Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-42

ÉSL országos illés deezember 2. 1875. ««. ^gf adott nyilatkozataiból az tűnt ki, hogy a létező gazdasági intézetek száma aránylag nagy azon szükséghez képest, melyet a tanulók száma átalában mutat s hogy egyes tanintézetek, melyeket az állam nagy áldozatokkal tart fenn, csak csekély mértékben vétetnek igénybe a tanuló ifjúság által." Nehéz nekem t. ház, tüzetes adatok hiányában e kérdéshez alaposan hozzá szólani; azonban vannak mégis oly adatok, melyek a tanuló ifjúság számára az egyes gazdasági tanintézeteknél az oktatás módjára következtetést engednek vonni s ezen adatok az egyes gazdasági tanintézetek bevételeinek részletezésénél a tandijak rovatainál találhatók fel, és ezen rovatok azt mondják, hogy például a keszthelyi tanintézetnél, melynek kiadása 34,000 frt; 35 felsőintézeti hallgató fizet tandijat; a debreczeni gazdasági tanintézetnél, melynek kiadása 18,000 frt, tandijat 35 tanuló fizet; a kolosmonostori gazdasági tanintézetnél, melynek kiadása 42,000 frt, 10 tanoncz fizet tandijat; a kassai tanintézetnél, melynek kiadása 17,750 frt, 30 tanoncz fizet tandijat; a hradeki földműves iskola-intézetben, mely 18,500 frtba kerül, 20 tanuló fizeti az intézeti dijt; a tarczali borászati tanintézetnél, mely 10,000 frtba kerül, szintén 20 tanuló fizeti az intézeti dijat. Már t. ház, ha a tandijfizetők száma kifejezi egyszersmind a tanonczok számát, vagy legalább megközelíti azt: akkor valóban komoly figyelembe kell venni a pénzügyi bizottság ezen javaslatát, s nem lehet megengedni azt, hogy oly nagy számú intézetek és ily nagy költséggel tartassanak fenn; már én legalább nem tartanám semniikópen sem helyesnek ós indokoltnak azt, hogy például Kolosmonostorra, melynek kiadása 42,000 frt, és tanoncza 16, miért kelljen az államnak évenként ennyit áldoznia ? és miért kelljen ezen tanintézeteket fentartania ? Elismerem, kell fentartani a tanintézeteket ; de csak akkor, ha azoknál legalább arra van kilátás, hogy az állam részére gyümölcsözők lesznek. Nem szándékom t ház, épen kellő adatok hiányában e tekintetben valami leszállítást indítványozni; annálfogva hozzájárulok a pénzügyi bizottság előterjesztéséhez részemről is, és felkérem a ininister urat, hogy jövőre tüzetes kimutatást terjeszszen elő a tanulók létszámára nézve, és ott a hol a tanintézetnek ily nagy számban való fenntartása nem szükséges: azok megszüntetésére tegyen javaslatot. Végre még azt jegyzem meg, hogy mivel, ha valahol, ugy épen a tanintézeteknél állapitható meg a költségvetés leghelyesebben, legpontosabban : a pénzügyi bizottság által javaslott virementhez hozzá nem járulok. (Helyeslés.) Mocsáry Géza: T. ház! A magyar-óvári gazdasági akadémiánál előirányzott 60,000 frtnyi kiadásból fenntartatik 10 rendes, 3 póttanár ós ismét 3 póttanár kisebb fizetéssel, tehát összesen fentartatik 16 tanár. Egy gazdasági tanintézetnél 16 tanárt fentartani, akkor a mikor elégséges., hogy ezen intézetnek csak egy nyelve legyen: mindenki be fogja látni, hogy fölösleges; csak akkor, de ha azt vesszük, hogy ezen intézetnél a, tudományokat két nyelven tanítják; akkor győződünk meg arról, hogy a szám nem sok. Nem a tanárok száma sok ott t. ház! hanem sok az előadási nyelv, soknak tartom azt, hogy a magyar-óvári gazdasági intézetben, nemcsak magyarul, hanem németül is tartassanak előadások Szép ugyan t. ház, ós a világ statisticájában, mindenesetre fényes pont az, hogy a magyar állam bír két oly tanintézettel, minő a selmeczi akadémia és a magyar-óvári gazdasági intézet, a mely nemcsak a magyarországi, a tudomány után vágyódó és sóvárgó fiatalságnak ad oktaiást, hanem azt lehet mondani, hogy Európának minden nagyobb államából sereglenek oda a tanonczok; de azt átalában szépnek mondani nem lehet, hogy a magyar állam akkor, a mikor a magyar államiságnak legfőbb elvét a nyelvet megvédeni igyekszik: saját intézetében idegen nyelven is ad oktatást a külföldről ide sereglett tanonczoknak. Én azonban a magam részéről azt nemcsak szépnek nem, de hasznosnak sem látom. Mert Bécsben a múlt evekben a technikai, a philosophiai és az orvosi karnál 200 és egynehány fiatal magyar tanuló volt, a kiknek azért —• mert az o meggyőződésök szerint az ottani intézetekben jobban lehet tanulni — meg kell tanulniok németül, mert a bécsiek által nem részesittetnek azon előnyben, hogy számukra magyar tanszékek állíttassanak. Ép ugy a múlt évben Münchenben 67, Zürichben 108 növendék volt és bizony sehol egyik intézetnek se jutott eszébe, pedig a tanulók legnagyobb contingensót a magyarok szolgáltatják ott, hogy az ő kedvükért ott magyar tanszéket állítson fel. Sőt t. ház én épen veszélyesnek látom, hogy azon két intézetünkben német előadások legyenek, mert jó! tudjuk azt, hogy a német tanárok nem a magyar nemzeti szellemet fogják e tanulók szivébe oltani, hanem azon nemzetét, a melynek nyelvén tartják az előadást. De veszélyesnek tartom a német cultura terjedését különösen ezen akadémián, melynek területén a germanisatio úgyis nagy tért foglal el. (Helyeslések.) Ezen szempontokból a következő módositványt vagyok bátor a t. háznak elfogadásra ajánlani. „Azon tekintetből, hogy a magyar-óvári gazdasági tanintézetnél a német előadások végett a tanárok száma 10 rendes és 2 póttanár, ezen létszámból 3 tanárt évi 1500 frttal, 1 tanárt évi 1200 frttal, s 1 tanárt évi 400 frttal, a kik a német előadásokkal foglalkoztak, összesen 4600 frt töröltetni, s így a tanoda kiadásait nem 60.000 írtban, de csak 55,400 frtban kérem megállapittatni "