Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-29

29. országos Illés november 1?. 1S76. gjg azok akik az igazságszolgáltatást ily körülményekkel szemben, rosznak tartják: nem méltányosan járnak el; mert akkor volnának igazságosak, ha azt mondanák, hogy az általam jelzett hiányok mellett, az igazságszolgáltatás elég jó. És ez mindenesetre az igazságszolgáltatás közegeinek, a bíráknak kiváló érdeme. A mi az igazságszolgáltatás drága voltát illeti: én ezt sem ismerem el t. ház, nem ismerem el elvontam és nem ismerem el viszonyítva. Hivatkozhatnám itt és párhuzamot vonhatnék a a franczia, a németországi, a bajor, az olaszországi igazságszolgáltatás költségei és a mieink közt. Ezeket azért hozom fel csak rövid átalánosságban, — engedelmet kérve, ha a ház türelmét fárasztom, — (Halljuk, Halljuk!) mert darab idő óta kiment szokásból, hogy minden egyes költségvetésnél átalános vita kezdessék. Én csak egy pár fontosabb tétellel kívánom állításaimat igazolni, nem kívánván e kérdésben az igazságügyministeri költségvetésnél a vitát megújítani. Tehát párhuzamot vonhatnék a különböző államok, és a mi költségeink közt. De elismerem, hogy az általam emiitett államok mivelődési, codificationalis, közigazgatási és sok más viszonyai lényegesen elütnek a mieinktől, tehát a párhuzam nem volna elég tiszta, elég határozott. Csak AU8triára szorítkozom tehát. Az osztrák igazságszolgáltatás költsége volt 1875-ben, 20,615,340 forint. A miénk volt ugyanazon évben 10,268,117 frt. E két összeg már maga az első tekintetre feltüntetné, hogy mily különbség van, és pedig a mi javunkra a két költségvetés közt. Elismerem, hogy itt tekintetbe kell vennünk, a különböző népségi, törvénykezési és más viszonyokat. Austriában 1872-ben, mert az 1875iki adatok nincsenek kezemnél, 1872-ben a polgári perek száma 400,000 volt, nálunk ugyanazon időben 700,000-re ment a polgári perek száma. E körülményt nálunk sok különféle ok idézte elő. Többek közt előidézte ezt hazánkban a számos zugügyvéd; az ügyvédi rendtartás hiánya, a polgári és más törvények fogyatkozásai. Austriában 20 millió népességnél 20 millió az évi költség, nálunk 13 millió népességgel szemben, az említett kedvezőtlen körülmények mellett, csak 10 millió. Azonban méltóztassék figyelembe venni a bírák munkásságát, miután az említtetett, hogy az igazságszolgáltatás drága volta mellett is rósz. Az első folyamodásu bíróságok személyzete állott 1873-ban 688 törvényszéki biróból, 374 járásbíróból, 630 albiróból, összesen tehát 1682 biróból. Austriában 527 törvényszéki biróból, 426 segédbiróból, 826 járásbiróból, 1186 j. bírósági segéd bíróból, összesen 2975 biróból. Elintéztetett pedig ugyancsak 1873-ban Magyarországon polgári per 699,729, egyébb polgári ügy 1,162,050 összesen 1,861,779. Folyamatban maradt polgári per 104,964 egyébb polgári ügy 296,492: öszszesen 401,456. Későbbi biztos adatokkal nem rendelkezem; de azt tudom, hogy az arány később is az maradt. Austriában elintéztetett polgári per 439,175, egyéb polgári ügy 1,028,975: összesen 1.468,150 Folyamatban maradt polgári per 6756, egyéb polgári ügy 879,503: összesen 886,259. Átlag elintézett egy biró Magyarországon 1,107 ügyet, Austriában 493 ügyet. Méltóztassék t. ellenzék, ezt megczáfolni. Több mint kétszer annyit intézett el a magyar biró, daczára a mi hiányos codificatiónknak, hiányos törvényeinknek és daczára rendszerünk uj voltának, mint elintézett Ausztriában, Vonhatnék még paralellát a mi igazságügyéri központi vezetésünk és az ausztriai közt; azonban látom, hogy a t. ház türelme kifáradt. (Halljuk!) Tehát még csak a közlekedési ügyre nézve kívánok egy tételt felhozni. Említetett, hogy a kamat biztosítási garantia évenként 15 millió. Ez hibás adat, mert a kamatbiztosítási garantia 20 millió. Ugyanis az államvasutaknál évenként mutatkozó hiány 5 millió. Ez a kamatok rovatában nem szerepel; de szerepel az államadósságok kamatainak rovatában. A vasutakra forditott ezen 20 millióval szemben csak 3 milliót fordítunk az államutakra. Nem szólok itt a közmunkák czimén felszámított azon 5 millió frtról, mely nagyon illusorius. Tehát 20 millió vasúti kiadással szemben csak 3 millió fordittatik az államutakra akkor: midőn hazánk legtermékenyebb részén az alföldön, körülbelül 2500 D mértföldnyi területen semmi államut, nincs. Csak azért hoztam föl ezen tételt, hogy bebizonyítsam, hogy bizonyos tekintetben a műit években tulhajtás történt. Most már a másik túlságba mentünk: mert most annyira ráléptünk a megtakarítások terére, hogy befektetett tőkéink vannak koczkáztatva, és gyümölcsözővé tételűk iránt lehetünk a legnagyobb aggodalommal. Én t. képviselőház szükségesnek tartom, hogy óvakodjunk e téren is a túlzásoktól; mert előbb utóbb meg fogják ezek magukat bőszülni, mint már is megboszulták magukat a vérmes reményekre fektetett tulkiadások. Maradjunk e téren is a középúton — aunt certi denique fiiies — és ezen haladva biztosabban fogjuk elérni a czélt. En azt hiszem, hogy a kormány pénzügyi és más programmjávai ezen középúton van és ezen alapon azt hiszem, bizonyosan czélt fog érni. És higye el nekem Bausznern Guido képviselő ur és mindazok, kik beszédét helyesléssel fogadták és megéljenezték, ezen utat követve, melyet kormányunk követ és a mely iránt én teljes bizalommal viseltetem: Magyarország nemcsak volt, nemcsak létezik; de lesz és létezni 40*