Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-37
120 37. országos ülés november 26. 1875. országgyűlés régibb határozata folytán a dohányegyedáruságot megszüntesse, és más dohány-adóval kártalanítsa az államot: akkor elfogadom a t képviselő ur azon közbeszólását, hogy nem mondta mit én állítok. De én ugy veszem észre, hogy a t. képviselő ur indokolni akarta fölszólalásával azt, hogy most miért nem követeli a kormánytól a dohány-egyedáruság megszüntetését és más adóval való pótlását. Én tehát e részben helyesebben nem indokolhatom véleményemet, mint indokolta Móricz Pál képviselő ur 1875. január 27-én, a mikor már elmondta, ,hogy el van ütve a pipázási dohányzástól. {Élénk derültség]) illetőleg a pipázási adótól. „A dohány-egyedáruság jövedelmei nem állnak arányban a bevétellel; bár mennyit hozzon be az egyedáruság : az a nemzet zsebéből kerül ki; kártalanítva más utón: a pénzügyi kezelés tetemesen csökkene, megszabadulnánk a pénzügyőrök nagy részétől, egy megkövesedett német birokratiatól. Ez okból hozta az országgyűlés a még máig is fennálló határozatot, hogy az egyedáruság az államkincstár kártalanítása mellett megszüntetendő.'- És ezzel végzi a t. képviselő ur beszédét : „Kétségtelenül kell gyökeres reformot tervezni, és uj jövedelmi forrást teremteni, mert az egyedáruság a legköltségesebb, a polgári szabadságot leginkább korlátozza, legnagyobb demoralizálásra vezet e módja a dohány adónak." Ha ez igaz, a mint igaznak vallom ma is : akkor engedje meg t. képviselő társam, miként 1875. január 27-én azt mondta: azon időtől fogva, követelnie kellett volna, a monopólium megszüntetését ezen kormánytól, melynek ő tagja lett. (Élénk derültség. Móricz Pál: nem vagyok tagja.) Mégis egy kissé támogató tagja. (Derültség. Halljuk.) En csak mégis azt hiszem, hogy ha eddig elé nem történt, most mikor szó van róla: t. képviselő társamnak morális kötelessége az, hogy mivel az egyedáruság a legköltségesebb, pedig a költségeket meg kell takarítani, tehát az egyedáruságot meg kell szüntetni; és mivel a polgári szabadságait leginkább korlátozza : minél elébb megkell szüntetni ; mert csak nem akarja t. képviselő társam, hogy a polgárok szabadsága ínég éveken át korlátoltassék. Azt mondja a t. képviselő társam, hogy a polgárok legnagyobb demoralizatioját eszközlő adónem ez. Igaza van, és mert igaza van : utasitanunk kell a kormányt, hogy a dohány-egyedáruság megszüntetése iránt, mely ugy is már ez elvben ki van mondva, a dohány-adóról máskép gondolkodó javaslatát mielébb terjessze a ház elé. Mivel e tekintetben felelni könnyű lesz, a szavak repülnek, de az irás megmarad, én bővebben nem indokolhatnám óhajtásomat, mert bár arról meg vagyok győződve, hogy 3—400 frtot nem jövedemezne minden hold; hanem azt magam is tapasztaltam, hogy 30—40—50 ffrtot átlag jövedelmez. És ha tekintetbe vesszük, hogy az országban mindenki termelhetne dohányt: én azt hiszem, ezen jövedelem, melyet most az ország a dohány-egyedáruságból bevesz, bizonyára sokkal könnyebben, és a polgároknak nevezetes termelő tehetségének szaporítása mellett volna bevehető. Erre vonatkozólag határozati javaslatot leszek bátor beadni, az ^előterjesztett előirányzat ellenében, melyet nem szavazok meg. A határozati javaslat ez : utasittatik a kormány, hogy a dohány-egyedáruság megszüntetése végett a magyar államkincstár e részbeni kártalanítása végett javaslatot terjesszen a képviselőház elé. Móricz Pál: Szavaim félremagyarázása ellen szóllalok fel. Én most is ismétlen a t. képviselő urnák: nézeteimet határozottan fentartom itt is, mint fentartottam a pénzügyi bizottságban is. De e tekintetben a kormány tanácsot nem kért tőlem, s én nem erőszakolhatom, hogy tanácsom szerint járjon el. Csak ennyi az, a mit megjegyezhetek. Remete Géza: Én is Móricz képviselő társam nézetét vallom. Nem tartom helyesnek a monopóliumot. Azonban a határozati javaslatot el nem fogadom azért: mert tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy e kérdést a jelen kormány tanulmányozni fogja, akkor : ha arra ideje lesz. Most a vám- és kereskedelmi szerződés revisiója, most a bankkérdés megoldása, s az egész közigazgatási rendszer megváltoztatása forog a szőnyegen; ilyenkor per tangenteni egy államháztartásunkat veszélyesen megzavarható kérdés megoldását kívánni nem méltányos és nem helyes. Hanem arra kérem én is a t kormányt: méltóztassék azon sok panaszt valahára figyelemre méltatni, mely a dohány és szivar rósz minősége miatt folyvást hallhatóvá válik. Magyarországon, hol jó minőségű dohány termeltetik, valóban megrovást érdemel azon eljárás, hogy a gyárosok nem tudnak jobb dohányt és szivart termelni. Ebbeli mulasztások oda érlelték a dolgot, hogy nálunk a tisztességes emberek sem tartják bűnnek, a magyar szűz dohányt megvenni s elszívni. Ezen rósz minőségű gyártást a magyar kormánynak meg kell mielőbb szüntetni és jó dohány s szivar gyártásáról gondoskodni; mert különben még nagyobb mérvet fog ölteni a külföldi behozatal ós ez által emelkedni fog e téren is az áru forgalmi deficit, melynek nagysága határozza meg a gazdálkodás roszaságának nagyságát is. Ezt voltam bátor előadni azon kérésem támogatására, hogy a t. pénzügyminister a dohány és szivar előállításánál a jó minőségre súlyt fektetni szíveskedjék és intézkedését ez irányban haladéktalanul tegye meg.
