Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-386

386. ois/.ágos ülés május 9. 175. 65 (Atalános élénk helyeslés. Csiky Sándor közbeszól: ' Dehogy nem leheti) Ne méltóztassék Csiky képviselő ur szavamba vágni, mert nemcsak jogom, de kötelességem, a ta­nácskozás rendjére fölügyelni. (Atalános élénk he­lyeslés.) Méltóztassék a tisztelt képviselő urnák az ér­vekre tetszése szerint kiterjeszkedni, a mint azt jó­nak véli; de arra kérem, hogy ne idézze tüzetesen, hogy kik és mit mondottak a főrendiházban: mert ez az összes világnak parlamenti szokása ellenére lenne. (Atalános élénk helyeslés.) Lázár Ádám: Tisztelt képviselőház! Az igen tisztelt elnök urnák helyreigazítását köszönet­tel veszem; de meg kell jegyeznem, hogy nálunk a magyar törvényhozásnál nemcsak a népképviselőkből alakult képviselőházról, hanem ezen törvényhozásnak másik tényezőjéről is szó van, és ennélfogva a két háznak tanácskozásaiból összefüggő idézetek minden­esetre fölhozhatok. (Fölkiáltások: Nem álll) Egyéb­iránt biztosithatom a tisztelt házat, hogy több föl­olvasni valóm e tárgyban nincs. Részemről azonban ezen idézett nyilatkozatát a tisztelt belügyminister urnák, nem tekinthetem ránk nézve olyannak, kik még szerencsések vagyunk az ellenzék tagjainak lenni azon egyszerű okból, mert a bizonyos vezérlő kormányeszmék nélkül cso­portosult szabadelvű párt-kormánytól az ellenzéknek különös támogatását nem várom, nem reménylem, hogy tudniillik ha nem is épen a bírósági, hanem a kormánybefolyás alatt álló hivatalnokok nem fog­nak hatalmukkal visszaélni épen azon ellenzék tagjai ellen, mely hivatva van a kormánynak eljárását el­lenőrizni. Ezeket tehát az igazságszolgáltatás szem­pontjából elmondva, bátor vagyok még a pénzügyi tekintetekből is pár megjegyzést tenni. Az igazságügyi minister azt méltóztatott mon­dani, hogy ezen 20 törvényszéknek megszüntetése által, melyek már ezen évnek második felében len­nének megszüntetendők: mintegy 470.000 frt meg­takarittatnék. Nem tudom, méltóztatott-e az igen tisztelt igazságügyminister ur az igen tisztelt elődje által beterjesztett, erre vonatkozó részleteket elol­vasni. Hogyha a tisztelt igazságügyminister ur ezeket figyelemmel átolvasta: méltóztatott meggyő­ződni arról is, hogy mennyit tesz ezen összeg va­lósággal; miután itten számokról van szó, és csakis számokkal lehet és kell a költségeket az államkölt­ségvetési törvénybe beilleszteni: nagyon alászállanak azon számok, melyek kilátásba helyeztettek. Ugyanis a megszüntetni szándékolt törvényszékek összes sze­mélyi és dologi járandóságainál várható összesen 94.518 frtnyi megtakarítás, míg a kir. ügyészek személyi és dologi kiadásainál 37.551 frt megtaka­rítás várható, összesen tehát 132.069 forint. Most pedig azt méltóztatott mondani: hogy, miután az XÉPV. H. NAPLÓ. 18-S. XVII. KÖTET. utolsó negyed évről még nincsen gondoskodás téve, ez tehát még alábbszáll, mert a következő években a többi 23 törvényszékek megszüntetéséből ki tudja mennyi lesz a valódi megtakaiitás? ez jelenleg még hozzávetőleg sem kiszámítható. Hogy már egy ily kísérlet, mely az államnak, — eltekintve az igazságügy érdekének a fiskális érdek alá való rendelésétől, — miféle előnyt nyújt­hat, és mily káros a birói függetlenség aíaasasa .* ezt mindenki első pillanatra láthatja. Nem is oly busás, vérmes remények azok, me­lyeket ezen 20 törvényszék megszüntetéséhez lehet kötni. Mert bátor vagyok a tisztelt igazságügyminister figyelmét arra fölhívni, a mit költségvetés előterjeszté­sében részletesen előadott, hogy nemcsak az átköltözési költségek, a nyugdijak és más személyes járandósá­gok, hanem dologi kiadásoknál a különböző tételek biztosan föl nem vehetők. A királyi ügyészeknél pedig a legcsekélyebb leszállítás remélhető'; a bör­tönhelyiségek, melyek a törvényszékeknél jelenleg használatban vannak, akár fölhagyatnak, akár uj törvényszékekhez osztatnak be : bizony aránytalan költségeket fognak okozni. A költségvetési előterjesztésben csak az van mondva: a királyi ügyészek fölügyelete alatt álló börtönhelyiségekre nézve semmi változás nem tör­ténik. Mi lesz ennek következése? Húsz törvény­szék megszüntettetvén: azoknak börtönhelyiségei és kezelő-személyzete ott marad, a fönmaradók helyi­ségei nem lévén elegendők, a vádlottakat, vagy már elitélt fegyenczeket egyik börtönből a másikba utaztatják, míg végre is az átalakítás nagy költ­séggel eszközölhető lesz. Ez által a törvénykezés nem fog gyorsittatni, de csak lassítása fog eléretni. Ezek azon indokok, melyek az előterjesztett törvényjavaslat ellenében ma is fönforognak. Nem tagadom ugyan, hogy valamint itt e házban, így a főrendeknél is mindenki átlátta annak jogosultságát, hogy ezen törvényszékek igen nagy számmal van­nak, és hogy azokon változás eszközlendő. Úgyde valamint itt, ugy a főrendiházban is a minister ur mindeddig vonakodott és vonakodik e perczben is megmondani, melyik legyen ezen húsz törvényszék, mely Julius elsején megszüntetendő, s hová osztandó be ezeknek személyzete; mert azok oly fontos kö­rülmények, melyeket a minister maga bizonyosan legjobban tud. Különben sem a bérházak föl­mondása, az átköítözködés, a személyek elheh r ezése stb. oly hirtelen és könnyen nem eszközölhető. De a jelenlegi kormány is, mint rendesen az előbbi kormányok, minden vasúti vállalatra nézve részletes tervrajzok és költségvetést dolgoztak: tel­jességgel nem képes arra, hogy a törvényhozást meggyőzze arról, hogy biztosan ruházhassa át ezen hatalmat a kormányra vagy az igazságügyDÜnis­terre. 9

Next

/
Thumbnails
Contents