Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-37

116 VI. országos ülés üovember 2fi. 1876. millióval többet kivan az adózók zsebéből kivenni, mint 1875-ben. Én nem azt állítottam, hogy 1875-ben ; hanem azt, hogy 20 millióval többét fog az adózók zsebéből mint 1874-ben. Ez volt az én állitásom és ennek indokolásául bevettem ezen 1 milliót is, mely nézetem szerint ép oly illusorius, mint az, hogy az adóhátralékokból 4 millió fog bejönni. Ezen 4 millió és az illeték szabási hivatalnál felvett 1 millió az eddig fölemelt adók összege 6 millió és a projectált 8 millió jövedelmi adó, ez volt azon 20 millió, melyre nézve állítottam, hogy ennyivel több fog kivétetni az adózók zsebéből, hogy az ország jövedelmei improductiv czélókra felhasználtassanak. Ezen tételekre vonatkozólag bátor vagyok Írásban is beadandó határozati javaslatomat, mely így szól, felolvasni: 23. czim alatt a jogi illetékek czim én előirányzott 16 millió 419 ezer forint helyett 15 millió 462 ezer frt vétessék fel. Remete Géza: T. ház! Én az előirányzatot elfogadom, eltekintve az 1875-ben hozott törvénytől, eltekintve a felállítandó illeték szabási hivataloktól, melyeknél tagadhatatlanul nagyobb lesz a rend s élénkebb az evidentia, mint eddig az adóhivataloknál, elfogadom főleg azért, mert a közjegyzői intézmény életbeléptetése után reményem van arra, hogy a hagyatéki illetékek tetemes hátraléka be fog folyni, a hagyatéki ügyek feldolgoztatásával. Én tehát főleg erre fektetem a eulyt akkor, midőn el fogadom az előirányzatot. Széll Kálmán pénzügy ntinister: T. ház! Nekem volt szerencsém a t. ház előtt több izben fejtegetni azt, hogy micsoda czélból állíttattak fel az illeték szabási hivatalok, mily feladatot ruházott azokra a törvény, és mit várt azoktól a törvényhozás akkor, midőn azok felállítását elhatározta. És a mit akkor kifejtettem, ugyan azon nézetben vagyok ma is. Mindazok daczára, miket Mocsáry t. képviselő ur előterjesztett, azon nézetet kell, hogy fenntartsam a magam részéről, hogy az illetékszabási hivatalok felállítását helyesnek, czélszerűnek tartom. Nem is került az 300,000 frtba, mint az a költségvetésben látszik: mert megfelelő megtakarítások történtek a pénzügyi igazgatóságoknál és adóhivataloknál. S ha többé is került az illetékszabási hivatal felállítása, mint a mennyi megtakarittatott a pénzügyi igazgatóságok és adóhivataloknál, és ha, hogy sokat mondjuk, — 60-—80—100 ezer frt. költség támad is: ezen összeg pótolva van azon haszon által, melyet az illeték szabási hivatal hoz. Méltóztassék a t. háznak elhinni, hogy e hivatalok felállításának két irányban van haszna. Az első irányban azáltal, hogy az illető felek sokkal pontosabban, gyorsabban fogják ügyeikről az illető végzéseket megkapni és az illeték gyorsabban, jobban és alaposabban lesz kivetve. Ez nagy haszon. Az illető ügyek nem fognak elhúzódni és százszor is fölebbeztetni; hanem a felek megkapják már biztosan az illeték kiszabást. A másik haszon pedig épen abban van, hogy gyorsítva, egyszerűsítve, javítva lesz az eljárás és ez magának a kincstár jövedelmének érdekében van. Mert az természetes, hogy ha gyorsabb és erélyesebb beszedésre, behajtására s evidentiában tartására gond fordittatik, a mi eddig nem történt, mert ezeti hivatalok nem voltak felállítva: több jövedelem is fog bejönni. És az 1 millió magasabb bevételt két okból irányoztam elő, egyik ok az illetékszabási hivatal felállítása. Meglehet több fog bejönni, de én csak 1 millióra veszem föl. Midőn 19—20 milliót tesznek az illeték hátralékok: azt hiszen, nem mondok sokat, ha azt mondom, hogy ezen életbeléptetett reform 1 millió jövedelmi többletet mindenesetre biztosit. A másik a közjegyzői intézmény felállítása Volt már szerencsém egyszer hangsúlyozni, midőn az illető törvényjavaslatot megalkottuk, hogy akkor mindannyian vártuk tőle ezen hatást. Előttem szólott t. képviselő ur igen helyesen jegyezte meg, hogy a hagyatékok feldolgozása és azoknak gyorsabb ellátása által az illetékek kiszámításában ezen térsn okvetlenül nagyobb jövedelem fog eléretni. Nem ismeretlen tényezők tehát azok, melyekre az előirányzat van állapítva. Ezen egy millió tehát ezek által motiválva van ; a t. ház bölcsességétől függ megítélni, hogy eléggé motivált-e ? Meglehet, hogy nem jön be az előirányzati többlet; ha rósz idők járnak, ezen is csorba eshetik; de a tényezők, melyekre alapítva van, olyanok, hogy ezen bevételt lehetővé teszik, Ezért állítottam be az egy milliót és azt hiszem: az be is fog jönni. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság részéről a t. ház figyelmét még tényleges körülményekre is bátor vagyok fölhívni. Ha méltóztatik megtekinteni a zárszámadásokat 1868-tól a legutolsó időig: méltóztatik látni, hogy a jogilletókekből e bevételek folytonosan szaporodtak. így 1868-ban 6.700,000, 1870-ben 9.800,000, 1871-ben 10.900,000, 1872-ben 12.-900,000, 1874-ben pedig 12.266,000; tehát eltekintve az időközben hozott törvényektől is, már magában véve természetes szaporodás nyilvánul. Nyilvánulni fog pedig ezen szaporodás a jövő évben annál inkább, minthogy remélni lehet, hogy az illetékszabási hivatalok a hátralékok egy részét fel fogják dolgozni s ebből is nevezetes összeg várható. Én tehát ajánlom a t. háznak az előirányzat elfogadását. [Elfogadjuk!) Madarász József: Én t. ház, nem kívánok a jogilletókekre nézve hozzájárulni akár a pénzügyi bizottság, akár bárki más által beterjesztett előirányzathoz, hanem örülni fogok, ha teljesedni fog az, mit a pénzügyminister ur mondott, hogy