Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-383
30 383. országos ülés május 6. 1875. Nem tudom, hogy értette ezt ő ; de éu máskép érteni nem tadom, mint ugy, hogy megoldhatatlan azon esetben, hogy ha ő pártjával egyetértőleg, és a volt Deák-párt hozzájárulásával, — mely most már, Csernátony Lajos képviselő ur állítása szerint, nem szövetkezve áll együtt, hanem összeolvadt teljesen, — hogy ha —• mondom — ő ezen kérdésnek megoldását elhalasztani kívánja ; mert különben, tisztelt ház, a közjogi kérdés megoldásának, fölfogásom szerint: nincs semmi akadálya. Azt mondotta ő, hogy az osztrák tartományoknak és az osztrák törvényhozásnak hozzájárulása nélkül ez érdemben intézkedni és törvényt alkotni nem lehet. Én nem így vagyok meggyőződve. Tudom, miként alkottatott az 1867 : XII. közösügyes törvény. Az nem az osztrák törvényhozásnak hozzájárulásával, hanem a magyar törvényhozásnak akaratából keletkezett és jött létre. A mennyi erővel tehát azt a törvényt a magyar törvényhozás az osztrák törvényhozásnak közvetlen befolyása nélkül létrehozta: ugyanazon erővel és ugyanazon alapon annak megváltoztatását, és ha érdeke a nemzetnek azt hozza magával, eltörlését is eszközölheti. Példáját adta már a magyar törvényhozás annak, miként egyoldalulag megváltoztatni lényeges pontjait is azon törvénynek lehet akkor, a mikor e törvény 11. és 12. §-ait, melyek a magyar hadseregnek önállását, létét biztosították: egy következő, a véderőről szóló törvény létrehozatalával megsemmisítette. Erre az osztrák törvényhozásnak hozzájárulását nem kérte ki szintúgy : valamint nem kérte ki azt sem, hogy közös hadügyminister állittassék föl a közös hadsereg fölötti rendelkezéssel ellátva. Ez sincs az 1867-iki törvényben megemlítve, és később annak a törvénynek ellenére a magyar törvényhozás, a nélkül, hogy akárki mást megkérdezett volna: a közös hadügyministernek hivatalát létrehozta és törvényileg megalkotta. Ha tehát, tisztelt ház, ezeket a leglényegesebb pontjait annak az 1867-iki törvénynek egyoldalulag megváltoztatni lehetett: nem tudom által látni azokat, hogy miért ne lehetne a magyar törvényhozásnak e törvény többi pontjait is megváltoztatni, ha érdeke azt kívánja, és hogy ha szükségét látja. Azt is monda továbbá Szontagh Pál képviselő ur, hogy miért kívánunk mi részletes programmot a kormánytól ? hisz ennek a nélkül sem lenne sikere; mert hiszen 1869. évben a kormány a ház elé egy részletes i>rogrammot terjesztett, a mely a nemzetet érdeklő minden kérdésre kiterjedt; de azoktól igen kevés foganatosíttatott és léptettetett életbe. Tisztelt ház! Abból, hogy az 1869. évben a kormány által előterjesztett programmpontok nem teljesíttettek : még nem lehet azt a következtetést vonni, hogy ha a mai kormány programmját és politikájának átalános voltát előterjesztené, — mert azt, hogy a részleteket és kiviteli módozatokat is előtérj eszsze, azt nem kívánja tőle senki; hanem ezt, hogy főbb vonásaiban politikájának lényegét adja a képviselőháznak értésére, s ezt jogosan is lehet kívánni, — azt nem fogná teljesíteni ép ugy, mint az előtte volt kormány; mert ha az igy volna, — a mit én nem hiszek: — abban az esetben az volna a következés, hogy a kormányférfiak nyilatkozatának hitelt nem lehetne többé adni; mert nem azért ígérnek valamit, hogy teljesítsék, hanem azért. hogy a szó adva legyen; de teljesedése elmaradjon. Ezt a mentséget, és védelmet, megvallom, nem találom olyannak, a mely védelemben a tisztelt kormány örömét és gyönyörűségét lelhetné; mert ez inkább vád volna ellenében, s hogy ha ennek alaposságát mégis el kellene hinni: abban »az esetben az volna a következés, hogy a kormány ígéretének, szavának, hitelt többé adni nem lehetvén, komolyabb munka végzését sem lehetne reábízni. Ezeket szükségesnek tartottam Szontagh Pál képviselőtársam beszédére megjegyezni. Áttérek már most Tisza László beszédére. Ő, tisztelt ház! nem nagy sikerrel és hatással, de mégis azt állította, miként lyukas mogyorók, és azon mogyorók voltak azok, a melyek Helfy képviselőtársamnak állításaiban és beszédében foglaltattak ; de mi okra való nézve : annak megfejtésével adós maradt. Azt állította, hogy minek kíván a tisztelt ház a kormánytól programmot? hiszen a kormány a maga elveivel teljesen tisztában van! És én ezt neki el is hiszem, hogy a kormány a maga elveivel tisztában van: de ha ő tisztában van elveivel: azt nem tudom megérteni, mi oka lehet arra, hogy azon tisztán álló elveknek fővonásait a képviselőház több tagja részéről tett sürgetések daczára nem formulázza és nem terjeszti a képviselőház elé? Ha elveivel a kormány tisztában van is : ez nem kielégítő a képviselőház részére; mert hiszen abban az esetben, minek lenne itt a ház? és miért foglalkoznék vele? mert hiszen az elveivel tisztában lévő kormány az ország minden ügyeit, minden dolgait elintézheti maga, és a képviselőházra ez esetben nincs szükség. De ugy tudom, tisztelt ház, hogy a kormány tagjai, és igy a ministerek Magyarországnak nem teljhatalmú despotái, hanem felelős hivatalnokai, és mint hivatalnokok, ha kérdeztetnek: mit akarnak tenni, és miért? azt előadni kötelesek. (Eláll!) Azt is mondta Tisza László képviselőtársam, hogy ha az önálló vámterület létrejő : ez hnancziális tekintetben Magyarországra károsan hatna, és ehhez képest nekünk az önálló vámterületnek létrehozatalát kívánunk nem is lehet, nem is kell. De én másként vélekedem, tisztelt ház; meglehet, hogy hibásan; de az én véleményem az, hogy abban az