Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-17

]28 17, országos ülés legalább megfenyitésük ne maradjon el. Köve­teli ezt a törvény iránti tisztelet, annyival in­kább, mert nagy vakmerőség kellett hozzá az alig hozott, az alig szentesitett törvényt lábbal tapodni, annyival inkább; mert ha most nem fejtünk ki kellő szigort mi és a törvényszékek: akkor el lehetünk készülve arra, hogy jövőre még vakmerőbben fognak a törvénynyel szem­beszállni, el lehetünk készülve arra, hogy a 1872-iki orgiák megfognak újulni. Követeli a szi­gorú fellépést az erkölcsiség tekintete , me­lyet semmi sem mételyez meg annyira, mint a nagyban űzött vesztegetések; követeli a nem­zeti képviselet tekintete, követeli a nemzeti kép­viselet méltósága. A miért is elvárjuk, hogy nemcsak a törvényszékek és hatóságok és azok­nak alárendelt közegeik az elévülési idő előtt; hanem a bíráló bizottságok is, a mennyiben a képviselőházhoz terjesztettek fel panaszok, meg fogják tenni kötelességöket. És itt legyen szabad t. ház minden tiszte­lettel, melylyel a bírósági hatalom iránt viselte­tem, egy néhány megjegyzést tennem a bíráló bizottságok eddigi eljárására. (Halljuk.) Én sokkal inkább tisztelem a törvényes for­mákat, semhogy azoknak megtartását bármely bírósági hatóságban is rosszalanám. De megint azt tartom, hogy a képviselőház akkor, midőn a házszabályokat alkotta, nem vette figyelembe azt, hogy midőn bűnök meg­fen yitéséről van szó, — pedig a hivatalos vissza­élések, vesztegetések, ocsmány bűnök: — akkor az igazság kiderítését szükségtelen formák által megnehezíteni, talán lehetetlenné tenni nem czélszerű. És megjegyzem még azt, hogy a bíráló bi­zottságok, tökéletesen hiszem, hogy legjobb meg­győződésük szerint egy némely esetben talán magukat a házszabályokat is kelletén tulszigo­ruan magyarázták és nem tehetem, hogy sajná­latomat ne fejezzem ki azon, hogy egynémely esetben, midőn hivatalos visszaélés, midőn rut vesztegetés volt feljelentve: nem találtak a biráló bizottságok módot arra, hogy ezen bűnöknek megvizsgálása lehetővé tétessék. Én t. ház, a biráló bizottságok és törvény­székektől várom azt, hogy mig egyrészt azok, a kik ártatlanul, a kik alaptalanul támadtatnak meg a párt szenvedélye által: megoltalmaztassanak; másrészt azokat, kik visszaélések, vesztegetések nyomán és által akartak bejutni a törvényhozás termébe, a kik tisztátalan kézzel merték kinyitni annak kilincseit, ajtait: vissza fognak ijesztetni; mert nem érdemesek arra, hogy az ország taná­csában üljenek, nem érdemesek arra, hogy a reánk várakozó nehéz és lelkiismeretesedet követelő mim­kában osztozzanak; mert nem kevésbé nehéz, ptember 18. 1875. mint önzéstelen hazafiúi feláldozást követelő munka és feladat vár reánk. E munkát, e feladatot helyesen jelzi, helye­sen tűzi élőnkbe a királyi trónbeszéd, helyesen terjeszti élőnkbe a teendők sorozatát, azokat, a melyek leginkább és első sorban kell, hogy igénybe vegyék figyelmünket és gondunkat. Az államháztartás rendezése, a megrongált jólét­nek helyreállítása, mindenesetre oly teendők, melyek tanácskozásunk első tárgyát kell, hogy képezzék. De téved a kormány, melynek kezéből ő Felsége a trónbeszédet általvette, midőn az e czélra vezető eszközöket adja elő, a létező kor­mányzati ágakban teendő megtakaritások kap­csolatában a közigazgatási és törvénykezési re­formokat, a vám- és kereskedelmi szerződéseknek revisióját, különösen oly irányban, mint a mi­lyenben az megindult, a bank-kérdésnek megol­dása, mint sejthető már, az osztrák úgynevezett nemzetibank segedelmével : az én teljes meggyő­ződésem szerint korántsem elegendők, korántsem alkalmasak arra, hogy pénzügyeink rendeztesse­nek, hogy a létező nyomor megszüntessék és hogy a jólét, mely meg van rongálva, helyre­állíttassák: Ezt meggyőződésem szerint csak az országnak önállósága, az önkormányzati rend­szernek helyreállítása, önálló vámterület és füg­getlen bank felállítása által lehet elérni. Hiába tagadják uraim, a mit 8 évi tapasz­talás bizonyít s a mit azok is önök közül, kik a volt balközéphez tartoztak, velünk együtt hét éven át hirdettek; mert ha megengedem is, sőt egye­nesen állítom, hogy a létező közjogi alapon is le­hetett volna jobban kormányozni, lehetett volna takarékosabban rendezni be az államháztartást, lehetett volna inkább megkímélni az adózó nép adóképességét: mindazonáltal nem szenved két­séget, hogy zilált pénzügyi viszonyaink, hogy ferde irányban vezetett reformjaink, hogy mos­tani elszegényedésünk főleg azon szoros ka­pocsból származnak, melyet 1867-ben Magyar­ország 1 és Austria közt létrehoztak. Ennek lidércz nyomása alatt nem teljesítet­ték a volt mlnisteriumok és a volt többség sok­szor kötelességöket. Ennek lidércz-nyomása bé­nította meg a kormányt ós az azt támogatók kezét nem egyszer, midőn jót akartak is. És önök uraim, mégis ez alapon vállalkoz­nak az ország bajain segíteni! A lehetetlent akarják megkísérlem, a helyett, hogy a kínál­kozó jó és lehető utat használnák. Nem mondom én, hogy nem fognak önök is kisebb nagyobb megtakarításokat eszközölni. Hiszen igért ilyeneket az előbbi ministerium is; ámbár megvallom, egy j'árásbirónak törvényszéki elnökké kineveztetése akkor, midőn 19 törvényszéki elnök nyugdíjaz­tatott : a takarékosságra sem igen nagy kilátást

Next

/
Thumbnails
Contents