Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-18
150 18. országos ülés september 19. 187* Az utolsó kölcsönök feltételeire, azon helyzetre, melyben felvétettek, utalok csak, midőn ezt hangsúlyozom. Nagy kérdések közelednek felénk. Ott van a valuta helyreállítása, vasúti ügyeink végleges rendezése és mindannyi közt végzetszerűen kimagaslik a 153.000,000 arany forintban ránk nehezülő függő tartozás visszafizetése , melynek ideje közeleg. Ezen kérdéseket, melyektől az ország anyagi fejlődése függ, kedvező feltételek közt csak ugy oldhatjuk meg : ha hitelünket erős alapra fektetjük. (Helyeslés a középen) Nekünk, t. ház, egy nagy lépést kell tenni előre s önerőnkre támaszkodva, a. helyzet bizonytalanságából ki kell emelnünk az ország legféltettebb kincsét, megsebzett hitelét, hogy tisztelettel hajoljanak meg előtte, mint meghajlik mindenki a munka gyümölcse,, a nélkülözés és az önsegély eredménye előtt. (Élénk helyeslés a középen.) És ez áldozatokat követel. Minden helyzetnek megvannak a maga con-sequentiái, melyeket elhárítani nem lehet; mi megterheltük az országot 23 millió kamat teherrel és 15 millió garantiával —főleg ama nagy beruházások létesítése miatt. Ezen terhet mi helyettünk nem viselendi senki. Semmi mesterséges móddal nem menekszünk e terhek hordozása alól, s azon cirkulusból, hogy annak kell fizetni, aki a terhet vállalta, ki nem menekülhetünk. (Helyeslés.) A kérdés nincs ugy felállítva : adóemeléshez vagy más egyéb módhoz folyamodjunk. Háztartásunk javításának minden reális módjára szükségünk van, de erre is. Azért én elkerülhetlennek tartom, és mert elkerülhetlennek tartom: javaslatba hozom az adóemelést. Nem mint oly rendszabályt, mely isolálva, magában állva minden egyéb intézkedés nélkül egymagában elégséges; nem mint olyat, mely mellett egyebet tennünk nem kell; hanem mint olyat, melyre a többi eszköz kíséretében is szükségünk van, melyet nem tesz nélkülözhetővé ez idő szerint és adott viszonyok közt semmi: ha a gyógyításhoz alkalmas eszközök közé csak azokat számítjuk, melyek valóban keresztül vihetők, és komoly, reális, nem problematicus feltevésekre fektetett fedezetet adnak. Hogy az adóemelés egyoldalú alkalmazása nem segít a bajon, állítom én is, mint állítottam mindig; mert először nem elég magában és másodszor, mert nem mehet odáig, hogy az adó képességét megtámadja nehéz viszonyaink között, és mert tudom, hogy állandóan csak azon forrásból lehet meríteni, melynek éltetéséről gondoskodás is történik. (Helyeslés a középen.) Nem elég venni: adni is kell, hogy állandóan vehessünk. (Tetszés.) Helyes, öntudatos gazdasági politika kell tehát, hogy számitásaink alapját képezze. És azért a hitelviszonyok rendezése által, melyre törekszünk, a termelési-, az ipar-és kereskedelmi érdekekre vonatkozó intézkedések, a vámszövetség revisiója és bankkérdéa megoldása és mindazon számos rendszabálj ok által, melyek közvetve az adóképességet emelik : meg kell keresnünk és megadnunk ez irányban a kái-pótlást. De csakis igy tekintsük e kérdéseket, mint tényezőket, melyeknek hivatása az adóemeléssel együtt működni; de melyek magukban kizárólagos mentőszereket nem képeznek. (Helyeslés.) Bármily szép közgazdasági programm még egyedül nem használ, és a jövedelmek fokozását, melyekre azonnal szükségünk van, nélkülözhetővé nem teszi. (Helyeslés a középen.) Én azt hiszem, hogy azon eredmény után, melyet a megtakarítások tekintetében felmutatni birunk, e lépést joggal megtehetjük. Költségvetésünk állandó fix-kiadásainak levonása után belkiadásainkra 1876-ra fennmaradó összeg a költségvetés tételeit a netto-budget elveire átszámítva, 43 millió forintot tészen, és mi ezen költségvetésben 8 és félmillió forintot törültünk. A 222 millió frt bruttó rendes, és rendkívüli kiadásból a 127 millió frtra menő fix-kiadásokat levonva: belkiadásainkra bruttó 95 millió frt marad kerekszámban. Ez összegből majd egész 10°j o-ot tisztán megtakarítottunk a múlt évhez képest, és annak nagy törlései után. Azt hiszem, ezen tény után joggal fordulhatunk a nemzet áldozatkészségéhez. (Helyeslés a középen.) ^_^ En tehát az adóemelés ezéljából 1876-ra egy \ törvényjavaslatot szándékozom behozni, melyben \ az átalános jövedelmi adót indítványozom. (Hall- \ juk! Halljukl) Megmondom okát: miért válasz- í tottam egy uj adó behozatalát. (Halljukl Halljuk !) Uj fogyasztási adók behozatala az adott viszonyok közt nem történhetik, vagy csak oly időben történhetik, hogy annak rögtöni eredményére számítani nem lehet. De közgazdasági szempontból sem tartom indokoltnak már létező fogyasztási adóink, jövedékeink, illetékeink mellett sok és terhes uj indirekt adót behozni. Létező adó-törvényeink a gyors reformot égetően igénylik. Egy egészséges, állandó adórendszer megalapítása feltétlen szükséggé vált. A mi egyenes adótörvényeinkből egy egységes alapeszmével bíró adórendszert kell csinálni. Megkezdetett e munka a földadó szabályozásával és ezt mielőbb folytatni kell, és én szándékozom, ha nem is ez ülésszak alait: a kereseti és házadó reformálása tekintetében javaslatot tenni a ház asztalára. Addig novellaris utón az egyenes-adótörvényeket foltozgatni és azokat egyre bolygatni nem lehet, adórendszerünk bajai ugyls a folytonos rendszernélküli foltozgatásból eredtek. A pillanat szüksége alatt keletkeztek és módosultak; pedig e téren is stabilitás kell csak ugy, mint minden anyagi