Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-387

387. országos ülés május 10. 1875. 83 nyomás következtében az addigi munkának, lehet mon­dani, 4 /s része összement, és uj építkezés lett volna szükséges. De ekkor a társulatnak nemcsak pénzereje ki volt merülve, de az általa létesített négy millió 500.000 frtnyi kölcsön is ki volt me­rítve, s azon a ponton állott a társulat, hogy kö­telezettségét be nem válthatván: kénytelen lett volna a vállalatot fölfüggeszteni, illetőleg nem lett volna képes folytatni az építést. Ekkor a társulat a ma­gyar és a Lajthán túli kormánytól segélyt kért. A magyar kormány segélyt nem adott; hanem, látva a nagy bonyodalmat, melybe a társulat kerülni fog, kilátásba helyezte, hogy az alagút építése körül előálló költségek födözésére a magyar állam részé­ről is kárpótlás fog nyújtatni. Ezen alapon történt ezután a jelenlegi kiegye­zés is. A társulatnak magánál az alagutnál nagy kára volt, a mennjiben 462.500 frt volt előirányozva, és 3 millió 488.072 frtba került az épités. Az om­lás a magyar részen történt, az osztrák részen nem történt; mindazonáltal a magyar kormány nem érezte magát fölhatalmazva arra, hogy csak ő maga adjon kárpótlást; mert az alagút mindkét terrénu­mon feküdvén, az osztrák részén az alagutat ön­magában használni nem lehetett volna, és igy mél­tányosnak látszott, hogy mindkét állam viselje a terheket. Nem is idegenkedett ettől az osztrák kor­mány sem, és látva a társulat pénzzavarát : az osztrák és magyar kormány abban egyezett meg, hogy együtt fogják födözni a kárt. Ily értelemben adatott be a Lajthán túli kor­mány által egy törvényjavaslat, mely el is fogad­tatott, azon föltétellel, hogy a magyar kormány hasonlóan a maga részéről szintén annyi, azaz 1,800.000 frt. tőke-összeget vállaljon el kamat­biztosítási födözettel a társulat javára. Ezért vol­tam bátor e törvényjavaslatot beterjeszteni, és ké­rem annak elfogadását annál is inkább, mert ha stricte a jogi szempontot veszszük : a tulajdonképi kár nagyobb részben a magyar részen, mint az osztrák részen történt. Ugyanis az alagút magyar­országi része, a melynek előirányzata 462.500 frt volt, 2 millió 691.174 frtba került, a mi nagyon természetes; mert eredetileg kárpáti kővel, és pedig legelőször másfél méteres, azután 3 méteressel csi­nálták az alagutat; de a földnyomás oly nagy volt, hogy ezt összeroppantotta, minek következtében mauthauseni gránitot kellett használni, hogy az azon nagy nyomást kitarthassa, a mi természetesen az árban roppant nagy különbséget csinált. Ennek kö­vetkeztében, különösen miután, bár Magyarországon van az alagút nagyobb része, az osztrák kormány mégis azon meggyőződésre jutott, hogy miután az alagutat együttesen használják, őt is terheli e rész­ben kárpótlás kötelezettsége: bátor vagyok kérni a tisztelt házat, hogy hasonló kárpótlási mennyisé­get, mint a mennyi a Lajthán túli kormány által megajánltatott, tudiillik 1,800.000 frtot: méltóztas­sék elfogadni. A Lajthán túli kormány készpénzben fizette ki ez összeget, a mi állampénztárukra nézve azonban előnyösebb a készpénzfizetésnél a megfe­lelő kamatbiztositás. E szempontból kérem a tisztelt házat : méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A kik az első magyar-gácsországi vasút állami biztositékának fölemeléséről és az 1873 : XXIII. törvényczikk 3. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alajjjávd elfogadják: méltóztassanak ftjlkelni. {Megtörténik,.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a czimet.) Elnök: Nem lévén észrevétel: elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 1. §-t.) Szentpály Jenő előadó: Az egyesült bizottságok az 1-ső §. a) bekezdése helyett a föl­tételnek szabatosabb kifejezése érdekében a követ­kező uj szövegezést ajánlják. a) Hogy a társulat az osztrák területre eső vonalrészt illetőleg: az osztrák törvényhozás által egyenértékű segélylyel elégíttessék ki. Elnök: E szerint kikezdésekként kell e §-t szavazás alá bocsátanom, mert ha az a) pont uj szövegezése elfogadtatik, akkor az első kikezdés utolsó szava is változik: akkor a „miszerint" nem maradhat meg. Méltóztatnak ezt igy e módosítással elfogadni ? (Elfogadjuk]) Elfogadtatott az a) pont. Szentpály Jenő előadó: A bizottság a b) pont alatt a 4. sorban lévő „mindkét állam részéről" szavakat, mint fölöslegeseket kihagyatni indítványozza. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjak!) Elfogadtatott. Szentpály Jenő előadó: A c) pont negyedik sorában egy sajtóhiba igazítandó ki, tudni­illik a „biztosítva" szó helyett: „biztosítja az álla­mot" kellene lenni. Továbbá, az utolsó sorban az „igények" szó után: „sem az építési fővállalkozók, sem mások által nem fognak támasztatni" — „tá­maszthatni" helyett iktatandók; miután különösen ezek ujabb igény támasztásától lehetne tartani. Elnök: Itt még más változásnak kell tör­ténni meg. Ezen bekezdésben a 3-ik „sem" helyett „nem" teendő, és „támaszhatni" helyett: „támasz­tani." Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) El­fogadtatott. Ezen stylaris módosításokkal ezen ki­kezdést a tisztelt ház elfogadja. 11*

Next

/
Thumbnails
Contents