Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-26

28. országos ülés november 13. 1875. 255 valamint a t. kormány által előterjesztett tör­vényjavaslatokból ezen megnyugvást, ezen meg­győződést szerezni nem bírtam, uj átvizsgálás végett visszautasitaui; ez magunktartásunk indoka és- ennek alapján a jelen költségvetést én sem fogadom el. Csanády Sándor: T. ház ! Előttem szólott Pulszky Ágoston t. képviselő ur {Halljuk !) jelezte az utat, melyen nekem haladnom kell s azért az általa elejtett fonalat felvéve, nyilatkozom e perczben. Midőn az 1849-iki önvédelmi harcz követ­keztében létre jött önkény-uralom megszűntével a jelen ministerelnök, illetőleg belügyminister Tisza Kálmán ur megkezdette politikai működé­sét e hazában, a nemzet egy része nagyszerű és vér­mes reményeket csatolt azőműködéséhez; eznemis volt meglepő t. képviselő ház ; meri hisz köztudomá­sú dolog az, hogy a minister elnök ur egyike volt az 1861.évi azon képviselőknek,kik nem tartván a nem­zetre nézve méltányosnak felirattal járulni az ural ko­déhoz, határozottan tiltakozott azon eljárás ellen, melyet az önkényuralom a lefolyt korszakban követett és határozottan vissza követelte Magyar­országnak jogtalanul feladott függetlenségét az ősi az 1848-iki alkotmány alapján. Az 1861-ik évi országgyűlés azon oknál fogva, mert az uralkodó vonakodott megadni a nemzet jogos kívánalmait : eredmény nélkül osz­lattatván fel, 1865-ben, midőn az uj ország­gyűlés egybe hivatott, szerencsénk volt a t. ministerelnök urat pártunknak, az úgynevezett határozati pártnak élén üdvözölni, mint pártunk­nak egyik vezérét, ki az 1861-ik évi második feliratban kimondott elvek ellen küzdve hazánk jogtalanul elkobzott önállóságának visszaszerzé­sére törekedett. Igen is t. ház, a ministerelnök ur egyike volt azoknak, kik határozottan ellene voltak az 1867-iki kiegyezésnek, egyike volt azoknak, kik e^Jiiegyezést a hazára nézve károsnak, átkosnak I ajondották. Egyike volt azoknak, a kik inegfá­I madták azon pártot, mely az 1867-ik évben elfo­• gadta az általa is kárhoztatott közösügyi közjogi alapot, melynek elfogadása által feladatott hazánk­nak ezredéves önállósága. Az 1869-iki országgyű­lésen a ministerelnök ur a közösügyes alap megszüntetése, Magyarország függetlenségének i visszaállítása mellett nyilatkozott, mint szintén { az 1872-iki országgyűlésen. Az 1872-iki ország­] gyűlésen határozottan kimondta, hogy Magyar­ország pénzügyei nem rendezhetők mindaddig: mig a 67-ik évi kiegyezés bilincseiből ki nem szabadul. A ministerelnök ur emiitett nyilatko­zata következtében többen voltak e hazában, kik fizt hitték, hogy a ministerelnök ur egyike azoknak, kik hivatva vannak Magyarország ön­állóságának visszaszerzésére s a közösügyes köz­jogi alap megszüntetésére. Azonban t. ház mint a tapasztalás bizo­nyítja, a nemzet reményei meghiúsultak: mert a ministerelnök ur megtagadta politikai múltját, n}'olcz éven át vallott hitelveit; elfogadta az ál­tala is annyira kárhoztatott közösügyi közjogi alapot, elfogadta ez alapon a ministerséget s később a ministerelnökséget, azt Ígérvén a nem­zetnek, miszerint feladata leend, Magyarország pénzügyeit rendezni. A ministerelnök ur Ígérete következtében sokan azt hitték, hogy Magyar­ország pénzügyei mielőbb rendeztetni fognak, hogy a deficitek meg fognak szüntettetni; anél­kül, hogy a már is elviselhetetlenné vált nagy adó feljebb emeltessék. Ugy látszik, t. ház, hogy a nemzet jelen­leg a csalódások korszakát éli. Ugyanis pénz­ügyeinket illetőleg alig történt valami. Igenis, uj adókat találtak fel és a régi adók még ma­gasabbra emeltettek. (Egy hang a középről: Ez is valami.) Igaz ; hanem önök sem ígérték ám választóiknak a választás alkalmával, hogy az elviselhetienné vált adókat nagyobbra fogják emelni ; ellenkezőleg azt ígérték, hogy mindent el fognak követni, hogy a nemzet épugy a^szel­lemi, mint az anyagi téren felviruljon. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Valóban szánandó hely­zet az, t. ház, melyben a nemzetet az egymást felváltó közösügyes kormányok juttatták. Ben a hazában ínség, nyomor elviselhetlen magas adó és még hozzá a deficitek milliói; a külföl­det illetőleg elvesztett bizalom. Meggyőződésem szerint oka a nemzet e szerencsétlen helyzeté- / nek az 1867-ik évi közösügyes kiegyezés. így nyilatkozott nyolez éven keresztül a jelenlegi ministerelnök. És mert e nemzet elvész okvetle­nül, ha segítve nem lesz a közjogi alapon : igenis óhajtásom az, miként az 1867. évi ki­egyezés száműzessék e haza területéről; mert, uraim, azon nemzet, melynek véréről és vagyo­náról idegen hatalom — mint történik ez ná­lunk a delegátiók által — intézkedik: az a nemzet megsemmisül mind szellemileg, mind anyagilag okvetlenül. S miután én a közjogi alapot tartom okául hazánk minden bajának, minden szerencsétlen­ségének : azt hiszem, mindenki igen természe­tesnek fogja találni azt, hogy én a jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetést, mint a mely a létező közöstigyes rendszert rnegerősbiti, el nem fogadom; azt hiszem, senki sem fog cso­dálkozni azon, hogy miután a költségvetés meg­szavazása egyseersmind bizalmi szavazat azon ministerek iránt, kik a megszavazandó pénzösz­szegeket el fogják költeni ; és miután én sem­miféle közöstigyes alapon álló kormányok iránt bizalommal nem viseltettem, tehát nem viselte­tem a jelenlegi iránt sem: a tárgyalás alatt levő költségvetést még a részletes tárgyalás

Next

/
Thumbnails
Contents