Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-387

/ 0 387. országos ülés május 10. 1875. lések és ajánlatok maguk után vonták, s mintegy kényszeritették a feleket megkezdett utjokon haladni. Erre nézve világot vet az emlékiratnak végsoraiban kifejezett következő nézet, mely ott természetesen németül van, de én mégis magyarul fogom elmondani. Az „Union" bank által a társulathoz küldött, és a társulat által a kormányhoz beterjesztett emlékirat végszaka, hol 15 milliót kérnek megadatni, — mert 22 milliót később kértek, — igy végződik és indokoltatik: „Miután az északkeleti vasút igazgatótanácsában a magyar államférfiak koripheusai ülnek, — igy van ez az emlékiratban, — kik a parlament diszei közé tartoznak, nyugodt öntudattal kérik az eddigi kimutatott 15 millió kárnak megtérítését." Én, tisztelt ház, mindezt, a mit most fáradságos olvasás és tanulmányozás után elmondottam : kötelességemnek tartottam a tisztelt háznak tudomására hozni. Nem követelem, de nem is állítom, nemcsak a képviselőházban, de még barátaim körében sem, hogy a közmunka és közlekedés ügyét ugy, mint egy szakférfi ismerjem; hanem azt mégis követelhetem, és hiszem is

; hogy van meggyőződésem, hogy Yan képviselői kötelességem, s hogy ezek iránt kell, hogy egy kiküldött bizottság is tisztában legyen. Meglehet, hogy mindaz, a mit elmondottam : nem fog oly rósz színben előtűnni, mint a minőben, — sajnosán, — én azt lenni tapasztaltam. E fölött Ítéljen a képviselőház, és ezenkívül ítéljen hazám és Európa közvéleménye. Jól tudom, hogy Magyarország hitelét fön kell tartani, hogy minden követelést, a mi jogos és méltányos, ki kell elégíteni. De engedjenek meg önök : én Magyarország hitelének helyreállitására veszélyesnek tartom, midőn jogés méltányossági alappal nem indokolható követelések iránt is még kiegyezünk. (Igaz! a szélső bal oldalon.) És, tisztelt ház, hogy önök most az országgyűlés végnapjaiban tűzik ki e tárgyak elintézését, bocsássanak meg, — ismét meggyőződésemet nyilvánítom, — azon ügyiratoknak, melyeket most a ház asztalán nem látok; de a melyeknek a ház asztalán kellene lenniök, csak elolvasására, igaz, nem oly elolvasására, mint például, a hogy a kereskedelmi törvényjavaslat fölolvastatott, (Derültség.) hogy sem szemeinkkel utánnézni, sem elménkkel utángondolni ne legyünk képesek, — mert egy parlamentnek sem válik dicséretére az ily eljárás soha, — hanem helyes átolvasására azon ügyiratoknak, mondhatom, 10—12 órai folytonos és munkás olvasás szükséges, annak átgondolása, bizottság általi és törvényhozás általi elintézésére, higyjék meg önök, ha két-három hét alatt illően megfontolva intézik el: elég'; most alig néhány najjja van a háznak. Azért én a tisztelt háznak, ez indokokat előterjesztve bátor vagyok elleninditványomat beterjeszteni, melyet ezennel fölolvasok. (Olvassa:) Elleninditvány a magyar északkeleti és nyirogybázungvári vasutak függő ügyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatra nézve. Tekintve azt, hogy a házzal közölt e tárgyra vonatkozó iratokbál a felől győződtem meg, miként az állam ellen támasztott követelésekre nézve a kormányt az egyezkedésnél, nem annyira jogi, mint inkább méltányossági, sőt nagylelküségi indokok vezették: az országnak rongált pénzügyi helyzete azonban az ily indokokbóli eljárást parancsolólag tiltja. Tekintve, hogy az 5'/. alatt mellékelt okiratban Stiff Károly, államkincstári jogügyi igazgatósági pénzügyi tanácsos, indokolva kifejti, hogy az állam szavatosságot nem vállalván, sőt a társulat és építkezési vállalat közötti szerződést jóvá sem hagyván : nincs semmi jogalap axTa, hogy ha az ország pör utón megtámadtatnék is, annak kedvezőtlen következménye lehetne. Kifejti, hogy az egedélyokmány 3., 7. és 20. czikkeiben körülirt esetekben követelhető csak, és pörbevárás nélkül adandó is az állam által kárpótlás: de ezeken túl kiegyezési eljárásba bocsátkozni veszélyes előzmény (praecedens) esetét képezné, mely miatt az amúgy is nagyon igénybevett államkincstár indokolatlanul és nem jogosan terheltetnék. Tekintve végre azt, hogy ily szövevényes ügynek kellő megfontolhatás nélküli elintézése, a nemzetre következményeiben is előre kiszámtthatlan terhet róhatna; és mert a csatolt okiratoknak kellő elolvashatására is néhány nap, azoknak bizottság általi megvizsgálására, a képviselőknek megfontolására és az ügynek törvényhozási elintézésére legalább is pár heti időköz kívántatnék: igy e tárgy most, az országgyűlés működésének végnapjaiban csakis kellő átvizsgálhatás és kellő megfontolhatás nélkül intéztethetnék el. Alólirt képviselő a következő határozat hozatalára kéri a képviselőházat: .A beterjesztett törvényjavaslat mellőzésével utasittatik a kormány, hogy az északkeleti vasuttársulattal, az ország érdekeinek megfelelőbb mérvben, iparkodjék kiegyezni." Péchy Tamás közmunkaniMiister: Tisztelt ház! Ha én azon meggyőződésben volnék, hogy szerződés létesítésénél nem a jog, Ce a méltányosság, vagy, mint a képviselő ur magát kifejezte, a nagylelkűség lenne irányadó: elfogadnám határozati javaslatát, és ámbár ez nem vetne nagyon ékes világot rám: hazám iránti kötelességemnek tartanám elfogadni. De igy ellenkező meggyőződésben vagyok; mert én is elolvastam azon irományokat, melyekre a tisztelt képviselő ur utal. Különös! a tisztelt képviselő ur azt mondja ) határozati javaslatában, hogy ujabban ntasittassék a