Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-26

254 ^*> oíszágos ülés november 13. 1875. rendszerrel összeköttetésben : azt hiszem, hogy a t. túloldal, ha tekintetbe veszi a nyugdijak terhét, ha tekintetbe veszi azon körülmények rendezettségét, melyek közt, a kinevezett hiva­talnok egyedül végezheti munkáját, bizonyára nem fogja állítani. Bárminő előnyt tulajdonithatunk is a ki­nevezett hivatalnokok rendszerének; de az olcsó­ság előnyét bizonyára senki sem vindicalhatja neki. (Elénk helyeslés a középen) Egyébiránt t. ház! a tisztelt túloldal egyik szónoka megjegyezte, hogy ő a kormány terveit megtámadja ; de azok helyett más tervet, más megoldási módokat nem nyújt; mert felfogása szerint nem az ellenzék dolga, hogy részletes programmot adjon. Elfogadom azt, hogy lehet helyzet, melyben ellenzéknek nem czélszerü, hogy részletes pro­grammot adjon; de azt, hogy az ellenzéknek sem­minemű ^programtnja nincs, hogy semminemű kérdésekben ne bírjon határozott Véleményt : az, higyje el a t. túloldal, semmi ellenzékre nézve sem czélszerü. Seholsem látunk példát a törté­nelemben, hogy ha egy nagy párt megbuktatá­sát, egy kormány megdöntését kívánta egy ki­sebbség: azt puszta negatióval tette volna, mindig volt, kell egy positiv alap, mely az országban lelkesedést kelthessen, azon lelkesedést, mely nélkül nagy tényeket eredményezni lehetetlen. És ha a t. képviselő urak a közelmúltra kíván­nak hivatkozni : a közelmúlt egyátalában nem bizonyította azt, hogy puszta negatióval lehetne kormányt buktatni. Azon párt, mefylyel egyesültünk, egyet képezünk, a jelenlegi szabadelvű pártot, azon párt épen azon pillanatban lett kormányképes, és hódította meg nézeteinek és elveinek az or­szágot, (Élénk helyeslés a középen. Ellenmondás a jobbfelöl) ismétlem, épen azon pillanatban hódította meg nézeteinek és elveinek az orszá­got, mikor — amint a régenten e padokon ülő volt párt részéről, már előre meg lett jöven­dölve : — mikor a puszta negatió terét elhagyta, positiv gondolatjait feltárta és hogy ezt tette ós hogy ezt elérte, azt neki nem fogja senki hibául róni fel. Egyébiránt a t. túloldal hivatkozott a múlt hibáira s azt állította, hogy a jelen kormány­nak sem szavaz bizalmat: mert annak politikája csak a múlt hibáinak folytatását képezi. Ha a múlt hibái alatt azon czélok kitűzését értjük, melyeket 1867-ben a magyar alkotmány uj életbe léptetése alkalmával mindnyájan magunk elé tűztünk : akkor igaza van ; a múlt ezen hibáit mindig követni fogjuk, mert hibáknak el nem ismerhetjük. (Helyeslés.) A múlt hibái másutt voltak, nem a helyzet kényszerében, nem azon czélokban, melyeket ha nem tüzünk ki, az or­szágnak ide emelkedését sem idézhetjük elő; nem azon törekvésekben, melyek által ezen el­maradott országban pár év alatt iparkodtunk helyrehozni mindazt, mire hosszú évek alatt nem törekedhettünk. Nem abban í'ejlettek a múlt hibái, hogy egyátalában a forgalmat, az állam hitelét, az államvéd erejét öregbíteni töre­kedtünk, s nem azon czélokban, azon kere­tekben, melveket e czélok meg-valósitására ki­tűztünk, hanem igenis elkövettettek az eszkö­zök megválasztásában : mert a tapasztalás tényleg hiányzott s mivel még a tapaszta­lással bíró államférfi sem lehetett képes az uj viszonyok teljes értékét kezdettől fogva tisz­tán felfogni. Ebben állott helyzetünk végzetes az oka annak, hogy semmi recriminátió által ered­mén} T t elérni nem fogunk ; hanem csak az által, hogy a múlt tévedéseit elhagyva az eszközök helyesebb megválasztására fektetjük politikánk súlyát (Helyeslés.) Minthogy ezen helyesebb megválasztást látom a jelen kormánynál, mint­hogy látom nemcsak a szándékot, de az eltöké­lést, az erélyt is látom előterjesztéseiben, azon törvényjavaslatokban, melyektől várjuk fokon­ként az állami administratió s a financzialis állaj3otok javítását: a jelen költségvetést a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom (Hosszas élénk helyeslés a középen) Kapp Gusztáv: T. ház! Nem volt szándé­kom a jelen vitát hosszabbitani s legkevésbé annak jelen stádiumában felszólalni, azon előa­dások után, melyeket a napokban hallani sze­rencsém volt. I)e miután az előttem szóló kép­viselő ur jónak látta Bausznem képviselőtársam ellen oly támadásokat intézni, lehetetlen, hogy ezekre igen röviden ne feleljek. Jónak látta Pulszky képviselő ur támadá­sokat intézni, sőt gyanúsításokkal élni, melye­ket nem Bausznern képviselő társam beszédének keretéből meríthetett ; hanem azt csupán ferde suppositiokból volt lehetséges meríteni. Kötelességemnek tartom, ezen gyanúsításokat rögtön és határozottan visszautasítani. — Bausz­nern képviselő társam és megvallom, én is az előterjesztett költségvetésből nem birtam és mi mindnyájan nem birtuk azon megnyugvást sze­rezni, nem bírtunk azon meggyőződésre jutni, hogy ezen költségvetés által azon útra léptünk volna, mely a mindnyájunk által kedvelt hazánkat bajaink tömkelegéből kivezethetné, nem birtam ezen megnyugvást és meggyőződést szerezni a költ­ségvetésből, nem a t. pénzügyminister exposéjá­ból, nem a t. kormány által eddigelé beterjesztett és kilátásba helyezett törvényjaslatokból, pedig én is azt vélem, hogy többé időt vesztegetni nem szabad. Ezen okból kiindulva, lehetetlen más állás­pontot elfoglalnom, mint azt, hogy ezen költség­vetést, melyből egyszersmind — és vele kapcso­latban a t. pénzügyminister ur esposéjából

Next

/
Thumbnails
Contents