Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-387

82 387. országos ülés május 10. 187,"». A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Azt hiszem, tisztelt ház, hogy helyesen fogunk eljárni, ha, miután a törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatott, legelőször is a szerződést fogjuk tárgyalni. (Helyeslés.) Wächter Frigyes jegyző (olvassa. a szerződés levezetését, és 1—10. §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 11. §-í) Elnök* Meg kell jegyeznem, hogy e §. hatodik sorában nyomtatási hiba van; ugyanis nem „magyarági", hanem „nagyági" teendő. E módosítással a tisztelt ház a 11. §-t elfogadja. (Elfogadjuk) Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 12., 13. és 14. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: Tisztelt ház! Méltóztassanak megengedni, hogy még egyre legyek bátor a tisztelt házat figyelmeztetni. Az aláirások itt a nyomtatásban nem oly rendben vannak, mint a hiteles másolatban és az eredetiben. A hiteles másolatban a ministerek nevei a bal oldalon vannak aláirva, Zichy és Ghyczy Kálmán, itt pedig Zichy neve helyett Ivánka Imre neve áll; ezt kijavítva, a jobb oldalon Lónyay és Ivánka nevei fognak állani. A szerződés e szerint átalánosságban és részleteiben el van fogadva. Következik a törvényjavaslat. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: Ha nincs észrevétel: a törvényjavaslat czime clfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 1. §-t.) Elnök: Ha nincs észrevétel: clfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 2. %-t.) Szentnály Jenő előadó: A bizottságnak egy stylaris észrevétele és módosítása van a 2. §-ra. Ugyanis ezen szakaszban előforduló „számítást" szót a szórend követelményeinek inkább megfelelőleg a mondat végére kívánja tenni. Elnök: Méltóztatnak elfogadni e módositványt? (Elfogadjuk \) Tehát a 2. szakasz a bizottság módosításával fogadtatott el. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 3-ik §-í.) Elnök: Nem lévén észrevétel: a 3. szakasz is elfogadtatik. A törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben el lévén fogadva, holnap harmadszor fog fölolvastatni. Következik a napirend harmadik tárgya, vagyis az első magyar gácsországi vasút állami biztositékának fölemeléséről és az 1873. évi XXIII. törvényczikk 3. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak a törvényjavaslatot fölolvasottnak tekinteni? (Igenl) Tehát megnyitottnak jelentem ki az átalános tárgyalást. Szentpály Jenő előadó : Tisztelt ház! Ezen vasútnál az épitésközben előállott földalakulási nehézségek tették lehetetlenné a pálya kiépítését az előirányzott összegből. Ezen nehézségek méltányoltattak az osztrák törvényhozás által is a pályának osztrák területre eső részét illetőleg. Sőt a pénzbeszerzéssel megbízott bankok is az ilyen bankok szokása ellenére készek voltak a kibocsátásnál nekik jutott egész nyereményt, mintegy két millió forintot, a pálya kiépítésére fordítani. Miután továbbá az osztrák és a magyar kormány közt az egyenlő segélyezésre nézve bizonyos megállapodások jöttek létre, a melyek elfogadtatván, kedvező lenne ez a kassa-oderbergi vasút ügyének lebonyolítására nézve is: ezért bátor vagyok a törvényjavaslatot elfogadás végett a tisztelt háznak ajánlani. (Helyeslés.) Péchy Tamás közlekedésügyi minister: Tisztelt ház! Az első magyar gácsországi vasút az 1869-iki VI. törvényczikk által engedélyeztetett mértföldenként 40.000 frt biztosítással. Engedélyeztetett pedig olyformán, hogy a legmagasabb emelkedés 1 : 60 legyen; azonban időközben geológiai nehézségek következtében a törvényhozás kényszerítve volt ujabb engedményt tenni az iránt, hogy 1 : 40 emelkedéssel engedélyeztessék az épités : már ebből is méltóztatnak látni, hogy ott a pálya építésénél nevezetes geológiai nehézségekkel kellett küzdeni. Ezen építési nehézségekből követelések formáltattak az állam ellen 7,145.683 frt erejéig. Azon nehézségekből eredő követeléseikkel, melyek magyar részre esnek, — egészen az alagutig, a mely épen a határon fekszik, ugy, hogy egy része a magyarországi vonalra, másik része pedig a gácsországi vonalra esik, — a vállalkozók elutasitattak, mint alaptalanokkal; elutasittattak mindamellett, hogy kimutatták a veszteséget, kimutatták, hogy magok az engedélyesek is minden nyereményökről lemondtak, és — mint ezt az előadó ur is emiitette, — a pénzbeszerzőtársulat az épités javára 2,500.000 frtnyi nyereségről szintén lemondott; elutasittattak pedig azért, mert követelésöknek jogi alapja nem volt, méltányossági alapra pedig a kormány nem állott. Hanem azon körülmény állott elő, hogy az alagút építése, melynek eredeti költsége 462.500 frtra volt téve, mikor már csaknem egészen, azaz 89°/

0-je a magyar résznek készen volt. Midőn tehát arra köteleztettek, hogy bizonyos határidőre a hiányzó rész is elkészíttessék; mert erre az engedély-okmány értelmében kötelezhetők voltak: akkor a föld-