Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-15

15. országos ülés september 16. 1875. 79 Magyarországnak alkotmánya, parlamentje van. De épen e tekintetben, a mi az alkotmányos életet, a parlamenti életet illeti: Magyarország abnormis állapotban van. A ki ismeri a parlamenti élet főfeltéíeleit, a ki tudja azt, hogy a parlament az ország lakosságának, akaratának híí kifejezése kell hogy legyen, az ha ismerné Magyarország állapotját: nagyon meg volna lépetve azon nagyszerű eontradictio által, mely a lakosság és a parlament között létezik; ez olyan aenigma, olyan rejtély, a melyet nem is lehetne megfejteni: ha Magyarország parlamenti életének történelme meg nem magyarázná azt. Századokon által Magyarországot a nemesség képviselte; de a nemességben összefolyt Magyarországnak összes nemessége egy nemzetiségben és ez a magyar vala. Tehát Magyarországot mindenkor a magyarság képviselte, ennek következménye az volt, hogy Austria (Felkiáltások: Halljuk! A szószékre! Á szónok a szószékre lép) mondom — ezen történelmi ténynek consequentiája az volt, hogy Austria, a hányszor Magyarországgal .ilkudni akart: természetesen mindig azokkal alkudott, a kik Magyarországot a parlamentben képviselték, s ennek még nagyobb következménye az volt, hogy a hányszor Austria kénytelen volt Magyarországnak engedni, hogy egyúttal az állami hatalmat azoknak engedte, a kik Magyarországot a parlamentben képviselték. így volt ez 1848-ban, és igy volt ez 1867-ben. De mit jelent az : az államhatalmat kézben birni ? Nyugot-Európában a parlamenti életből nagyon jól tudják azt, hogy ha csak egy pártnak van kezében az államhatalom, hogy az nagyszerű erő; de fogalmuk sincs arról, hogy ha ezen állami hatalom egy nemzetiség kezében van, mily óriási erő és ha ezt tudnák: akkor megfejthetnék azon rejtélyt, hogy mi nemzetiségek, kik Magyarországban nagy többségben vagyunk, (Ellenmondások középen) itt a parlamentben törpe kisebbségben vagyunk. T. ház! Ha a parlament néma lakosságnak kifejezése: akkor ez rendkívüli természetellenes állapotokat szül. Nemcsak tehát a financzialis kérdés a baj, mely által hazánk szenved; a baj sokkal nagyobb: rósz a rendszer, rósz az irányadó elv, mely szerint egy nemzetiség magát az állammal identificálja. (Mozgás.) Ez nem csupán phrasis; ezt mindenki beláthatja, a ki az államnak valódi természetét egy kissé tudományosan tanulmányozta. És a mit most mondani fogok, az tudományos meggyőződésem annyira, mint a mathematikusnak 2X2=4. Az állam a területnek ós a népnek synthesise. A nép mindenkor alkot államot, a terület roha; de a nép csakis mint nemzetiség existál, tehát a nemzetiségben az állam alkotó eleme benn van. De nem minden nemzetiség részére vannak meg az államalkotásnak föltételei és a hol ezen föltételek nincsenek meg : ott több nemzetiség gyűl össze és alkot államot; de a nemzetiségben mindenkor ben marad az állam alkotó elem. Ezt nem lehet elenyésztetni, ezt ki kell elégíteni, Azonban nem lehet kielégíteni azáltal, hogy adatnak status atributumai, mert ez által megsemmisíttetnék az, a mi alkottatott. Tehát más irányban kell a nemzetiséget kielégíteni, és ez csak az államban, az állam által lehetséges, s ez csak az administratiókban történhetik. Itt valami nagyon fontosat kell elmondanom. (Halljuk!) A nemzetiségi kérdés Magyarországban nem államjogi kérdés, de nem is nyelvi kérdés ; hanem tisztán administrativ kérdés. Ha önök a nemzetiségi kérdést inint nyelvi kérdést akarják megoldani: ez által sem minket, sem önmagokat nem elégítik ki. Ezért a nemzetiségi törvényt vagy egészen e) kell törölni, vagy helyette másikat teremteni. (Atalános élénk helyeslés.) Vagy egészen el kell törölni ; (Közbeszólások : Tehát el fogjuk törölni!) vagy másikat kell helyette teremteni, (közbeszólás: Nem fogják megköszönni!) de az administratió szempontjából. „Administratió", ez nagy szó! Az administratió-tudomány, uj tudomány; modern tudomány. Mióta az államok existálnak: administratió volt ; de az administratió tudománya nem régi. Talán 80 — 40 év óta létezik. Mióta az administratió tudomány: azt találjuk, hogy minden államban van történelmi administratió-rendszer. Magyarországnak is van ily történelmi rendszeie; de ez se nem az angolországi county, sem a svájczi canton; de közeledik mind az egyik , mind a másikhoz és ez a megyei rendszer. Nem az a kérdés uraim: vajon szabad-e folyamodványt szerb, tót, román vagy szász nyelven járásbíróságokhoz benyújtani? hanem az a kérdés, hogy az önkormányzat alapján a községek, városok, a megyék egyes nemzetiségnek typusát viseljék : ugy hogy minden magyar honpolgár szerb , tót , román , szász otthon érezze magát, hogy ne legyen idegen saját hazájában. Nincs eszem ágában sem a kantoni rendszert a magyar megyei rendszerrel összehasonlítani ; de az ujabb reform szerint, mely Svájczban végbe ment, a kantoni souver ámítás nem effészen státusi atributum, hanem inkább önkormányzati atributum. En csak azt akarom mondani, hogy ott, a hol a honpolgár magát otthonosnak érzi, nincs vágya az országon kivül. Az olasz, a svájczi, a tessini kantonban minden jót kivan az olasznak a királysághoz,