Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-384

•l-l 384. országos ülés május 7. 1875. tetni, a melyben ki van fejezve •— itt van előttem a házszabály; de nem kapom épen a számát . . . hogy a ház határozatai ellen semmiféle óvást vagy roszalást nem fogadhat el. Nem tarthatom tehát helyesnek, hogy a képviselő ur azt a másik kiadatási esetet méltóztatik fölhozni, tudniillik a Bartha Miklós esetét, Elnök: Bocsánatot kérek, ha kijelentem, hogy ezen észrevétel sem tartozik a tárgyhoz. (Helyeslés.) A házszabályokra figyelmeztetni a szónokot az elnökség teendője. (Helyeslés.) Azt pociig, hogy Orbán Balázs képviselő ur valami óvást akart volna tenni; én nem hallottam. Ha a tisztelt ház belenyugodni méltóztatik: határozatikig kimondhatom, hogy Ugron Gábor képviselőre nézve a ház a mentelmi jogot nem függeszti föl, és hogy e szerint a beadott kérvény elutasittatik. (Helyeslés) Következik a mentelmi bizottság jelentése Babes Vincze képviselő urnák kiadatása tárgyában. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését.) Elnök: Kérdem a tisztelt bázat, miután szólásra senki sincs fölírva : méltóztatik-e a mentelmi bizottság véleményét, mely Babes Vincze országgyűlési képviselő mentelmi jogának fölfüggesztését tárgyazza, elfogadni? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, fölállam. (Megtörténik.) A ház többsége a mentelmi bizottság véleményét elfogadja. Ennélfogva a mentelmi jog Babes Vincze képviselő úrra nézve fölfüggesztetvén, erről a pesti királyi sajtóbiróság értesíttetni fog. Következik a napirend ötödik tárgya, vagyis a zárszámadási bizottság által az 1870. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában beadott jelentésnek tárgyalása. Kérdem a tisztelt házat: méltóztatik-e a zárszámadási bizottság jelentését fölolvasottnak venni ? (Helyeslés) A jelentés fölolvasottnak vétetik. Már most kérdem a tisztelt házat, méltóztatik-e a jelentést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a zárszámadási bizottságnak az 1870. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában beadott jelentése átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Mihályi Péter előadó s Tisztelt ház! A részletes tárgyalás alkalmával bátor leszek a tisztelt ház figyelmét fölhívni azon egyes javaslatokra, melyeket a zárszámadási bizottság jelentésébe fölvett és a tisztelt háznak elfogadásra ajánl. Ezen javaslatok elseje a bizottság azon tapasztalása folytán merült föl, hogy az államvagyon kezelésénél a pénzügyminister a többi kezelési ágakhoz viszonyítva, épen t'Ág átruházási jogot gyakorol; jelesül az 1874. évi államköltségvetési törvényben az államvagyon cziine alatt a bányászat és pénzverésnél a, pénzügyminister 13,800.000 forintnyi tetemes öszszeg keretén belül gyakorolta az átruházást: akkor, a mikor más ministeri tárczák kezelésében a minister rendelkezési jogának már néhány száz forintnál határ van szabva. Ennélfogva az állami számszék azon javaslattal lép föl, miszerint az államvagyon szükséglete az egyes gazdasági ágak szerint elkülönítve, külön rovatok alatt vétessék föl a költségvetésbe. A ministertanács is meggyőződvén a számszék ezen javaslatának indokolt voltáról, maga is hozzájárult időközben ezen czim rovatainak ilykép való megállapitásához és már az 1874-ki költségvetésben az államvagyon szükségletére a javasolt rovatok szerint tette meg az előirányzatot. A zárszámadási bizottságnak ezen javaslattétel alkalmával egyéb czélja nincs, mint egy a ministerium által is már elfogadott elvnek határozatilag való kimondása. Kérem tehát a tisztelt házat, méltóztassék ezen határozati javaslatnak elfogadásával kimondani, miszerint a ministerium jövőre az államvagyon szükségleti czimének rovatait az 1874: XXXV. törvényczikk szerint vegye föl. Bátor vagyok azonban a jelentésben fölvett határozat szövegére nézve megjegyezni, miszerint a nyomtatási hibából a határozati javaslatba annak indokolása is fölvétetett. Kérném azt a 6-ik sorban e szavaktól kezdve: „mert nem indokolható az" szöveg többi részét végig kihagyni, s akkor a szöveg következő lenne: „hogy jövőre ezen rovatok az 1874. évi XXXV. törvényczikk szerint, de mégis azon különbséggel vétessenek a költségvetési törvénybe, hogy a bányászatnál nem az egész czimre, hanem annak csakis egyes ágazataira adassék meg az átruházás joga." Széll Kálmán pénzügyminister % Tisztelt ház ! Én a magam részéről teljes méltánylattal fogadom a zárszámadási bizottságnak azon törekvését, hogy az egyes tételeknek számszerű átvizsgálásán túl is, az egyes túlkiadások alaposságának, vagy alaptalanságának megítélésén fölül is, még a pénztári kezelésnek egyes momentumaira is kiterjesztve figyelmét, több irányban a ház elé határozati javaslatokat terjeszt, a melyeknek legnagyobb részével én is teljesen egyetértek. így ezen fönforgó határozati javaslat ellen nekem sincs érdemileg semmi kifogásom; mert arról van itt szó, hogy a bányászatná], — ha jól értelmezem a zárszámadási bizottság jelentésének ezen passusát, — és leginkább az a czélja fölszólalásomnak, hogy ennek értelme derittessék ki, mondom : az a czélja a zárszámadási bizottságnak, hogy ne adassék meg a virement az egész bányászat minden rovatára, minden czimére; hanem állapittassék meg a bányászat költségvetése, akként, hogy külön tételenként