Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-42

9(Jy i'2. országos üíés Horánszky Nándor: T. ház! igen sajnálom, de ha azon körülményeket tekintem, a melyek magoktól befognak állani, ha a t. képviselő társam indítványa elfogadtatik: akkor ezen indítványt nemcsak nem pártolhatom; sőt inkább annak ha­tározottan ellene szavazok. Ezen szavazatomat a t. ház kegyes engedelmével néhány szóval indo­kolni is fogom. Igaz ugyan, hogy azon takarékossági hajla­mok közt, melyek a háznak minden oldalán oly örvendetesen nyilatkoznak, nem csekély ingerlő ós csábító hatása van egy oly indítványnak milyent t. képviselőtársam tett, oly indítványnak, neveze­tesen, mely nemcsak hogy néhány ezer írt meg­takarítását czélozza, hanem azt oly tekintetek által is igyekezik indokolni, melyek az én elhatározá­somra is befolyással szoktak lenni; de csak akkor, ha azokról komolyan van, és lehet szó, azon te­kintetekkel t. i. melyeket egy szóval speciális magyar szempontoknak nevezhetünk" A t. képviselő ur jelesen azt monda, hogy a magyar nemzeti szellem veszélyesztetésére veze­tőnek tartja, hogy ott német nyelven is tartsanak előadásokat. Azt monda továbbá, hogy a magyar állani államiságával nem egyeztethető meg, hogy legfőbb jellege, t. i. a magyar nyelv fentartása mellett a néniét nyelvet ki ne küszöböljék. Engedje meg t. képviselőtársam, de én da­czára ezen ijesztő képeknek még sem értek vele egyet, s kimondom, hogy én hibának, nagy hi­bának tartanám azt, ha ezen tanintézetben a.pa­rallel német előadások megszüntettetnének. Nem arról van itt szó, hogy a magyar állani állami­ságának érdekévei megegyeztethető-e vagy nem, hogy ott parallel német előadások tartatnak; mert igen sajnálnám, ha magyar államiságunk oly mód nélkül gyenge lábon állana, hogy ezen német előadások árthatnának neki. Itt másról van szó; szó van arról, hogy egy intézet, mely évek hosszas során keresztül nem csekély áldozatokkai az európai kultúra színvona­lára emeltetett, ezen színvonalon továbbra is fen­tartassék és megtegye a közművelődésnek azon szolgálatot, melyet eddig tett és melyért azt eddig ápoltuk és én uem habozom kimondani, hogy a mely perezben a parallel német előadások ott megszűnnek: megindítottuk, hogy ugy fejezzem ki, megnyirbálását azon különböző faktoroknak, me­lyek ezen intézetet együttesen oly virágzóvá tették. Meg fogom mondani a t. képviselő urnák, hogy miért. A magyar-óvári tanintézetben, melynek viszo­nyait, mint e kerület képviselője közelebbről is ismerni szerencsés vagyok, ez idő szerint mintegy 80 részint belföldi, részint külföldi tanoncz láto­gatja a parallel német előadást. Ha ezen parallel előadások ott meg fognak szfmtettetni, kétségtelen, hogy ezen tanonezok azon része, kik külföldiek, deezeinber 2. 1875. okvetlenül el fognak menni: azon része pedig, kik belföldiek, minden valószínűség szerint szintén külföldi intézetekre fognak menni. (Egy hang: Tamiljának mngyarul:) El fognak menni; mert — szerintem igen helyesen — a gazdasági tudomá­nyok mellett egy kis nyelvet is kivannak tanulni, s ha ezen intézetnél meg nem tanulhatják, termé­szetes, hogy elmennek külföldre: az intézet pedig fontosság tekintetében le fog szállni azon niveaura, melyen a többi. gazdasági intézeteink, nem mon­dom az oktatás, de az összes existentiájukat ké­pező tényezők, tekintetében állanak. Mi fog ebből következni ? — Következni fog az, hogy, a jövő esztendőben megint egy más indítvánnyal fogunk szemközt állni, azzal nevezetesen, hogy azon egy néhány tanoncz kedvéért, —a mint Simonyi János képviselő ur is említi, — a nagyobbmérvü tanerők­nek fentartása szükségtelen lesz, és beadatik egy indítvány, hogy a költségek egy része, mely az ottani tanerőknek fentartására nem szükséges, is­mét redukáltassák. Egyik lépés consequentiája maga után fogja vonni a másikat, és ezen intézet fokozatosan tönkre fog jutni, meg fog bukni azon intézet, mely ina a közművelődési intézetek egyik fénypont­ját, egyik büszkeségét képezi. De a mit a képvi­selő ur a jövedelemre vonatkozólag mondott, az sem áll; mert ha a költségvetést tekintem, ebből az tűnik ki. hogy a magyar-óvári gazdasági taninté­zetnél a kiadásoknak mintegy 61°| 0-jét fedezi a bevétel. Megjegyzem e mellett azt, hogy a többi tan­intézetek közül ezt egyik sem közelíti meg : mert a többiek közül csak 17—25—36°j„-ét födözik a bevételek a kiadásoknak. Simonyi Ernő: Debreczeni Horánszky Sándor: Ugy tartom, hogy a debreczeni tanintézetnél csak 1%. Es miből folyik be ez t. képviselőház? Befolyik először a tandí­jakból, ós e tandijak okvetlenül fogyni fognak, ha • a gazdasági tanintézetnél egy oly nagy contingens, mely a parallel német előadások megszüntetésével okvetlenül el fog menni : elesik és mely összeg egy nagy részét ezen tanonezok fizetik. Befoly továbbá a termékek értékesítéséből, gazdasági álla­tok tenyésztéséből, kertészetből, a kisőrleti téren, vagyis, hogy ha ott a tanonezok száma csökkenni fog, épen azért a tanerőket, taneszközöket és az ezzel kapcsolatos experiinentatiókat oly nagy mérvben nem kell alkalmaznia, mint most alkal­maztatnak az intézet kiterjedésénél fogva: kétség­telen, hogy a bevételek e szerint tetemesen csök­kenni fognak, és akkor körül-belől el fogjuk érni azt, hogy meglehet, hogy azon néhány tanár leszál­lításával a költségek 60,000 forintról 52,000 fo­rintra fognak apasztatni; de a subventió, melyet a bevételek csökkenése folytán az állam, ez inté­zet fentartására adni kénytelen lesz: nagyobb le­end, mint a mostani.

Next

/
Thumbnails
Contents