Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-386
62 886. országos ülés május 9. 1875. vénynek §-ait, a minél fogva a szegényügyre, az illetékességi kérdésekre és a számadásokra, s az ezzel rokon tárgyakra vonatkozólag az eljárás szabályoztatik. Az általam benyújtott törvényjavaslat és a képviselő ur által tett interpellatio közt tehát semmi néven nevezendő kapcsolat nincs. A mi különben a tisztelt képviselő ur interpellatióját illeti, melynek indoka abban rejlik, hogy a képviselő ur azt mondja, hogy a hatósági törvény értelmében a rendezett tanácsú városok csak a központi megyei kiadásokhoz tartoznának járulni, mig jelenleg az állampénztárból födöztetvén a megyei törvényhatóságok költségei, ily módon indirecte hozzájárulnak az összes költségekhez : erre nézve megjegyzem, hogy ez még nagyobb mértékben áll épen a szabad királyi városokra és az önkormányzati joggal fölruházott városokra nézve, tehát a kettőnek helyzete közt nincs ellentét, sőt e helyzet még terhesebb a szabad királyi városokra, mint a rendezett tanácsú városokra nézve. E bajon különben nem lehet meggyőződésem szerint segíteni mindaddig, mig a megyei házipénztár iránt a törvényhozás nem intézkedik, a mi, hogy a jövő országgyűlésen mennél előbb megtörténjék: az én ügyekezetemen nem fog múlni, mert ezt részemről egyik első teendőnek tekintem. (Helyeslés.) Tehát változtatást mindaddig nem látok lehetségesnek; de igenis szükségesnek tartom, hogy a megyei házi pénztár iránt a legközelebbi országgyűlés minél előbb intézkedjék, a mikor ezen kérdés is meg fogja találni megoldását. (Helyeslés.) Bobory Károly: Azon aránytalan terhet, melyet a rendezett tanácsú városok viselnek, meg vagyok győződve, csupán csak a megyékben behozandó domestika fogja megszüntethetni a törvényhatósági törvény értelmében, és én természetesen megnyugvásomat akkor fogom találhatni. Köszönetemet mondom a minister urnák azért, hogy kifejezte legalább hajlandóságát az iránt, hogy a jövő országgyűlés alkalmával e tárgyban orvoslásra számolhatunk. Elnök* Méltóztatnak tudomásul venni a minister ur válaszát? (Tudomásai vesszük^) Tudomásul vétetik. Következik a napirend második tárgya: a tegnap beadott szavazatok eredményének kihirdetése. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) A gazdasági bizottságba választandó két tagra beadatott összesen 142 szavazat, üres volt 3. Legtöbb szavazatot nyertek: Beöthy Algernon 136-ot, Királyi Pál 131-et. A naplóbiráló bizottságba választandó egy tagra headatott összesen 142 szavazat, üres volt 3. Legtöbb szavazatot kapott Buzinkay Pál 130-at. Az igazságügyi bizottságba választandó egy tagra beadatott összesen 141 szavazat, ebből üres volt 2. Legtöbb szavazatot nyert Hoffmann Pál 125-öt. A többi szavazat megoszlott. Elnök: A megválasztott tagok fölhivatnak, hogy az illető bizottságokban helyeiket elfoglalják. Következik a mai ülés napirendjének harmadiktárgya : a főrendi üzenet tárgyal 01SÍX 3.Z elsőfokú királyi bíróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Föl fog olvastatni a főrendiház jegyzőkönyvi kivonata. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Perczel Béla igazságxigyminister; Tisztelt ház! Nem kívánok a szőnyegen lévő törvényjavaslatnak érdeméhez szólni, mert azt hiszem, hogy a dolog jelen stádiumában a vita csak azon kérdés körül folyhat, hogy vajon a ház elfogadja-e a főrendiház által vele közölt határozatot, vagyis a ház elejti-e a kérdéses törvényjavaslatot? vagy pedig ragaszkodik-e előbbi megállapodásához? Szoritkozhatom e kérdésre annyival is inkább, minthogy azon indokok, melyek a kormányt e törvényjavaslat előterjesztésére, és a melyek a képviselőházat e törvényjavaslatnak elfogadására birták: úgyis eléggé ismeretesek. Én kijelentem, tisztelt ház, hogy a főrendiháznak határozatához nem járulhatok; mert a szóban lévő törvényjavaslatnak elejtése által a törvényszékek számának leszállitása, mely a ház minden oldaláról óhajtásba vétetett, és minden alkalommal hangoztatott, és mely, szerintem, mind az igazságszolgáltatás érdekeinek, mind pénzügyi állapotainknak megfelelő: ezen törvényjavaslatnak elejtése által bizonytalan időre elodáztatnék. De ezenfölül, tisztelt ház, az 1875-iki államköltségvetés tárgyalása alkalmával már a jelen évi költségvetésben 20 törvényszékre nézve a folyó évnek utolsó negyedére a költségvetésben semmi nem irányoztatott elő; következőleg, ha e törvényjavaslat most elejtetnék: megváltoznék a képviselőház által már megállapított költségvetés, és ezen változás azon deficitet, mely nem jelentéktelen számmal van ott föltüntetve, nem jelentéktelen sommával fogná szaporítani. Ezek azon röviden előadott indokok, melyek a kormányt arra birják, hogy kérje a tisztelt házat, hogy a főrendiháznak határozatát mellőzve, ragaszkodjék előbbi megállapodásához és a régebben hozott határozatát föntartva, a főrendiházat újból szólitsa fel a törvényjavaslatnak elfogadására. (Helyeslés a középen.) E czélból vagyok bátor egy határozati javaslatot beadni, mely következőleg hangzik. (Olvassa:) „ Határozza el a képviselőház, hogy a folyó évi ápril hó 23-ik napján hozott határozatához ragaszkodik, és az elsőfokú királyi biróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot szives hozzájárulás
