Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-32

364 SS. országos ülés november SO. 187&. alatt ugyan, de a nyugdijak és végkielégítések elkülönítésével terjesztessenek be." Elnök: Ha a t. ház a bizottság ezen javaslatát elfogadja, azt határozatképen kimondom. (Helyeslés.) Következik a második pont. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa.) „Végre azon czélból, hogy a vallás- és közoktatási minister a törvényhozás elé terjesztendő évi jelentésében az ország közoktatásának állását minél teljesebben kitüntethesse; óhajtását fejezi ki a bizottság, hogy az illető szakministerek a kezelésük alatt lévő szakiskolák állapottáról a vallás- és közoktatási ministernek évenként adatokat nyújtsanak." (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház a bizottság ezen javaslatát is elfogadni méltóztatik. (Elfogadjuk.) Volna még a pénzügyi bizottságnak egy javaslata a belügyministeriumban alkalmazandó uj minister tanácsos iránt; erre nézve azonban véleményem az, hogy a pénzügyi bizottságnak ezen javaslata legczélszerübben a belügyministeri költségvetésnél fog tárgyaltatni. Ha nem csalódom más pontja nincsen az előterjesztésnek, mely ilyen határozatát igényelné a t. háznak. Következik már a költségvetésnek részletes tárgyalása azon sorrendben, mint azt tegnap a t. ház elhatározni méltóztatott. Hegedüs Sándor pénzügyi bizottság előadóját kérem. (Nincs jelen!) Az első fejezettben tárgyalandó a királyi udvartartás költsége. Ordódy Pál előadó: Királyi udvartartás költsége: 4.650,000 frt. Helfy Ignácz: T. ház! Mint méltóztatik tudni, az általam és Simonyi Ernő képviselőtársam által beterjesztett különvélemény e rovatra nézve egy indítványt tartalmaz. Bátor leszek ez indítványt igen rövid szavakkal indokolni. Arról van t. i. szó, hogy a ház utasítsa a kormányt, hogy tegyen lépéseket 0 Felségénél s feltárva előtte az ország jelenlegi sanyarú helyzetét, kérje fel őt, hogy miután a kormány, illetőleg most már a képviselőház többsége az ország összes lakosainak áldozatkészségéhez folyamodik, legyen kegyes ő Felsége a maga részéről is, ezen áldozatkészséghez hozzájárulni. T. ház! Minden alkotmányos országban a civilista az, amelyet legkevesebb ellenzés, vita nélkül szoktak megszavazni. Magát a tényt mi sem elleneztük legkevésbbé sem, sőt szükségesnek, helyesnek tartjuk, hogy Magyarország királya díszesen legyen ellátva; de azt hiszem, nem csak nem sérti e fejedelem iránti érzületet : ellenkezőleg, elismerést tanúsítunk akkor: midőn azon meggyőződésnek adunk kifejezést, hogy valamint minden más magyar ember, ugy első sorban a magyar király szívesen lesz kész ezen áldozathoz hozzájárulni. A másik ok, ami engem különösen ezen indítvány megtételére indít: az, amit az általános vita alkalmával bátor voltam felhozni. Felemiitettem ugyanis, hogy Magyarország jelen helyzetében legnagyobb baja tulajdonkép nem az, hogy kiadásai nagyobbak a bevételnél; — mert hiszen sok ország volt, van és lesz ily helyzetben, — ami legnagyobb szerencsétlenségünk az, hogy kiadásaink csaknem egészen külföldre vándorolnak ki, hogy azokból csaknem semmi, vagy vajmi kevés az, ami hazánkba vissza foly. Én akkor felsoroltam egy hosszú sort, s felsorolta maga a t. pénzügyminister ur is, midőn constatálta, hogy 125 millió fix kiadásaink vannak, ezekből majdnem semmi sem foly vissza az országba. Ezek közé tartozik a királyi udvartartásra költött összeg is. E tekintetben Ausztria velünk szemben kettős előnyben részesül. Először abban, hogy azon összeg melyet ő e czimen áldoz, egészen ott marad ő nála, forgalomban marad Ausztriában, s ezenkívül hozzájön még azon összeg legnagyobb része is, melyet mi adunk e czimen. Én szívesen megszavazom, magamra vállalom Austriának részét is: ha a fejedelem egészen a miénk. Tehát nem a pénz az, a mit sokallok, Továbbá méltóztassék megfontolni, mily nagy előnyben részesül azonkívül Austria mi fölöttünk e rovat alatt. A fejedelem valódi, állandó székhelye Bécs. Sokszor van ugyan szerencsénk őt körünkben üdvözölhetni; de tény az, hogy Magyarország neki csak villeggiatura, ide csak mulatni jön ; az ünnepélyességek székhelye Bécs : ott fogadja a külföldi fejedelmeket Nagy rovatot képez ez uraim a közgazdászat terén. Az ily fejedelmi találkozások, roppant nagy költekezéssel járnak, ugy az illető fejedelem mint a mi fejedelmünk részéről, s ez mind a Bécsi, az osztrák forgalom javára megy s abból Magyarország semmit se lát. Eljő oda Viktor Emánuel, eljő Vilmos német császái*, megtisztelik, meglátogatják az osztrák császárt, a magyar királyról semmitsem tudnak, a magyar király székhelye Budapest ; de idáig már nem fáradnak ez urak. Mondom, ez is egyike azon költségeknek, melyeket főkép azért sokallok, mert nem látunk abból vissza folyni, nem mondom, semmit, de igen keveset. Nem tartván czélszerünek e tárgyban többet mondani : azt hiszem, hogy ezek is elegendők arra, hogy a különvélemény indítványa bőségesen indokolva legyen. (Helyeslés a baloldalon.) Várady Gábor: T. ház! Nem kivánok e tárgyban tüzetesen szólni, s az előttem szólott t. képviselőtársam előadását taglalni s azt czáfolgatni : mert hisz nem arról van szó nézetem szerint, s nem is lehet arról szó, hogy a királyi civilista megállapittaasék, miután az 10 évre fenálló — nézetem szerint változást nem