Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-24

24. országos ttlés november 11. 187&. . ^87 teriumot ezen költségvetés összeállításakor ve­zették; előadtam főbb vonalaiban azon elveket, melyek az én pénzügyi politikámat képezik és melyek segitségével az ország pénzügyi rende­zését egyedül eszközölhetőnek tartottam. Tettem nemcsak azért, mert midőn e minis­terium megalakult, kijelentette a ház előtt, hogy pénzügyi politikáját ki fogja fejteni akkoron, midőn első költségvetését a háznak bemutatja; de tettem azért: mert kötelességünkben lévőnek tartottam, hogy az actió megindulásakor a pénz­ügyi rendezkedésre nézve minden tartózkodás nélkül, őszintén részletesen és annak idején is­mertesse meg a ministerium nézeteit, hogy azok fölött a t. ház kegyesen ítélhessen. Azóta közel nyolcz hét folyt le, és mindenki a ház tagjai közül Ítéletet hozhat azok fölött, a miket akko­ron elmondtam. Érett, komoly megfontolás eredménye volt az, komoly meggyőződésnek a hangja, melyben és melylyel a t. házhoz szóltam, és éppen azért, mert az volt: nekem ma a tárgyalás legelső sza­kában, annak legelején további mondandóm nincs, Kibővíteni azokat, egyes részeit jobban kifejteni, részletesebben előadni lehetne; de ezt fölösleges­nek tartom. Hozzá adni azokhoz a magam ré­széről nem tudok, azokat pedig módosítani, miket mondtam: sem okom, sem szándékom. Éppen ezért csak ismétlésekbe bocsátkozhatnám, a mit ma a vita legelső napján a t. ház előtt lenni nem szándékozom. Én azt hiszem, feladatom ma nekem, — ki a költségvetés tárgyalását september 19-én tulaj­donképen már megkezdettem, mert a t. ház előtt őszintén kitártam a helyzetet, őszintén elmond­tam azon nézeteket, melyek engem vezetnek, s melyek meggyőződésemet képezik — nekem fel­adatom ma más nem lehet: mint kijelenteni hogy tisztelettel bevárom a t. ház tagjainak nyi­latkozatait ; azon tisztelettel, melylyel a ház min­den tagjának komoly nyilatkozata iránt tartozom és mindig viseltettem is. Be fogom várni a ne­talán előadandó kifogásokat, azokra megfogom adni válaszomat és észrevételeimet és ha szük­séges: bővebben ki fogom fejteni azokat, miket egyik vagy másik képviselő bővebben kifejtetni akar; vagy pedig, miket egyik másik képviselő a maga részéről meg fog támadni. Ebben látom azok után, miket % t. ház előtt kinyilatkoztattam, teendőmet. A t. ház kegyességébe ajánlom költségve­tésemet, s bevárom azon időpontot, midőn a költ­ségvetési vita bezárása előtt, — ha erre szükség lesz — részletesebben szólani alkalmam leend. (Helyeslés a középen). Helfy Ignácz : Midőn az általam és Simo­nyi képviselő társam által benyújtott különvéle­mény támogatósára felszólalok: természet- és szükségszerűié^ bírálat alá kell vennem az ellen­véleményt, annak különböző részeit, vagyis az előirányzatot s az exposét, melylyel a t. pénz­ügymin ister ur azt a háznak benyújtotta, s rész­ben a pénzügyi bizottság véleményét és csak ezekből folyólag térhetek át magára a különvé­leményre. Mielőtt ezt tenném, kettőt kell előre bocsátanom. Egyik az, hogy miután alig néhány hete még az országgyűlés megnyitásakor a válasz felirat alkalmával a párt, melyhez tartozni sze­rencsés vagyok, egy igen részletes, terjedelmes okmányban bőven kifejtette azon politikai elveit, melyek programmjának alapját képezik, és miután az nem szólhatott csak azon egy alkalomra, ha­nem mint rendesen minden párt válasz felirati javaslata, kiterjedt az egész országgyűlési cyk­luera: ez oknál fogva én nem tartom szüksé­gesnek, hogy ezen eltérő elveimre részletesen bőven kiterjeszkedjem; szorítkozni fogok kizá­rólag magára a budgetre és csak imitt amott fogom érinteni eltérő általános politikai elveimet, ott, hol az a budget egyik másik részével szoros kapcsolatban van. A másik, mit élőibe bocsátni óhajtok az, hogy elismerem, miszerint az ellenzék támadá­sainak itt van, a mi határt szab: az állam hitele. Óvakodni is fogok-e határt egy hajszál­nyival is túllépni. Másfelöl azonban nem pártol­hatom azok nézetét, a kik szépitgetéssel, leplez­getéssel vélik az ország hitelét szilárdítani ; mert a mennyire veszedelmesnek, károsnak ismerem el e téren a túlzást: ngy annyira üdvösnek, sőt szükségesnek tartom, ugy e téren, mint a közös­ügyek minden terén a valónak kimondását. Az ország mégis követelheti tőlünk a való­nak kimondását, annál inkább: mert éppen a múlt évek önámitasai juttatták az országot azon sanyarú helyzetbe, a melyben jelenleg van. A mi pedig a külföldet illeti, méltóztassanak elhinni : nem fogja az a külföld elvárni, hogy az ellenzék fedezze fel a budget hiányait; hanem jól áttanulmányozza és átvizsgálja a költség­vetést, arra nézve, hogy kinek adhat kölcsönt ós kinek nem. Tekintettel leszek azon felhívásra is, melyet a ministerelnök ur a minapában intézett a t. ház­hoz, hogy a mennyire a tárgyalások alapossága megengedi: kíméljük az időt. Legyen azonban szabad reménylenem, hogy a t. ház is tekintettel a tárgyak sokaságára és fontosságára, szíves leend elnézni: ha előadásom nem lesz olyan rövid, mint a milyennek azt magam is óhajtanám. Ez természetes is t. ház, hogy midőn annyi tárgyat akarok felkarolni és másrészről az időt is kí­mélni akarom: nem bocsátkozhatom a budget egyes részleteibe és különösen nem számbeli rész­letekbe, a mi egyébivánt nem is e perez feladata. Bírálatomban szándékom, főképen azon vezér­eszmék fonalán indulni, melyeket a t. pénzügy 24*

Next

/
Thumbnails
Contents