Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-18

150 18. országos ülés september 19. 187* Az utolsó kölcsönök feltételeire, azon hely­zetre, melyben felvétettek, utalok csak, midőn ezt hangsúlyozom. Nagy kérdések közelednek felénk. Ott van a valuta helyreállítása, vasúti ügyeink végleges rendezése és mindannyi közt végzetszerűen kimagaslik a 153.000,000 arany forintban ránk nehezülő függő tartozás visszafizetése , melynek ideje közeleg. Ezen kérdéseket, melyektől az or­szág anyagi fejlődése függ, kedvező feltételek közt csak ugy oldhatjuk meg : ha hitelünket erős alapra fektetjük. (Helyeslés a középen) Nekünk, t. ház, egy nagy lépést kell tenni előre s önerőnkre támaszkodva, a. helyzet bizony­talanságából ki kell emelnünk az ország legfél­tettebb kincsét, megsebzett hitelét, hogy tiszte­lettel hajoljanak meg előtte, mint meghajlik min­denki a munka gyümölcse,, a nélkülözés és az önsegély eredménye előtt. (Élénk helyeslés a kö­zépen.) És ez áldozatokat követel. Minden helyzetnek megvannak a maga con-­sequentiái, melyeket elhárítani nem lehet; mi megterheltük az országot 23 millió kamat teher­rel és 15 millió garantiával —főleg ama nagy beruházások létesítése miatt. Ezen terhet mi helyettünk nem viselendi senki. Semmi mestersé­ges móddal nem menekszünk e terhek hordozása alól, s azon cirkulusból, hogy annak kell fizetni, aki a terhet vállalta, ki nem menekülhetünk. (Helyeslés.) A kérdés nincs ugy felállítva : adó­emeléshez vagy más egyéb módhoz folyamod­junk. Háztartásunk javításának minden reális mód­jára szükségünk van, de erre is. Azért én elkerülhetlennek tartom, és mert elkerülhetlennek tartom: javaslatba hozom az adó­emelést. Nem mint oly rendszabályt, mely isolálva, magában állva minden egyéb intézkedés nélkül egymagában elégséges; nem mint olyat, mely mellett egyebet tennünk nem kell; hanem mint olyat, melyre a többi eszköz kíséretében is szük­ségünk van, melyet nem tesz nélkülözhetővé ez idő szerint és adott viszonyok közt semmi: ha a gyógyításhoz alkalmas eszközök közé csak azokat számítjuk, melyek valóban keresztül vihetők, és komoly, reális, nem problematicus feltevésekre fektetett fedezetet adnak. Hogy az adóemelés egyoldalú alkalmazása nem segít a bajon, állítom én is, mint állítottam mindig; mert először nem elég magában és másod­szor, mert nem mehet odáig, hogy az adó képességét megtámadja nehéz viszonyaink között, és mert tudom, hogy állandóan csak azon forrásból lehet meríteni, melynek éltetéséről gondoskodás is tör­ténik. (Helyeslés a középen.) Nem elég venni: adni is kell, hogy állan­dóan vehessünk. (Tetszés.) Helyes, öntudatos gazdasági politika kell tehát, hogy számitásaink alapját képezze. És azért a hitelviszonyok ren­dezése által, melyre törekszünk, a termelési-, az ipar-és kereskedelmi érdekekre vonatkozó intézke­dések, a vámszövetség revisiója és bankkérdéa megoldása és mindazon számos rendszabálj ok által, melyek közvetve az adóképességet emelik : meg kell keresnünk és megadnunk ez irányban a kái-pótlást. De csakis igy tekintsük e kérdése­ket, mint tényezőket, melyeknek hivatása az adóemeléssel együtt működni; de melyek maguk­ban kizárólagos mentőszereket nem képeznek. (Helyeslés.) Bármily szép közgazdasági programm még egyedül nem használ, és a jövedelmek foko­zását, melyekre azonnal szükségünk van, nélkü­lözhetővé nem teszi. (Helyeslés a középen.) Én azt hiszem, hogy azon eredmény után, melyet a megtakarítások tekintetében felmutatni birunk, e lépést joggal megtehetjük. Költségve­tésünk állandó fix-kiadásainak levonása után belkiadásainkra 1876-ra fennmaradó összeg a költségvetés tételeit a netto-budget elveire átszá­mítva, 43 millió forintot tészen, és mi ezen költ­ségvetésben 8 és félmillió forintot törültünk. A 222 millió frt bruttó rendes, és rendkívüli kiadás­ból a 127 millió frtra menő fix-kiadásokat le­vonva: belkiadásainkra bruttó 95 millió frt marad kerekszámban. Ez összegből majd egész 10°j o-ot tisztán meg­takarítottunk a múlt évhez képest, és annak nagy törlései után. Azt hiszem, ezen tény után joggal fordulhatunk a nemzet áldozatkészségéhez. (He­lyeslés a középen.) ^_^ En tehát az adóemelés ezéljából 1876-ra egy \ törvényjavaslatot szándékozom behozni, melyben \ az átalános jövedelmi adót indítványozom. (Hall- \ juk! Halljukl) Megmondom okát: miért válasz- í tottam egy uj adó behozatalát. (Halljukl Halljuk !) Uj fogyasztási adók behozatala az adott vi­szonyok közt nem történhetik, vagy csak oly időben történhetik, hogy annak rögtöni eredmé­nyére számítani nem lehet. De közgazdasági szempontból sem tartom indokoltnak már létező fogyasztási adóink, jövedékeink, illetékeink mel­lett sok és terhes uj indirekt adót behozni. Lé­tező adó-törvényeink a gyors reformot égetően igénylik. Egy egészséges, állandó adórendszer megala­pítása feltétlen szükséggé vált. A mi egyenes adótörvényeinkből egy egységes alapeszmével bíró adórendszert kell csinálni. Megkezdetett e munka a földadó szabályo­zásával és ezt mielőbb folytatni kell, és én szándékozom, ha nem is ez ülésszak alait: a kereseti és házadó reformálása tekintetében ja­vaslatot tenni a ház asztalára. Addig novellaris utón az egyenes-adótörvényeket foltozgatni és azokat egyre bolygatni nem lehet, adórendsze­rünk bajai ugyls a folytonos rendszernélküli foltozgatásból eredtek. A pillanat szüksége alatt keletkeztek és módosultak; pedig e téren is stabilitás kell csak ugy, mint minden anyagi

Next

/
Thumbnails
Contents