Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-39

Sí>. erozágo* ttlé* november 29. 1S75. 185 vesz át, midőn épen az a szándékunk hogy azon utvonalak, melyek az ország által kezeltetnek, a mennyire lehetséges, az illető törvényhatóságok kezelésére bizassanak; azt hiszem, ily körülmények között mégis lehetetlen volt a közlekedési ministeriumnak ezen utvonalat fölvenni a "költségvetésbe és ezáltal a kiadásokat szaporítani. Igaz, hogy az a vasút, amelynek épülnie kellett volna, hogy ezt a vidéket kárpótolja, nem épült meg; de utoljára is Nyitra megye olyan hatalmas, erős vármegye, hogy ezzel is megbírkózhatik; másrészről azon hazafias áldozatkészség, meíylyel, mint a t. képviselő ur monda egykor az ellenséget kiverte : reményleni engedi, hogy most is lesz annyi áldozatkészsége, hogy az országról ujabb megterheltetést el fog hárítani. (Helyeslés a középen). Simonyi Ernő: Ezen czimre vonatkozólag nekem két megjegyzésem van. Az első vonatkozik a különvélemény azon tételére, melyben az mondatik: „Ámde ugy látszik, miként a jelen kormányban sincs meg a kellő erély arra, hogy mindig s mindenütt a személyes tekinteteket a közjónak alárendelje. A mi legjobban kiderül épen azon megtakarításokból, melyeket a. kormány maga a dologi kiadásokra szorítkozik, s nem egyszer épen oly dologi kiadásokra, melyeknek megszorítása egyenesen a czélt sújtja, melyet az állam bizonyos intézményekkel elérni akar." A különvélemény ezen megjegyzésére vonatkozólag a pénzügyminister ur, midőn erre reflectált, azt mondta: „és ennek igazolására a különvélemény három csekély tételt hoz fel, a miből kettő nem igaz, és a harmadik összesen 8.000 forintot tesz." No hát ezen állítás igazolására itt van egy ennél nagyobb tétel: a kőutak fentartására 1875-re elő volt irányozva 3.897,310 frt; 1876-ra elő van irányozva 2.884,970 frt; a különbség a két összeg közt 1.012,340 frt. íme uraim! itt elvonatik ép azon dologi kiadás, mely a czélt, azaz a jó utak fen tartását . előmozdíthatná; holott a ministerium emberiségi és más tekintetekből a ház által eltöröltetni rendelt utmesterek megszüntetését nem volt képes eszközölni: mert itt már olyan erővel kellet megküzdeni, melyet a ministerium leküzdeni képes többé nem volt. Hanem mikor az ország pénzügyeinek rendezéséről és az ország adó képességének emeléséről van szó: akkor a közlekedési eszközök jó karban tartására, azon kőutak fentartására, melyekről a minister ur tegnapelőtt mondotta, hogy közvetíteni fogják a forgalmat a vasutak számára és emelni azok jövedelmeit, következőleg csökenteni az állam garantia fejében fizetett összegeket: az előirányzott összegnek majdnem harmadrészét töröljük. Miért ? mert ez könnyebben törölhető; itt nem kiált senki s nincs egy személy sem, ki könyörületességért folyamodjék, hanem az utas tűrje, hogy ha azután elkopik a fed anyag, mert KÉPV H. NAPLÓ 1875-78. ü. KÖTET. ez összegből a fed anyagra 527,936 frttal kevesebb fog forditatni jövőben, mint eddig. Pedig tapasztaltuk azt, hogy midőn ez irányban kezdett gazdálkodni a kormány néhány esztendő előtt: akkor végleg elromlottak a kőutak s kétszeresen kellett után a pótolni, hogy a fedanyag hiánya által előidézett károk helyre* hozassanak. Én nem hihetem, t. ház, hogy most ismét azt az állapotot akarjuk elérni, hogy 1876. végén és 1877-ben a kőutak rósz állapotban legyenek s azután kétszeresen annyit legyünk kénytelenek, azokra költeni. Ha a közlekedés czélját szem előtt tartjuk, ily tekintetben nem lehetünk takarékosak: mert ez nem megtakaidtás, hanem pazarlás. A mi az előttem szólott Marckhot János t képviselő társam által a nyitra-tapolcsányi vonalt illetőleg felhozottakat illeti, azt hiszem ő ugy méltányosság, mind igazság szempontjából előadta nemcsak a vidéknek érdekeit, hanem az országos iparnak érdekeit is : mert abban a völgyben vannak az országban a legnagyobb, a legmunkásabb gyárak és ezek közlekedés hiányában egymásután tönkre mennek. A kormány ezen az által gondolt segitni, hogy majd vasutat fog építeni: a vasút törvénybe van igtatva, meg is van szavazva; de nem épült ki. Miért? A kormánynak mulasztásából, mert addig húzták, vonták az ügy elintézését, mig a „Krach" bekövetkezvén, minden vasút építkezés megszűnt. Akkor mielőtt a vasút építtetett, azt mondották. r hogy ezt az utat át kell venni állami * kezelésbe, Át is vették; de nem csináltak semmit; hanem mikor a vasutat megszavazták: azt mondották, hogy vissza kell adni a megyének, mert ez parallel ut. Megszűnt a vasútépítés, nincs parallel ut ós az állam még sem tesz semmit. A minister azt mondja, hogy a megyéknek szándékoznak átadni az utakat. Ezt én is helyesnek látom és kívánom, hogy minden állami ut adassék át a megyéknek s akkor adassék át ez is; de mig más utat fentart az állam: tartsa fel ezt is, mert országos érdekek forognak fen, melyet a minister ur, a vidék ismerete hiányában nem ismer: de tessék elhinni, hogy országos érdekeket kell itt szemügyre venni. Az egész összeg 32—35,000 frt s méltóztassék tekintetbe venni csak azt, hogy azon kimutatásban, melyet a ministerium közölt a tornócz-nyitrai országút az, a melyen az országban egyetlen egy utat sem véve ki, a forgalom a legnagyobb. Ezen megy azon forgalom, a mely a tornóczi vasúti állomástól ered. Ezen tornóczi vasúti állomás, jelentéktelennek látszik ugyan; de az osztrák állami vaspálya igazgatóság kimutatása szerint a 14-ik helyet fogjalja el jövedelmezőség ós forgalomra nézve. Ezek oly tekintetek, melyek mutatják, hogy a forgalom nagy. Miért nagy ? azért, inert vannak gyárak, melyek gyártmányaikat ezen az utón szállítják. Igen természetes, hogy a sok kocsijárás folytán az ut kopik és romlik, s