. B. Simonyi Lüjos keresltedéin* I ininister: T. ház! Mindazon igen t. képviselő urak, kik a jövedelem megszabásánál az előbbi évek zárszámadásait veszik tekintetbe és hozzá teszem, nem több év zárszámadásait veszik föl, hanem mint az előttem szólott képviselőtársam is tette, az 1871-ik évtől kezdve veszik vizsgálat alá a zárszámadásokat: azon tévedésbe esnek, mely abból ered, hogy ilyen tárgyakba csak pár évnek eredményeit veszik zsinór-mértékül. Pedig igen jól tudjuk azt, ha egy birtoknak nem több évi gazdasági eredményeit vesszük figyelembe, (többayire egy birtoknak tíz évi jövedelmét veszik átlagban,) akkor rendesen igen nagy tévedésbe esünk; főleg áll ez a mi viszoiryaink között és különösen ezen ménesi birtokoknál, a hol a főbirtok, a legnagyobb terület épen az alföldön fekszik. Jól tudják mindazok, kik az alföldön gazdálkodtak, vagy gazdálkodnak, vagy az ottani viszonyokkal ismerősek, hogy climaticus viszonyainknál fogva előfordul igen sokszor az, hogy 3, 4, 5, 6-szor van rósz termés s azután jön 1—2 jó év, mely helyre üti az egészet. Ha az adók megszabásánál is csak a rósz évek vétetnek figyelembe: akkor sokkal kevesebb adó vettetnék ki. Ha két éven át jó termés lett volna, és ennek a két évnek jövedelmét venné föl a képviselő ur, hasonló tévedésbe esnék, mint esik most. Ha két rósz év eredményét veszszük föl: ép oly kevéssé nyerünk reális alapot, mint nem nyerünk akkor, ha két jó év eredményét vesszük föl. Hozzá teszem azt, hogy a mi a ménesgazdasági birtokok ezen évi zárszámadásait illeti, ezek sem fognak kedvező eredményt előmutatni; mert három helyen úgymint Bábolnán, Kis-Béren és Fogarason a jég elverte a termésnek nagy részét, s Mezőhegyesen, — ami igen különös : — a legnagyobb szárazság volt; s mig a kukoricza egyebütt oly bő aratást adott, mint évtized óta nem: Mezőhegyesen nagyon rósz volt a kukoricza-termésünk. Téves eljárás tehát nézetem szerint az, ha 1—2—3 év zárszámadásait vesszük csak figyelembe. Figyelembe kell venni több évek jövedelmének átlagát, mert különben vagy nagyon rósz, vagy nagyon rózsaszínű lesz az átlag. Elismervén azt, hogy talán egy kissé nagyon is optimistikus nézetből kiindulva nyújtatott be eredetileg az előirányzat, de miután a pénzügyi bizottság ebből már törölt 100,000 irtot, az ezen törlés után femnaradó összeg pedig azt hiszem a valóságnak leginkább meg fog felelni: kérem a
