Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-24

184 2 *- országos ülés november 11. 1875. A pénzügyi tárczánál megtakarítások tör­téntek az adóhivataloknál azon 80 adóhivatal feloszlatása folytán, mely az 1875. évi költség­vetésben elhatároztatott. Javaslatba hozatik ujolag 20 adóhivatal leszállítása. A számszék decentra­lisatiója által történtek szintén megtakarítások, melyek egyszersmind a számvitel előnyére is válnak; vannak megtakarítások javaslatba hozva az állandó katasternél, a sójövedéknél: több sóhi­vatal feloszlatása s a só szállítási és előállítási költségek apasztása által ; az államjószágoknál : több jószágigazgatóság* feloszlatása és az ügyész­ségek egyesítése által, valamint a számtartó és tiszttartóságok feloszlatása által; általában pedig a kezelési és üzleti költségeknél. A dohányjöve­déknél, a gyártási költségek leszállításánál, az államerdőségeknél, valamint a bányászatnál a kezelési és üzleti költségek megszorítása által. A közlekedési tárczánál: a vasúti és hajó­zási felügyelőségeknél, a kőutak fentartásánál és az utmestereknél, a tisza-szabályozási bizottság feloszlatásánál, valamint az államvasutak kiadá­sainál történtek a legfőbb megtakarítások. A kereskedelmi tárczánál: a lótenyésztési intézeteknél, a posta és távírda költségeinél. Az igazságügyi tárczánál a legutóbbi tör­vények következtében a királyi törvényszékek és ügyészségek számának apaszfásával és a fegy­intézetek költségeinél. A honvédelmi tárczánál a kerületi parancs­nokságok és csapatoknál. A rendkívüli költségvetésben is történtek megtakarítások; valamint oly költségek elmarad­tak, melyek nem voltak egyáltalában elkerülhe­tetlenül szükségesek. A hitelmüveleti kiadásoknál többlet van. E többlet indokolva van az által, hogy a szőlő­dézsmaváltság-alap növekedvén, a kamatoknak s a törlesztési járulékoknak is növekedni kellett. A bevételeknél az egyenes adók szaporodtak 3 mil­lió forinttal. Ez következése az 1875. évi adó­törvényeknek. A pénzügyi bizottság az egyenes adóknál némi módosításokat tartott szükségeseknek. E módosítások főleg azért váltak szükségesekké: mert az 1875. évi adó-törvények következtében némely adónemek az uj alapon először vettettek ki a folyó évben. A kivetés eredménye még akkor, midőn az előirányzat készült, tudva nem lehe­tett, s legnagyobb részt a pénzügyi bizottság tárgyalásai folyamán jött tudomásra. A pénz­ügymínister közölte azokat a pénzügyi bizott­sággal és a módositások ezen kivetés következ­tében történtek az egyenes adóknál , melyek azonban nem annyira végösszegeikre, mint in­kább a felosztásra vonatkoznak: ugy, hogy az egyenes adók végösszege igen csekély különb­séggel érintetlenül maradt. A fogyasztási adóknál emelkedés nem ta­pasztalható, hanem inkább leszállítás eszközölte­tett. Ezt a körülmények indokolják. Sőt a pénz­ügyi bizottság a maga részéről ujabb leszállítást hozott javaslatba az állam-jószágok bevételeinél 200,000 frttal. Ehhez képest a fogyasztási adó a szesz-, sör- és czukor-adó 338 ezer forinttal szállíttatott le. A dohány-jövedéknél 679 ezer, a só-jövedéknél 790 ezer, az államjószágoknál 686 ezer, az államerdőknél 802 ezer, a bányáknál'és pénzverdéknél 1 millió 60 ezer forint a leszál­lítás. A pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy ezen leszállítások által a költségvetés fedezeti része a valósághoz közelebb hozatik. Ezeken kívül a pénzügyi bizottság szüksé­gesnek tartotta még, hogy a költségvetésben némely leszállításokat, de emeléseket is eszközöl­jön. A rendes kiadásokat leszállította 264,392 frttal ; viszont emelte az államadósságok czimén 1.345.495 frttal: emelte a honvédelminél az ujon­czozási költségek és csapatok cziménél 32 ezer frttal. Ehhez képest a rendes kiadások emelked­tek 1.142,536 frttal. A rendkivüli kiadások leszállittattak 309,960 frttal. A rendes fedezet emeltetett 1.685,588 frttal; leszállittatott 1.423,844 frttal összesen 371.744 frttal. A rendkivüli fedezet leszállittatott az ál­lamjószágoknál 125,930 frttal; viszont emeltetett az ingó vagyonnál 545,000 frttal, emeltetett az államelőlegeknél 30,000 frttal, összesen emelte­tett 449.000 frttal. A hitelmüveleti bevételeket emelte 110,000 frttal. Ennek következtében a költségvetés vég­összegei következőleg alakultak : Rendes kiadások 200.937,398 frt. Az 1875-nól kevesebb 6.257,614 frttal. A rendes bevétel 206.753,810 frt. Az 1875-ki bevételnél több 319,062 frttal. Rendkivüli kiadás 25.970,186 frt. Az 1875-kinél kevesebb 638,477 frttal. Rendkivüli bevétel 3 041,163 frt. Az 1875-kinél több 2.662,607 frttal. A hitelmüveleti kiadások 5.534,745 frt. Az 1875-kinél több 462,612 frttal. A hitelmüveleti bevétel 6.964,745 frt. Az 1875-kinél több 1,892,613 frttal. Ezekhez képest az összes hiány 15.682,611 frt. Az 1875-ki hiánynál ke­vesebb 5.982,946 frttal. Viszont azon hiányt, mely a költségvetésben a közösügyi költségek hozzászámitásával együtt előirányozva van 535,250 frttal meghaladja. A pénzügyi bizottság át alános jelentésében rámutatott már arra, hogy a hiányban a több­letet leginkább két körülmény okozta. Az egyik í az, hogy a rendes fed zet leszállittatott 261,744

Next

/
Thumbnails
Contents