Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-42

42. országos h'íés Van itt a pénzügyi bizottságnak még. egy óhajtása. Nem tudom, vajon a t. ház véleményét feje­zem-e ki, midőn azt mondom, hogy talán mél­tóztatik megnyugodoi abban, hogy e részben a minister ur nyilatkozott. UMyedés.) A ház- tehát e részben nem kivan határozatot hozni. Molnár Aladár jegyző (Olvassa) Rendes szükséglet 15. fejezet 4.'czirn, rendes fedezet 7. fejezet 1. czirn, gazdasági tanintézetek. Magyar­óvári gazdasági akadémia személyes járandóságok 29,415 frt, dologi kiadások 30,585 frt. 2-or keszt­helyi gazdasági tanintézet, személyes járandóságok, 15,691 frt, dologi kiadások 18,309 frt, debreczeni gazdasági tanintézet, személyes járandóságok 13 417 frt, dologi kiadások 4.583 frt, debreczeni földmi­ves iskola személyes járandóságok 3900 frt, dologi kiadások 20,800 frt, kolosmonostori gazdasági tan­intézet 20,392 frt, dologi kiadások 21,608 frt, kassai gazdasági intézet, személyes járandóságok 7750 frt, dologi kiadások 10,000" frt, hradeki föld­mives iskola, személyes járandóságok 325-2 frt, dologi kiadások 10 248 frt. ér-diószegi vinczellér­. képezd e, személyes járandóságok 2600 frt. dologi kiadások 5200 frt, tarczali vinczellór-kópezde sze­mélyes járandóságok 2300 frt. dologi kiadások 7700 frt. összesen 227,750 frt. Wahrmann Mór előadó : T. ház ! Az elő­irányzott kilenez gazdasági tanintézetnél a szük­séglet szemben az 1875, évre törvónyhozásilag megszavazott összeggel 27.116 írttal nagyobb: ellenben a fedezet szintén 25,379 frttal nagyobb. Azon összeg azonban, a melylyel több kéretik, nem tényleges kiadás; minthogy a múlt években, mint a t. ház emlékezni méltóztatik, a debreczeni és hradeki intézetek gazdasága haszonbérbe voltak kiadva és a bérösszeg volt felvéve mint bevétel. Jelenleg a minister a bérleti rendszert megszün­tette, amit a pénzügyi bizottság is helyesebb és az illető összegek mind a kezelési kiadások rova­tában, mind pedig a bevételi rovatban előfordul­nak. Daczára annak, hogy a magyar-óvári gaz­dasági tanintézet gazdasági aeadémiává változ­tatott át és daczára annak, hogy az idén a debre­czeni intézetben egy uj osztály állíttatott fel, és hogy Kassán két uj osztály nyílt meg október 15-ikén: csak 1237 frttal nagyobb az összeg, amely most követeltetik, ennek oka abban rejlik, hogy ezen egész összeg mind a 9 gazdasági taninté­zetre átalányképen kéretik megszavaztatni, a meny­nyiben : ha az átruházási jog a különböző gazda­sági tanintézetek közt megengedtetik, amit megle­het takarítani az egyiknél, kiadhatja a másikra. A pénzügyi bizottság takarókossági szem­pontból tökéletesen, osztozik a minister ezen néze­tében s bár az átruházási jognak kiterjesztését nem szereti: mégis ezen egy esetben azt javas­latba hozzá. KÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. II. KÖTET. öeczember 2. 1875. 265 Egyszersmind azon óhaját is kifejezi a pénz­ügyi bizottság, hogy jövőre tüntettessék ki a tanu­lók száma minden gazdasági fanintézetnél, hogy a pénzügyi bizottság láthassa, hogy minden gazda­sági tanintézetnél hány tanuló van: mert a tár­gyalásokból kitűnt, hogy a gazdasági tanintézetek száma igen sok azon szükséglethez képest, mely tényleg fenforog E* gazdasági tanintézetek egy része oly kevés tanuló által látogattatik, hogy az eredmény nem áll semminemű arányban azon áldozattal, melyet az ország hoz. Vannak egyes tanintézetek, melyekbe csakis oly tanulók járnak, kik ösztöndijakat élveznek. Ez birta arra a pénz­ügyi bizottságot, hogy azon nézetet terjessze a t. ház elé, hogy iparkodjék a t ház ezen gazdasági tanintézetek számát apasztani és inkább a fenn­maradó tanintézeteket a jelenlegi kor igényeinek megfelelőbb módon átalakitni. E tekintetben felhivandónak véli a pénzügyi bizottság a ministert arra, hogy a gazdasági tan­intézetek számának apasztása czéljából tegye meg annak idején a szükséges intézkedéseket. .Különben a pénzügyi bizottság az előirányzott összeget elfo­gadásra ajánlja. Szalay Imre: Azon örvendetes helyzetben vagyok, hogy habár ellenzéki álláspontomat fen­tartom is: a t. előadó ur nézetével egyetérthetek s annyival inkább egyetérthetek azon kívánsággal, melyet a t előadó ur a pénzügyi bizottság jelen­tésében, mint ez utóbbinak nézetét a következőkben fejezte ki: „felhivandónak véli a ministert arra, hogy a gazdasági intezetek számának apasztása tárgyában tegye ( meg annak idején a szükséges intézkedéseket". Én hasonlókép ezen véleményben, vagyok: hanem bátor leszek t. minister urnák figyelmébe ajánlani, hogy czélszerü lenne, ha ugyanazon összeget, a melyet itt megtakarítana, más igen fontos gazdasági tényező előmozdítására fordítaná. Ez pedig lentié az: hogy szíveskednék egy szőlőszeti s borászati kísérleti állomás és sző­lészeti iskola felállítására nézve törvényjavaslatot terjeszteni a t. ház elé; bátor leszek röviden indo­kolni ezen kívánságot. Magyarországnak legfontosabb termelési ága egyrészről a gabona-termelésben áll ; de szerény nézetem szerint legfőképen a borászat az, a mely­lyel Magyarországban még előre is lehet menni: és valljuk meg egész őszintén: ezen tekintetben vagy épen semmi, vagy nagyon kevés történt. Egész Európában nem létezik ország, Francia­országot kivéve, mely annyi területtel rendelkeznék szőlő-termelésre nézve, mint Magyarország; és mégis hogy van az, hogy annyira hátra vagyunk ez országban, hogy saját borainkat külföldi czégek alatt adják el a külföldön a mi határozott kárunkra. Ennek igen sok oka van: először az, hogy a magyar embernek eddig a reális tudományokhoz igenjevés kedve volt; ő rendesen ügyvéd, Mva­* 34

Next

/
Thumbnails
Contents