Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-39

39. országos ülés november 29. 1875. jeleztem, t. i. abban, hogy mióta 1867. óta a ma­gyar törvényhozás ismét működik, még eddig semmi nemzetgazdasági és pénzügyi politikánk nincs, — legalább nincs helyes nemzetgazda­sági politikánk, mely az ország jólétét eredmé­nyezné. Visszatérve a tárgyra t. képviselőház, még egyszer és röviden csak annyit kívánok megje­gyezni és kiemelni, hogy azon a bajon, a melyet igen érzékenynek és némely részben veszélyesnek tüntetett fel a közlekedési minister ur, oly részle­tes szabályokkal, milyeneket felállítani méltózta­tott : nem fogunk segíteni; „Kestauratio facienda est ab imis fundamentis" mint Baco után mondja egy helyütt boldogult ministerünk báró Eötvös Jó­zsef. E kérdésben is gyökeresen orvosolni kell a bajt; de gyökeresen, csak ugy lehet orvosolni: ha Magyarország egy más nemzetgazdasági és pénz­ügyi politikát állapit meg, körülbelül azon alapo­kon, miket előadni bátor voltam. Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni, hozzáadásul a közle­kedési minister ur tegnapelőtti előadására. Simonyi Ernő: T. képviselőház! A közmunka és közlekedési ministerium tárczája az, mely két­ségkívül az ország pénzügyi bajainak legtöbbjeit, leg­nagyobbjait okozta: igen fontos tehát azon politika, melyet ezen tárezának vezetője a reá bízottak te­kintetében követ; mert neki feladata, a multak bűneit megszüntetni, megtörölni ós oly politikát inaugurálni, a mely nemcsak az elkövetett hibá­kat helyre hozza, hanem orvoslást foglaljon ma­gában azon bajok ellenében, a melyeket ezen iár­cza kezelői eddigelé okoztak. Én megvallom t. képviselőház, hogy eddigelé legalább hiába kere­sem azon uj politikát, mely hathatósan képes le­gyen orvosolni azon bajokat, melyek ezen az uíon okoztattak. A minister ur tegnapelőtti beszédében meg­mutatja nekünk először a hibákat, melyek a vas­utak építésénél elkövettettek, azután emlegeti a javításokat, melyek által e bajokat megorvosol­tatni hiszi. Én megvallom, t. ház, hogy politikájának ily módon tett exposéját sem kimerítőnek, sem kielé­gítőnek nem tekinthetem; mert nem sorolta fel a bajokat mind, nem sorolta fel az orvoslás módjait mind; és azokat, a melyeket felsorolt, inkább áta­lános tételekben, mondhatom átalános frázisokban mondta el, a nélkül, hogy a képviselőház, a tör­vényhozás, a nemzet láthatná, hogy mit szándéko­zik tenni? Azt mondja a minister ur, hogy a főhibák. melyek a vasutaknál elkövettettek, abból állottak, hogy először már voltak vasutai az országnak, mikor a magyar kormány átvette a kormányzást. No ez ugy hiszem, nem hiba. Hanem ő a bajt azután abból származtatja, hogy ezen vasutak verse­nyeztek az újonnan épített vasutakkal, Ez a con­currentiának természetes következése ; hanem a hi­bák közt azután továbbá elmondja azt, hogy terv nélkül épültek a vasutak, hogy a képviselőház nem értett a vasútépítéshez és azt gondolták, hogy minden vonal világforgalmi vonal lesz; hogy ide­gen mérnökök által építtettek, kik nem ismerték a helyi viszonyokat. Ez mind igaz; de mindezt mi már évek óta elmondtuk és maga a minister ur is elébbi helyéről elég gyakran elmondta a kép­viselőházban. Mindezek nem oly revelatiók, me­lyeket a minister ur hivataloskodása óta fedezett volna fel. Ezt már mind tudjuk, ezt már ebben a házban akárhányszor elmondták számtalanok. A mi a javításokat illeti, azt mondja a mi­nister ur: a zsákutczába vezető vasutak tekinteté­ben uj vonalakat kell építeni, hogy azok a világ­forgalommal összeköttetésbe jöjjenek. Ez is elég gyakran volt már elmondva, természetesen már egy pár év óta megtoldva azzal az appendixszel : „Az állam nagyobb terheltetése nélkül." De hát mi módon? Valami concrét megoldást nem hal­lottunk. Eeménylem azonban, hogy ezen megol­dást nem fogják azon arányban folytatni, a mely­ben a múlt évben megkezdték, értem: a midőn az orsóva-plojesti összeköttetés megszavaztatott; az igaz, hogy az állani különös terheltetése nélkül, ha ugy értjük, hogy garantia nem kívántatott. Ez nem kívántatott, tehát ebben a tekintetben az ál­lam különös terheltetése vei nem jár-; de igenis jár különös megterhelfetésével, azáltal, hogy Magyar­országnak gabnavásárát uj versenytárs által ve­szélyezteti Ha tehát az uj összeköttetések ily áron lennének megvásárlandók: akkor azt hiszem, hogy jobb, ha vasutaink zsákutczában maradnak, mint­hogy ha a világforgalommal összeköttetésbe hoz­zák azon versenytársainkat, kik egyedüli kereske­delmi czikkünkben concurrentiát csinálnak. Ezt nem szemrehányásképen mondom a minister ur­nák, hisz az előbb történt, mintsem ő e tárcza kezelését átvette. Azt mondja a minister ur, hogy segitni fog e vasutakon; hogyha közutaink ki lesznek építve, hogjdia vicinális vasutaink lesznek, ezek ké­pessé teendik a vasutakat, hogy folytonos forga­lommal legyenek ellátva. Ez tökéletesen áll; de ez elmondatott e házban számtalanszor s én sze­rettem volna, hogy a minister ur akkor, midőn politikáját jelezte: valami concret esetekre hivat­kozott volna, hogy a kormány ennek következté­ben itt és itt vicinális vasutakat szándékozik létre­hozni, ez iránt alkudozásban van az illető vidé­dekkel s ily módon akarja e vasutakat létesitni. De a minister ur megelégszik, hogy átalános frá­zisban azt mondja, hogyha kőutak és vicinális vasutak lesznek, odaszállítják az ar ukat a vasútok­hoz : a forgalom nagyobb lesz. Igaz: de ez nem uj felfedezés, nem revelátió, nem jelzése a politi­kának.

Next

/
Thumbnails
Contents