Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-15
78 !&• országos ülés september 16. 1875. Elnök : A biráló bizottság által hozott ítélet folytán a t. ház Antal Gyulát a siklósi kerület képviselőjét igazoltnak jelenti ki. ' =k Borosnyay Pál: Van szerencsém jeleníteni, hogy a 4-ik biráló bizottsághoz beosztott Wirkner Lajos választási ügyét a bizottság tárgyalta s azon okból, mert a választás kérvény által megtámadva nincs s csupán csak az osztály által helyeztetett a c) sorozatba s egyébként a választás rendben folyt le : az illető képviselőt a 4-ik biráló bizottság véglegesen igazolta s kéri, méltóztassék őt a t. ház az igazolt képviselők sorába felvenni. Az erre vonatkozó irományokat van szerencsém tisztelettel benyújtani. Elnök: Kivan ja-e a t. ház az irományok fel olvastatását ? {Nem!) A jelentés tudomásul vétetik és Wirkner Lajos igazolt képviselőnek jelentetik ki. ', tT ^Földváry Mihály: T. ház ! a házszabályok 61. §-a értelmében, mint a 7-ik biráló bizottság elnöke tisztelettel jelentem, hogy a 7-ik biráló bizottság megbízásában eljárt, jelesül tárgyalás alá vette a Siskovics Tamás és Krajcsik Ferencz ellen beadott kérvényeket, mindkettőt ugy találta, hogy a 79-ik §. értelmében egyik sincs a kellékekkel fölszerelve. Ennélfogva ugyancsak a házszabályok 81. §-a értelmében mindkét kérvényt elutasitandónak találta és Krajcsik Ferencz és Siskovics Tamás képviselőket igazolta. Meg kell még jegyeznem, hogy a biráló bizottságnak többsége a házszabályok 32. és 33. szakaszai értelmében, miután ezen szakaszok azt engedményezik, hogy tiz kérvényező aláírásával kiállítandó meghatalmazás alapján magukat a választók is képviseltethetik és ugyanezt a képviselő is teheti : a kérvényezőket egyúttal a felmerült költségekben is marasztalta. Van szerencsém az iratokat bemutatni. Elnök: A t. ház a beadott indokolt jelentést tudomásul veszi és Krajcsik Ferencz, valamint Siskovics Tamás képviselő urakat igazolt képviselőknek jelenti ki. Következik már most a napirend vagyis a válaszfelirati javaslatnak folytatólagos tárgyalása. Mindenekelőtt ismétlem t. ház, (Halljuk!) hogy azokat, kjk a válaszfelirati bizottság javaslata mellett kívánnak felszólalni, Molnár Aladár képviselő ur, azokat pedig, kik ezen javaslat ellen kivannak felszólalni, Beőthy Algernon képviselő ur fogja jegyezni. Jelentem még a t. háznak, hogy Miletics Szvetozár képviselő ur bejelentette nálam, hogy azon elleninditvány mellett, melyet vele Polit Mihály képviselő ur adott be, Polit Mihály képviselő ur fog a ház előtt azon jogánál fogva élni, melyet neki a házszabályok adnak. A szólás rendje tehát Polit Mihály képviselő urat illeti. Polit Mihály: T. ház! Magyarország parlamenti élete nyolcz éven át rendkívüli állapotban volt. A nagy elvek vitatása, Magyarországnak Ausztriához való állása, Magyarország önállósága és függetlensége fölötti vélemény az egész országot két nagy pártra osztotta. A rendes, jótékony parlamentalismus a közjogi vita által háttérbe szoríttatott. Ez bizonyosan rendkívüli állapot volt; de mióta a két nagy pártnak fusiója történt, nekem ugy látszik, mintha a t. kormány a parlamenti életet természetes medrébe akarná terelni. Ez sem hátrány, hanem inkább csak előny és correct eljárás volna bizonyos feltételek alatt. Alkotmányos államokban, hol a viszonyok rendezvék, hol az alkotmányos élet bizonyos megszabott formákban szokott nyilvánulni, hol maguk a pártok bizonyos irányban és meghatározott közjogi alapon szoktak mozogni: ott a trónbeszéd nem lehet, nem kell, hogy más legyen, mint úgyszólván ügyviteli programmja a parlamentnek. Ez, ugy hiszem, a trónbeszédnek, melyet én alkotmányos elvek szerint csak a jelen t. kormány kifejezésének tekinthetek, typusa. A trónbeszéd főkép a fontos pénzügyi kérdésekre utal. Semmi kétség t, ház, hogy a pénzügyi kérdés átalában, a vám- és bankkérdés különösen hazánkra nézve nagyon fontos. De vajon a pénzügyi kérdésen kívül Magyarország jelen állapota oly jó rendben, oly jó karban van-e. hogy nyugalommal nézhet a jövőnek elébe? Magának a pénzügyi kérdés szerencsés megoldásának fotel tétele : Magyarország összes népeinek egyetértése létezik-e? Létezik-e a hazafiasság, a hazafias áldozatkészség, létezik-e azon hazafias lelkesedés, mely / a hazától minden veszélyt elhárítani képes? Én félek, hogy mindezen kérdésekre nemmel kell felelni. A legújabb korszak egy pár államszervezetet mutat, melyek kívülről erőseknek, szilárdaknak mutatkoztak, de melyek belsejükben gyengék, erőtlenek voltak. Austria a Bach-korszak alatt erősnek látszott, nagyhatalom volt, szövetségeket kötött, nagy serege volt ; de az első külcontactusnál az egész rendszer összebomlott. A napóleoni Francziaország oly hatalmasnak látszott, hogy az imperatornak minden szavát egész Európa félelemmel leste. A törvényhozó testületben, a corps législativben öt emberből állott az egész ellenzék. Egy kívülről jövő contactus — s az egész rendszer összebomlott s <i törpe kisebbségnek igazságot adott, Én nem állítom, hogy Magyarország jelenleg oly állapotban van, mint Austria a Bachkorszakban. Ez nem állana már azért sem, mert
