Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-387

84 387. országos ülés május 10. 1875. Wächter Frigyes jegyző (olvasna a 2-ik %-t.) Elnök: A 2. §. ellen nincsen semmi észrevétel ? (Nincsen l) Az is elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 3-ik §-t.) Elnök : Ezen §. ellen sem lévén észrevétel, s igy a törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben el lévén fogadva : a holnapi ülésben fog harmadszori fölolvasás alá kerülni. Következik a napirend negyedik tárgya tudniillik a vasutak építéséből fölmerült kártalanitási követelések kiegyenlítéséről, valamint az állami biztosiíást élvező pályákon szükséges uj beruházásokról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása. Méltóztatnak azt fölolvasottnak tekintem ? (Helyeslés.) Az tehát fölolvasottnak tekintetik. Szentpály Jenő előadó: Tisztelt képviselőház! Mindenki tudja, hogy midőn az alkotmányos élet hazánkban újra kezdetét vette : akkor a vasúti építés oly nagy arányokat öltött, hogy azon túlzott sietség, mely akkor a vasútépítésnél inauguráltatott: lehetetlenné tette a nyugodt megfontolást. Innen eredt, hogy már egyszer elfogadott tervbeli megállapodások a munka közepette ismét elvettettek, másrészt pedig a tapasztalatlanság a pályák berendezésénél és fölszerelésénél, és talán a messzevitt takarékossági szempontok nem engedték, hogy az egyes pályák jövedelmezősége teljes mérvben kifejlődhessék. Az első okból származtak a kártérítési igények nagyobb tételei, a másodikból pedig származott az, hogy a matériáié roulante bérczimen kiadott tételek nagyobb összegeket tartalmaztak. Ezen bajok már a megelőző kormányoknak is komoly gondjait képezték. Ezen bajokon segíteni, tekintetbe vételével a jogos követeléseknek, és az elkerülhetlen szükségletnek, és pedig gyorsan az elhalaszthatlan eseteknél : ez czélja a jelen törvényjavaslatnak. A pénzügyi és vasúti bizottságok a törvényjavaslatban foglalt fölhatalmazást megadatni ítélték : mert a gyors intézkedésből kedvezőbb eredményeket reményiének. Azonban oly változtatással, hogy a fölhatalmazást csupán azon pályákra és esetekre lenne kiterjesztendő, a mely pályák ügyei a tárgyalásokra megérettek, és a mely esetek a közügy és közhitel veszélyeztetése nélkül elhalaszthatók nem lennének. A kormány ezen változtatásokba készségesen egyezett bele. Megjegyzem továbbá, hogy a kártérítési igények, a mint azokat a kormány közegei előadták, körülbelül 4,000.000-ra tehetők, a befektetésre előirányzott tőke kamatai pedig a törvényjavaslatban emiitett egy millióról a kormány beleegyezésével 700.000 írtra szállíttattak le. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy a fölhatalmazásnak ily szűk köre mellett a kártérítési követelésekkel szemben ily csekély aráuyokbani megadása a tisztelt háznak még azon oldaláról sem volna megtagadható; az ügy érdekében, a hol különben a kormány iránt bizalommal lenni nem méltóztatnak, és ezen föltevésem szerint vagyok bátor a tisztelt házat arra kérni, hogy a jelen fölhatalmazást tartalmazó törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: Tisztelt ház! A kormány által beadott, úgynevezett fölhatalmazási törvényjavaslat a pénzügyi és vasúti egyesült bizottság által tárgyaltatván, lényeges változtatásokon ment keresztül. A kormány ezen módositásokba beleegyezett, beleegyezett pedig azért, mert bár ezen törvényjavaslat első része, mely a vasutak kártalanításáról szól, a beterjesztés alkalmával átalánosságban volt tartva: a kormány azon meggyőződésben volt, hogy ha a tárgyalások folyama alatt lehetséges lesz az illető társulatok enumeratiójában megállapodásra jotni ez legczélszerübb elintézésnek volna tekinthető. Ez történt a jelen törvényjavaslattal a pénzügyi bizottság tárgyalásai folytán. Midőn szerencsém volt az állam biztosítása mellett engedélyezett vasutak építésénél fölmerült kárpótlási igényekről előterjesztést tenni, mely mellékletként a törvényjavaslat mellé adatott : körülbelől 90 millió forintról volt szó, mint a mely összegig a magyar állam ellen követelések indíttattak. Azóta azonban, sőt már akkor is némi részben, ezen követelések egy része elintéztetett, másik része pedig, mint méltóztatik tudni, a mai napirend tárgyai közt foglalván helyet, törvényhozásilag lesz elintézendő. Ennek következtében lényegesen megváltozott az összeállítás végeredménye. Ugyanis azon összeállításban, első helyen föltüntettetett a salgó-tarján-ruttkai vonal, melynek 5 milliót meghaladó követelése 500.000 forint kifizetésével megszűnt. A másodiknál, a hatvan szolnoki és füzesabonyegri vonalnál, a melynek épitői 376.043 forintnyi követeléssel léptek föl az állam irányában : azok szintén még az előbbi kormány által 80.000 írttal teljesen kielégíttetvén, a követelés szintén megszűnt. A magyar északkeleti, nyíregyház-ungvári, továbbá az első magyar-gácsországi vasútra vonatkozólag, melyekre nézve épen most tárgyaltattak le a törvényjavaslatok, valószínűleg törvényhozási intézkedés fog tétetni, és igy kormányi intézkedésre szükség nem lévén, ennek fölvétele a törvényben nem válik szükségessé. A hatvan-miskolczi- és a zákány-zágrábi vonalra nézve, melyek iránt 823.650 frtig intéztetett követelés a magyar állam ellen : időközben én már intézkedtem, visszautasítván a követelést teljesen, és pedig visszautasítottam, a mint már bátor voltam ezt említeni, a jogügyi vélemény ellenére, mely ezen