Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-384
384. országos ülés május 7. 1875. 45 vétessek föl a költségvetésbe, a fémbányászat, u vasbányászat, a kőszénbányászat. Hogy ezen czimek közt ezután ne adassék meg az átruházási jog, de regula: azt magam részéről teljesen helyesnek és alaposnak ismerem el. Nincs is ezen átruházási jognak értelme ezen czimek közt; nincs is arra semmi szükség, ha a bizottság is ugy érti azt; s miután ellenmondást nem hallok : gondolom, hogy helyesen fogom föl az értelmet. Én csak azért szólaltam föl még a most mondottakon kívül ez alkalommal, hogy mégis arra figyelmeztessem a tisztelt házat, hogy az átruházási jog gyakorlására vonatkozólag a költségvetés egyes czimeit, vagy rovatait illetőleg nem tartom helyesnek határozni ilyenkor, tudniillik a zárszámadások vizsgálata alkalmával ; mert a virement megállapításának joga a törvényhozás joga lévén, azt mindig leghelyesebben a költségvetési törvény tárgyalása alkalmával gyakorolja. Minthogy azonban most itt is oly esetről van szó, mely, nézetem szerint, minden irányban alapos és kifogás alá nem jöhet, és melyet máskép nem is szándékozom magyarázni: ezúttal nem indítványozom, hogy a tisztelt ház hagyja függőben az e fölötti határozatot, és semmi kifogásom az ellen, hogy elfogadja a tisztelt ház a határozati javaslatot. De nem mulaszthattam el kijelenti, hogy elvileg nem tartanám helyesnek : ha előzmény alkottatnék az iránt, hogy a költségvetési törvényben megadandó átruházási jogra nézve ilyenkor hozzon a tisztelt ház határozatot; mert mindenesetre a körülményektől függ ennek meghatározása, és ezeket leginkább a költségvetés tárgyalásánál veheti figyelembe a ház. De minthogy oly dologról van szó, mely ellen nincs kifogásom; nem difficultálom, hogy e tárgyban most hozassék határozat, Mihályi Péter előadó : Bátor vagyok a tisztelt pénzügyminister ur megnyugtatása végett kijelenteni, hogy a zárszámadási bizottság ezen javaslattal csakugyan azon szándéknak vélt megfelelni, melyet a pénzügyminister ur előadott, hogy tudniillik a bányászat és pénzverés a következő rovatok alatt vétessék föl az államköltségvetésbe: vasbányák és művek, fémbányák, kohók, kőszénbányák, fémbeváltö-hivatalok. Elnök l Föl fog olvastatni a zárszámadási bizottság által indítványozott határozat. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a határozati javaslatot) Elnök £ Méltóztatnak elfogadni a határozati javaslatot? (Elfogadjuk!) elfogadtatott. Mihályi Péter előadó s A bizottság másik javaslata a bérhátralékokra és az állami bányák és erdők fölszaporodott anyag és termesztmény készleteire vonatkozik. A bizottság ugyanis a zárszámadások megvizsgálása alkalmával arról győződött meg, miszerint a bérhátralékok, melyek 1867. végén 7,039.171 irtot tettek, noha ezekből az 1871. évi zárszámadás szerint 1,305.753 frt 15% krajezár töröltetett, daczára ennek a bérhátralékok az 1873. évi zárszámadásban 8 és Vs millió forintot tesznek. Hasonló eredményt észlelt a bizottság. (Zaj.) Elnök: Kérem a tisztelt, képviselő urakat. szíveskedjenek csendben lenni: különben csakugyan kénytelen leszek azt tenni : a mit már ismételve mondottam, hogy névszerint fogom az illetőkéi megszólítani, (Helyeslés.) Mihályi Péter előadé S Hasonló eredményt észlelt a bizottság a bánya- és erdő termeszí menyek és anyagok készleteinek fölszaporodásai miatt. Mig ugyanis az ebbeli készletek értéke 1867. évben 10,209.475 frtot tett, azok értéke jeleideg már 20 millió forintot képvisel. Tagadhatatlan, tisztelt képviselőház, hogy ugy a bérbátralékoknak erélyesebb behajtása, valamint az állami bányák és erdők anyag- és terménykészleteinek nagyobbmérvü elárusitása az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében fölötte kívánatos, azért a bizottság egy határozati javaslatot ajánl, melyben utasittatandő lenne a pénzügyminister. hogy az 1876. évi költségvetés bemutatása alkalmával terjeszszen elő a bérhátralékokról névszerinti részletes kimutatást, melyben az állam ebbeli követelései, ugy azok, miként történt biztosítása, valamint azok behajtása iránt tett intézkedései kitüntettessenek. Ezzel egyidejűleg terjeszszen elő a pénzügyminister kimutatást a bánya- és erdő-hivataloknál fölhalmozott anyag- és termesztmény-kcszletek valósitható értékéről, és azok mikénti elárusithatása iránt teendő intézkedéseiről; mert a bizottság aaon véleményben van. hogy ha a jövő törvényhozásnak a ministerium részéről ezen kimutatások be lesznek terjesztve: a jövő képviselőház azon helyzetbe jutáiul, hogy ezen összegekből nagyobb mennyiségnek behajthatása, illetőleg a meglévő készletekből nagyobb mérvű értékesithetés iránt intézkedni képes leend. Kérem a tisztelt házat: méltóztassék a bizottság ezen javaslatához hozzájárulni. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt képviselőház! Én természetesnek tartom, hogy a zárszámadási bizottság a számadások átvizsgálásánál mindenesetre megakadt ezen két positionál, a melyekről most szó van, és szükségesnek tartotta azoknak természetét bővebben szemügyre venni ; mert mindenesetre megdöbbentő körülmény az, hogy a bérhátralékok ma már tiz millió frtra rúgnak, ámbár talán, •— a mit mellesleg vagyok bátor megjegyezni, — a legutóbbi időben csökkentek; mert itt csak az 1870. évi állapotról van szó. Ezenkívül mindenesetre sajnos körülmény az is, hogy a fölhalmozott készletek a bányászatnál és az erdőhivataloknál 20 millió forintra rúgnak.
