Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-29

29. országos ülés noyemoer 11. 187o. 321 A budget bevételi részének sarkpontját a kölcsön, másikát az adóemelés képezi. Elmondatott már, hogy az ország lakossága ezen tulesigázott adót el nem viselheti. Egy előttem szólott tagja azon pártnak, a melynek nézeteivel igen sok tekintetben egyetértek : kiemelte, hogy a kormány pénzügyi politikája következtében legtöbbet szenved azon osztály, a mely eddig Magyarország zömét, az állam politikailag leghathatósabb elemét képezte t. i. a kisbirtokosok. Tagadhatatlan, hogy ezen osztály képezi a magyar államéletnek legmérvadóbb tényezőjét; tagadhatatlan, hogy nehezen van sújtva a jelenlegi adórendszer és ezen^ adórendszernek szándékolt kifejlesztése által. Őszintén óhajtanám, hogy ezen osztály adóterhei könnyittetnének és meg vagyok győződve, hogy ezen óhajtásomban a t. háznak minden tagja osztozik nemcsak hazafiságból, hanem azon igen egyszerű oknál fogva is : mert a t. ház legtöbb tagja vagy ezen osztályhoz tartozik, vagy legalább ezen osztályban találja gyökerét. Legyen szabad, hogy most a fogalmában talán nagyon nehezen körülvonalozható, de általában a legtágabb értelemben vett középosztály egy másik része nevében adjak kifejezést azon meggyőződésemnek, nogy Kállay képviselőtársam szavaival élve ezen osztályra nézve is a létalap elkobzására vezet az, a mit a kormánv tervez, rtem a polgárságot, szűkebb értelemben értem a városi elemet. T. ház! nem vagyok azon szerenesés helyzetben arra utalhatni, hogy ezen osztálynak csak legnagyobb része is a magyar nemzetiség zöméhez tartozik. A honfoglalásban a jelenlegi magyar polgári osztálynak mindenesetre igen kevés elődje vett részt és ha Magyarországban államalkotó elemről van szó: más elemet szokás érteni, mint a városok polgárságát. De századok hosszú sorában a részben benszülött, részben bevándorolt és részben magyarosodott polgári osztály egy néppé, egy politikai nemzetté nőtte ki magát az ország többi lakosaival, bármely ajkú legyenek azok bármely nemzetiséghez tartozzanak is. És ha a honfoglalásban talán nem is vettek részt: a honfentartásban mindenesetre oly részök van, mint bármely más osztálynak. Nem akarok utalni azon csatamezőkre és azon ostromokra, hol a polgári osztály vérével is bebizonyította, hogy ezen hazát szereti, s azt védelmezte a régi és ujabb időkben; nem akarok hivatkozni arra, hogy ezen osztály anyagi téren számos áldozatokat hozott már mz országnak; csak annak constatálására szorítkozom, hogy a városi polgárság és városi elem —mindig igen fontos tényezője volt ez állam emelkedésének és fejlődésének. Szent István ideje óta Magyarország anyagi és szellemi emelkedése karöltve járt a városok XÉPV.H. NAPLÓ 1875-78 8. KÖTET. szaporodásával, a városok erősödésével, Az egész világ történelme mutatja, hogy az emberiség fejlődésének arany korszakát mindig a városokban élte; ugy volt az Görögországban, ugy^ volt a renaisance és a reformátió idejében. És a városi lakosságnak az úgynevezett tiers étatnak nyilvánult megtestesülésében és érvényesülésében gyökerezik a modern eszmék azon győzelme, mely ezen század kezdetén egész Európa visz-onyát gyökeresen átalakította, mely a 48-iki törvényhozás által nálunk is győzelemre jutott. A múlt századokban a magyar királyok a városokat az akkori kor szellemében privilégiumok által iparkodtak emelni, mivel tudták, hogy székhetyei Magyarország anyagi és szellemi emelkedésének. De a múlt század végén a városi elem vajmi csekély politikai jelentőséggel birt; sőt akkor a magyar nemesség a polgári elem még legjogosultabb törekvései ellen is nehézségeket gördített. Csak évtizedek választanak el azon időtől, midőn az összes sz. k, városoknak a magyar országgyűlésen csak egy szavazata volt; csak évtizedek választanak el azon időtől, midőn Szalay László ellenállásra talált : midőn a városi elemnek politikai jogosultságát bővíteni, terjeszteni kívánta. Még a múlt országgyűlésen vett részt azon férfiú, ki, — természetesen azon idő előtt, míg száműzetésében hosszú évek során át külföldön élve talán cosuiopolitikusabb nézeteket szihatott be, Pulszky Ferencz, — ki oda nyilatkozott: „hogy a szabad királyi városok, idegen gyarmatok, melyek berendezése, és törekvése, az ország aristokratikus széliemével ellenkezik, melyeknek az országos institutiókkal való összeférhetlensége már a 16-ik században el volt ismerve, már akkor veszélj-eseknek mutatkoztak a nemesség hatalmára, már akkor fontos kötelessége volt a törvényhozási hatalmaknak azokat megszorítani. Azóta a viszonyok nem változtak, nem jayuítak ; most is, ha a szabad királyi városok kívánságai teljesíttetnének: a nemesség politikai súlya csökkenne." Pulszky Ferencz tehetséges fia Pulszky Ágost képviselő ur azon, okaiban ugyan talán nem indokolt, de magában véve igen helyes megjegyzést tette, hogy az adópolitika nemzeti, nem nemzetiségi kérdés. Én részemről hozzá tenném, hogy nem osztálykérdés, hanem tisztán országos, átalános kérdés. Mindamellett elmondta az igen t. gróf Zichy Nándor képviselő ur, hogy a költségvetésnek, a pénzügyi politikának az egyes osztályokra való kihatása igenis megérdemli, hogy tekintetbe vétessék. Az 1848-iki törvényhozás a polgári elemnek is szabad mozgást engedett, és az absolut kormánynak hazánkra különben súlyosan nehezedő 41