Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-42

206 42. országos ülés aeczember 2. 1875. talnok akart lenni; a reális pályára nagyon kevés ember adta magát. Pedig a mai nemzetgazdászatí elvek szerint egyedül a reális alap az, melyen a nemzet előre mehet, hogyha jó] fogja fél hivatá­sát; Magyarországnak pedig égalji helyzete s áta­lában egész területe olyan, hogy annál jobbat a szőlőszet s borászatra nézve .kívánni sem lehet. Nem akarom elősorolni azon okokat, melyek Magyarországnak ezen, a szőlészetre nézve oly kedvező fekvését megmagyarázzák, utalok esak arra,, hogy Magyarország egy völgy-katlanban fek­szik, megvédelmezve az északi széltől, melynek oly káros hatása van a szőlőszetre. Mi nálunk ha valaki előre akar menni a- szőlőszet terén : meg van akadva azért, mert ha belátja is, hogy szőlő­fajai nem jók, azokat változtatni, javítani akarja, nem tehet semmit, mert bárhonnan próbáljon ne­mes fajokat hozatni, sehol sem találja azokat a maga valódiságában. Saját tapasztalatomból mond­hatom, de bizonyosan megtörtént t. ház sok más tagján is, ki szőlőszettel foglalkozik, hogy 100 eset közül, legalább 99 esetben, hogy nem azon íájokat kapja, bárhonnan hozatja is azokat, a melyeket megrendelt, pedig sok pénzt ad ki ezen ezélja elérésére. Itt van a gazdasági intézet Budán. Mi törté­nik ott ? Ha valaki ott megrendel valamit: egészen más, kevert fajokat kap, nem azokat, miket meg­rendelt. Ezen czélra szükségesnek tartanám, egy szőlőszeti iskola felállítását, a mint ilyen Kloster­neuburgban fennáll, onnan lehetne azután az ily nemes szőlő-fajokat hozatni Ennek felállítása nem kerül oly sokba, sőt még productiv is lehet, a mennyiben azon szőlő-vesszők eladásából elért jövedelem annyira fölül fogja haladni a kiadáso­kat, hogy abból egy igen nevezetes jövedelmi többlet fog mutalkozni. Magyarországnak szőlőfajai még most nincse­nek csoportosítva és rendszeres egészbe foglalva; Magyarországban nincs nomenclatura. "Itt megtör­ténik az, hogy például egyik vidék dicséri a sár­fehér fajt, a másik azt mondja, hogy az igen jó; hanem még jobb a rak-szőlő és ha figyelünk reá. azt látjuk, hogy ahol a rak-szőlőt jónak tart­ják, nevezik a sár-fehéret rak-szőlőnek és e rak­szőlőt sár-fehérnek. így van ez más szőlő-fajokkal is, melyekkel nem akarom fárasztani a t. ház figyelmét. Hogyha a borászat terén előrehaladni akarunk: természetes dolog, azt kell tudnunk, mi­csoda anyagokkal dolgozzunk és milyenek vannak kezeink közt. De nem lehet mindegyikünk tudo­mányos vegyész, a ki a bor összes alkatrészeit megismerje s ennélfogva Magyarországon hiába keressük azt, hogy hol vegyelemeztessük borainkat; kénytelenek vagyunk Klosterneubnrgba menni, ahol nem szívesen ós nem is nagy örömmel tesznek valamit érdekünkben. Hosszabban nem kívánván untatni a t. házat, fölkélem a t. mínisteivurat, szíveskedjék e figyelmeztetésemet tekintetbe venni és e szerint intézkedni. Simonyi János: T. ház; Legyen szabad nekem is e tételnél a gazdasági tanintézetekre vonatkozólag néhány rövid megjegyzést tennem. A mint a t. ház tudni méltóztatik, a 9-es bizottság­annak idejében javaslatba hozta, hogy ott, a hol a gazdasági tanintézeteknél gazdaságok is léteznek, azok, a mennyire lehet, bérleti rendszer szerint kezeltessenek s javaslatba hozta azt, hogy a gaz­dasági tanintézetek a földmivelés, ipar s kereske­delmi tárcza köréből kivonatván, áttétessenek oda, a hová valóban tartoznak, t. i. a vallás ós közok­tatási tárczához. T. ház! En nem mondom azt, hogy a 9-es bizottság határozatai kötelezők! de miután épen a többség és a pénzügyi bizottság részéről gyak­ran történik ezekre hivatkozás: legyen szabad nekem most ezen határozatok figyelembe vételét kérnem. Midőn még Zichy József gr. volt a föld­mivelés-, ipar s kereskedelmi minister ur elődje, akkor ő a gazdasági tanintézeteknél a bérleti rendszer behozatalát valósággal kezdeményezte is ós a Debreczenben és Hradeken levő gazdaságok­nál bérszerződéseket is kötött, melyek által ezek mérlege tetemesen javult, ós előkészített ezen kí­vül több gazdaságra vonatkozó bérszerződést, ne­vezetesen a keszthelyi és kassaira nézve, a mint ezt múlt évi előterjesztésében látjuk. Időközben azonban e minister ur megválván állásától, fólbe­szakittatott ezen határozatnak érvényesítése is, pedig, hogy ennek a félbenszakadása mennyire káros: azt t. ház, a részletezés igen világosan mu­tatja, hogy például csak a keszthelyi gazdasági tanintézetet tekintsem, látjuk azt, hogy a gazda­ságnál kovács-, bognár- és lakatosmunkákra, istáló­világitás és kocsikenőcsre 1110 frt, napszámra, vetőmagra és trágyára "2300 frt, cselédségre 2700 frt, szóval e három czim alatt 6100 frt irányoz­tatik elő és bevétel gyanánt a termények értéke­sítéséből csak 4140 frt. T. ház! A hol a számok ily világosan be­szélnek : ott, azt hiszem, a bérleti rendszer elő­nyeiről beszélni, és azt tovább fejtegetni nem szükséges. De épen ily czélszerünek tartom azt, hogy ezen tanintézetek a földmivelés, ipar és kereske­delmi ministerium tárczája köréből kivonassanak és áttétessenek a vallás ós közoktatási ministerium tárczája körében. Én nem látom be azt, miért tegyünk épen ezen tanintézetekre nézve kivételt és miért hagy­juk még továbbra is ott, a hol azokról a központi szakfelügyel őség hiányában sem lehet kellőleg gondoskodni. Pedig t. ház ezen gazdasági taninté­zetek állapota valóban kiváló figyelmet érdemel. A t. pénzügyi bizottság jelentésében követke­zőleg nyilatkozik: „A ministernek személyesen

Next

/
Thumbnails
Contents