Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-39
39. országos ülés november 29. 1875. jjg volna minister : lehetetlen, hogy most már megrendelnie hogy a nagy fizetésű hivatalnokokat elbocsássak, vagy a fizetésüket devalválják csak azért, mert én ugy akarom. Erre nekem nincs hatalmam, én tehát ily irányban intézkedést nem tehetek. (Helyeslés a középen.) Azt kérdi a t képviselő ur azon észrevételem folytán, hogy a vasutaknak a magyar gyárakat kellene protegálni, mert a magyar gyárak azok, melyek a vasutaknak fuvart' adnak — hogy hát hol vannak azok a magyar gyárak? Méltóztassék elhinni: vannak magyar gyárak nem annyi, a mennyi kellene, de mégis van: tehát ami van, azt protegálni kell, hogy ezek föl virágozzanak és hogy ujabbak is keletkezhessenek. (Helyeslés a középen.) Azt mondja a t. képviselő ur: ott van az államnak gépgyára, az is kárral dolgozik. Bocsánatot kérek, ón igen nagy figyelmet fordítok erre a gyárra, azért, mert igen óhajtom, hogy Magyarországnak legyen oly gépgyára, a mely képes legyen azon mozdonyokat maga elkészíteni, a melyekből 1001 darab fut most Magyarországon s a melyekórt sok millió frt megy ki a külföldre, Én tehát nagy figyelmet fordítok arra a gyárra ós a gyárnak készítményeire is ; de mindég szemem előtt tartom, hogy mihelyt ez a gyár túlságos kárral dolgozik: az üzemet meg kell szorítani, nehogy az államnak directe nagy kárt okozzon ; s más részről azon vagyok, hogy ha lehetséges, ugy adassék el a gyár, hogy biztosittassók, hogy Magyarországban fön fog tartatni azon ipar, melyet ezen gyár képvisel. (Helyeslés a középen.) Egyébiránt állithatom, hogy most a gyár nem is dolgozik kárral. Igaz, ha azon összeget-veszem, melyet az ország abba befektetett: annak kamatját nem hozza meg. De ez a gyár már meg van, ez a gyár fel van szerelve, tehát ezt a gyárat bezárni s minden felszerelését semmivé tenni, nem lehet. Azt én nem Ígérhetem, hogy a gyár ama befektetések után — mellékesen megjegyzem, hogy a gyár megvételét én nem tartom ma sem helyesnek, — hogy ama befektetések után a megfelelő kamattal az országot Kárpótolni fogja; hanem igenis ez a gyár. mely bizonyos időszakban kárral dolgozott, mint a t. képviselő ur is mondta, s mint mindnyájan tudjuk: ma nem dolgozik kárral, sőt a kidolgozott részletes kimutatás, szerint, ez év végéver- 57,000 frt tiszta jövedelmet fog felmutatni. Igaz, hogy ennek nagyrésze anyag szerekben fekszik ; mert ily gyáraknál — ezt a t. képviselő ur nagyon jól tudja, mert ilyenekben nagyon gyakorlott ember — ily gyáraknál tetemes öntött vas, félig kész munka és a reá fordított munkának ára fekszik, mielőtt a megrendelőnek a munka oda adatnék s a megrendelő az illető öszszeget érte lefizetne; de ez máskép lehetetlen és épen ez az, ami nehezíti az állami kezelést. En nem vagyok — mondom — az állami gyár kezelés barátja, de mihelyt az államnak a gyára megvan és rajta kára nincs, hanem bizonyos haszna mégis van: akkor azt hiszem, hogy igen nagy hiba ezt a gyárat oly semminek tüntetni fel; mert ha ez a gyár többet nem tesz, ha semmi egyéb hasznot nem hajt, már az által, hogy képessé teszi a magyar embereket itt a hazában megtanulni oly ipart, melyről ezelőtt az országban ugy szólván, fogalmuk sem volt: ez oly iskola, melyre bizonyos összeget még is adni lehet. (Élénk helyeslés a középen.) Méltóztassék csak felvenni, hogy a Margit-szigeti hid gyönyörű munkájának, melyről azt mondották, hogy Magyarországon ily formát előállítani senki sem volna képes, melyről azt mondották, hogy Magyarországon arra gondolni sem lehet, hogy ilyesmi itt készíttessék, a Margit-szigeti hid két oldalán levő feljárójának, melyek egészen olyanok kisebb móretekben, mint a nagy hídon levők: kőmivesinunkáját magyar emberek készítik és a vasmunkát, ezt az állami gépgyár készíti, mégpedig épen oly szépen, mint bármely gyár. Nem megvetendő eredmény ez — méltóztassék azt elhinni; — de az sem megvetendő, hogy ezen gyár oly mozdonyokat képes készíteni, még pedig az államnak kára nélkül, a milyeket, mint a t. képviselő ur helyesen megjegyezte, azelőtt csak Siegltől lehetett kapni. Itt mellékesen megjegyzem azt is, hogy a Siegl privilégiuma, melyre hivatkozni méltóztatott: megszűnt és igy a vasutak nincsenek arra kötelezve, hogy a gépeket tőle vegyék, még ha azon általa privilégiummal birt rendszert használnák is. Ezeket kénytelen voltam megjegyezni: mert részemről súlyt fektetek arra, hogy e gépgyár működése meg ne szüntettessék. (Helyeslés.) Ami a csatornázási rendszer tanulmányozását illeti, miről említést tenni méltóztatott: én is azt hiszem, hogy nekünk nem egy helyen kell e kérdést tanulmányoztatni és főkép nem oly országban, mely nagyon gazdag, mely befektetett tőkéinek csekély kamataival megelégedni kész, mely olcsó pénzzel dolgozik ; hanem tanulmányoztatni kell mindenütt, a hol csatorna-rendszerek vannak és már érintettem is, hogy ezt az időszakot, a mikor mi a csatornázást keresztül vinni képesek nem vagyunk, mert pénzünk rá nincs: ezt az időszakot fel keli használni anva, hogy alaposan tanulmányozzuk e kérdést. (Elénk helyeslés a középen?) Legfőbb vádja azonban a t. képviselő urnák, a ki irántam e részben különben elismerését nyilvánította, mit köszönettel veszek tudomásul : legfőbb vádja az volt, hogy a ministerium ama felhatalmazásnak eredményéből, melyet kapott, nem képes igazolni a felhatalmazást. T. ház ! A mint a beadott jelentésben is jelezve van, nem azért kéretett a ministerium által