Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-24

^gg 24. orsz&gos ülés november 11. 1875. ságot, akár a kormányt okozni; sőt azt vagyok bátor jelezni, hogy a földtani intézet költségei 1875-re sem szenvedtek változást; mert 1875-re is ugy vannak beállítva, mint voltak 1874-re. Ha tehát elmaradnak a földtani intézet évkönyvei és a s^atistikai közlemények: azok semmi esetre sgm az e költségvetésben tett megta karit ások következményei. A selmeezi akadémiára názve szintén csak a költségvetésre hivatkozhatom. A költségvetésben tudománj-os czélokra és a könyv­tár szaporítására 1493 frt, tanulókkal teendő tudományos czélu utazásokra pedig több van előirányozva 200 frttal; kétségtelen tehát, hogy megtakarítás csupán az állagoknál van, a mi a képviselőház múlt évi pénzügyi bizottságának javaslatával van indokolva. A t. képviselő urak észrevételt tettek a fe­dezet kérdésére és nem helyeslik azt, hogy mi­dőn az államjövedelmek szaporításáról van szó: egyenesen az adóemelés értetik. E részben talán rövid lehetek Magyarországnak szintúgy, mint más euró­pai államoknak jövedelmei legnagyobbrészt az adókon alapszanak. Minden állam, midőn azon szükségbe jön, hogy közjövedelmeit szaporítani kénytelen: azt egy vagy más utón, de mindig az adóemelése által teszi; még akkor is, ha a határvámok emeltetnek: mert az is tulajdonké­pen nem más, mint egy neme az adónak s ekkép a végeredményben a határvámok emelése is az adóemelés egy nemét képezi. Magyarországnak vaunak más jövedelmei is, a melyeket a földbirtokból bánya és más üzletekből szed; de nem hiszem, hogy a t. kép­viselő urak a hiány fedezése ezéljából azon töb­letre akartak volna utalni, a melyet az állam ezen jövedelmekből várhat. Sőt azt hiszem, hogy a t. képviselő urak magok is egyetértenek azon véleménynyel, a mely átalában hangsulyoztatik, hogy az állam bizonyos üzletekre, bizonyos vál­lalatokra nem alkalmas, hogy helyesebben teszi, ha azokat a magán tevékenységnek fogja átadni: akkor, midőn az lehetségesnek mutatkozik. A t. képviselő urak külön véleményükben nagyfontosságú javaslatokat tesznek a hiány fe­dezésére nézve. É javaslatoknak fontosságát elis­merem ; de részemről e térre a t. képviselő ura­kat nem követhetem: mert e javaslatok nem ké­pezték a pénzügyi bizottság tárgyalásait, Csak röviden azt vagyok bátor azokra megjegyezni, hogy még azon esetben is, ha e javaslatok elvi részére nézve már a megállapodás megtörtént volna: még akkor sem remélhető, hogy azok az 1876-ik év hiányának fedezésére felhasználhatók legyenek. Hátra van, hogy a t. képviselő urak harma­dik észrevételére tegyem meg megjegyzéseimet, a melyet a hiány kiszámításának módjára és a hiány fedezésére nézve előhoztak. A pénzügyi bizottság a hiányt az előtte fekvő adatokból számította ki. Ez adatok nyo­mán nyiltan és minden palástolás nélkül előter­jesztette a hiányt ugy, a mint azt a legjobb lelkiismerete szerint kiszámitotta. Megfog-e a va­lóság e számitásnak felelni? Ki tudná azt előre megmondani ? De én azt hiszem, hogy ha az első irányzatban a kiadások és bevételek akkép vé­tettek fel, hogy azok a valóságnak lehetőleg megfelelnek; ha a kormány a költségvetést nem mint minimumot tekinti, hanem tekinti ugy, mint maximumot ; amelynek határai közt meg­takarítások még eszközölhetők ; ha végre á tör­vényhozás az adók kezelése és behajtása iránt megteszi azon intézkedéseket, a melyek az adók rendes befolyását biztosítják: ugy meg vagyok győződve, 'hogy a hiány rendes körülmények közt nem fog emelkedni. A jövő Isten kezében van. Érhetik e nem­zetet ujabb csapások, melyek az előirányzott hiánynál nagyobb hiányt eredményezhetnek; de arról meg vagyok győződv r e, a tudomásra jutott kivetési adatok alapján is, hogy az eredmények a rendes viszonyok, a mai viszonyok közt nem csak emelni nem, hanem a valóságban apasztani fogják. A t. képviselő urak azon megjegyzésére, hogy a hiány fedezésénél és kiszámításánál a kormány és a pénzügyi bizottság eljárása nem volt őszinte: engedjék meg, csak azt az egyet válaszolnom, hogy a pénzügyi bízottság vala­mint a hiányt az adatok alapján legjobb lelkiis­merete szerint számitotta ki, ugy a fedezetre nézve is javaslatba hozta azon egyetlen módot, a melyet lelkiismeretes számitás szerint egyedül vélt javasolhatónak. E módot javaslatba hozta minden további indokolás nélkül, egyedül az elkerülhetlenség szükségével indokolva és indo­kolva azzal, hogy a mostani körülmények között más módot a fedezetre nézve javaslatba nem hozhat. Azt hiszem, hogy ezen eljárás épen ellenke­zője annak, mint a melyet a t. képviselő urak kár­hoztattak; ezen eljárás nyílt, őszinte volt és épen ezen őszinteségénél fogva reménylem, hogy a t. ház méltánylatával fog találkozni és ennélfogva bátor vagyok a különvélemény ellenében a pénz­ügyi bizottság jelentését a t. háznak tisztelettel ajánlani. (Helyeslés középen) Elnök: A pénzügyminister ur kivan szó­lani. (Halljuk.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! A költségvetési tárgyalás megindulásakor csak egy egyszerű kijelentésre kivánok szorítkozni a t. ház engedelmével. (Halljuk!) Midőn az 1876. évi állami költségvetést a t. ház asztalára letettem, egy részletesebb elő­terjesztéssel kisértem azt, előterjesztéssel, mely­ben előadtam azon nézeteket, melyek a minis-

Next

/
Thumbnails
Contents