Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-33

33. országos ülés között azonban azt gondolom, hogy ez is némileg le volna szállítandó. A rainister elnök fizetése 20,000 frt, lakása természetben, és azonkívül tiszti pótléka 12,000 frt. összesen 32,000 frt. Ha nem tekintem is a minister elnököt elsőnek az egyenlők között, ha megengedem is, hogy azon rangkülönbség jelzésére, mely közte és ministertársai közt létezik, valamint nagyobb kiadásainak fedezésére, nagyobb fizetésre is van szüksége; mindamellett azt gondolom, hogy erre 8000 frt, egyáltalában nem kell, és <mnek felével, vagyis 4000 frttal be lehetne érni, ugy hogy fizetéze 16,000 frt. lenne. A mi pedig a tiszti pótlékot illeti, azt gon­dolom , hogy az szintén, nemcsak a mostani súlyos viszonyok között, hanem általán fogva nagyon túlságosan van felvéve. Mire fordittatik a tiszti pótlék ? Tudjuk mindnyájan, hogy ennek rendeltetése az, hogy a ministerelnök a, főrendi és képviselőház tagjait, valamint más kitűnő egyéniségeket, időről időre házánál szívesen lásson, bálokat, estélyeket, ebé­deket adjon. Én t. ház! azt tartom, hogy arra, hogy a kormány feje a törvényhozás tagjait megvendégelje, vagy egyéb vigságban részeltesse: egyátalában semmi szükség nincs. (Helyeslés a baloldalon) Nézetem szerint a tiszti pótlékot leg­fölebb arra lehetne forditani, hogy a külföldről hazánkba jövő akár diplomatiai, akár egyéb ki­tűnő egyéniségeket a ministerelnök ur állásá­hoz méltóan fogadhassa. De miután, fájdalom, nálunk diplomatiai testület nem létezik; mert az udvar Bécsben székel, s a külföldi követek szin­tén ott vannak, miután nálunk legfölebb csak egynehány consul van, miután kitűnő jeles fér­fiak külföldről csak ritkán vetődnek ide: azt hiszem, hogy e czimen 12 ezer frtot irányozni elő kissé sok, és azt hiszem hogy ha 4000-et szavazunk meg, untig eleget tettünk a szük­ségnek. Ha ez t. ház ! rendes körülmények közt is áll; mennyivel inkáb áll jelen szomorú viszonya­ink között. Akkor, midőn az állam pénztára nem csak üres, hanem 17 és >/ a millió frtnyi hiány latot irányzunk elő, melyet utólag, fájdalom, a való­ság, mint az eddigieket, felül fog múlni; akkor midőn e hiány fedezésére nem csak kölcsön pénz­hez, hanem uj adóhoz is kénytelenek vagyunk folyamodni; akkor midőn százával kénytelenek vagyunk elereszteni az állam régi hivatalnokait; akkor midőn még a művelődési költségekre szük­séges eszközöket is részben megtakarítani vagyunk kénytelenek: akkor, uraim, az állam pénztárából a magunk mulattatására bármit is megszavazni nem tartom czélszerünek. Akkor midőn ország­szerte inség uralkodik; akkor, midőn polgártár­saink, választóink nagy része alig tud betevő JYember 23. 1S7&. £1 falat kenyeret szerezni: (mozgás a középen) akkor, uraim, mi a nép filléreiből gazdagon teritett asztalhoz üljünk? mi, e szegény nép képviselői öblös kristály pohíirakból franczia pezsgőt igyunk, midőn a nép emberének kancsojába könyek hullanak? (Derültség a középen) Én ezt, uraim, sem a hazafias, sem a képviselői kötelesség, sem az illemi érzettel nem tartom megegyeztethetőnek Tavaly, vagyis a 75-iki költségvetés tárgya­lásakor hasonló indítványt tettem. Az akkori ministerelnök ur kinyilatkoztatta, hogy ami az ő személyét illeti, ő ahoz hozzá járul : csak utód­ját illetőleg nem tudna abba beleegyezni. Mintha bizony, ha a körülmények jobbra fordulnak, e most leszállított összeget nem lehetne újra fel­emelni, ha a törvényhozás szükségesnek látja! Uraim ha nem vagyunk képesek a nép nyomorát enyhiteni, a nép számtalan bajait or­vosolni, — pedig azon az utón, melyen halad­nak, azt sem önök, sem más senki nem képes : — legalább ne szolgáltassunk okot a népnek meg­botránkozásra ; mindezeknél fogva az itt előfor­duló tételt következőképen kérem módosíttatni: a ministerelnök fizetése 16 ezer forintra, tiszti pótléka 4 ezer forintra leszállittatik. Es minthogy a ministerelnök fizetése után rögtön következnek a többi fizetések, a szavazás pedig, mint azt az elnök ur mondotta, az összes személyi járandó­ságokra nézve egyszerre fog történni: engedel­met kérek, hogy egy más indítványt is tegyek, a mely azzal rokon természetű. En a magyar állam tisztviselőinek fizetését általán véve nem tartom túlságosnak. Én nem tartozom azok közé, kik az állam hivatalnokait nem akarják tisztes­séges fizetésben részesíteni; de azt gondolom, hogy akkor, midőn minden állampolgártól uj meg uj áldozatot kívánunk, azoktól kik, — mint Simonyi Ernő barátom az általános vita alkal­mával helyesen megjegyezte, a legbiztosabb jöve­delemmel bírnak, — t. i. az államhivatalnokoktól szintén lehet az eddigieknél nagyobb áldozatokat kivánni. T. barátom és társa Helfy Ignácz barátom a pénzügyi bizottságban a magunk különvéle­ményével ezen szempontból indulván ki, azt mond­ták, hogy az állam hivatalnokok fizetése lOVal szállitassék le. Én azonban nem tartom igazsá­gosnak, hogy e tekintetben egyenlő arány álla­píttassák meg bármily csekély, vagy nagy legyen azon fizetés, melyet az államhivatalnok huz. Én ennélfogva részemről azon javaslattal vagyok bátor előállani, miszerint a levonások fokozatosan történjenek, ugy hogy 1000 frtig egyáltalában semmi levonás ne történjék. 1000 frton felöl 2000 frtig 2°: 0 « 2000—0000-ig 3% 3000—4000-ig 5'/., 4000—6000-ig 7"/., 6000— 8000-ig 10%, 8000—12000-ig 12°/.. Méltóztassék ezen indítvány t tanácskozás alá venni és elfogadni. W ächter Frigyes és Orbán Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents