Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-382

24 382. országos ülés május 5. 1875. tapasztaljuk, hogy azon polgárok egy része, kik önök zászlója alatt küzdöttek, nem az elveket, ha­nem az embereket követi, és önöket követve, múlt­jukat önökkel együtt megtagadták. Önök azzal akarják igazolni ezen lépésöket, hogy azt mondják: a hazának jelen zilált helyze­tében a két nagy párt egyesülése nélkül nem volt menekvés. Azzal indokolják, hogy az ország pénz­ügyeit mindenekelőtt rendbe kell szedni. De elfe­ledték önök, hogy nyolcz éven át azt állították, hogy a közösügyes alapon sem az ország pénzügyeit javitni. sem a nemzetnek egyéb kivánatait kielégí­teni nem lehet? S azt hiszik-e önök, hogy mivel ama párttal szövetkeztek, mely a közösügyes alapon áll, azon alapon, melyet elkárhoztattak, melyen, állí­tásuk szerint, az ország pénzügyeit javítani nem lehet, csupán azért, mert önök hozzácsatlakoztak: az, a mi eddig lehetetlen volt, lehetővé vált? (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Avagy csodákat fog mivelni önök kedveért a i magyarok Istene ? Avagy a logika, mely azelőtt igaz volt önök előtt: ma már nem igaz ? De nem elég önöknek, hogy a magok létének jogosultságát indokolják és igazolni iparkodjanak; hanem jónak látják még gúnyolni is, gunynyal il­letni azokat, kik e helyen állhatatosan megmarad­tak. (Igaz! Igaz! a szélső bal oldalon.) Hát mióta van joga annak, a ki zászlaját elhagyta: gúnyt szórni azoknak szemébe, a kik zászlóikhoz hűk ma­radtak ? (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Egyébiránt, ha van ok a szomorúságra, ha önökre nézek, kik hajdan bajtársaink voltak, s most a jobb oldalhoz csatlakoztak, és van ok elszomo­rodni, midőn azt látom, hogy országszerte követik önöknek példáját: (Fölkiáltások a középen : Hisz ez szól leginkább önök ellen 1) van ok a vigasztalásra is; van ok, ha visszatekintek a múltba, van ok. ha visszatekintek a legközelebbi hét esztendőnek tör­ténelmére is ; mert legyenek meggyőződve, uraim, hogy nem ma van önöknek igazuk, midőn arra vállalkoztak', hogy a közösügyes alapon regenerál­ják az országot: hanem akkor volt igazuk: midőn az ellenkezőt állították és a legközelebbi jövő meg fogja önöket tanítani arra, hogy nagyon, is igazuk volt és akkor ki fognak ábrándiüni önök, és ki fog ábrándulni, reménylem, az egész nemzet, hogy soha többé vissza ne essék, és örökre megszabaduljon a bözösügyek bakójától. Nem fogadom el a költségvetési törvényjavas­latot, pártolom Simonyi Ernő tisztelt képviselőtár­sam határozati javaslatát. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Csernátony Lajos : Tisztelt ház ! Legyen szabad nekem, mielőtt Irányi tisztelt képviselőtársam szónoklata, és különösen Ürményi képviselőtársam beszédére néhány észrevételt tennék, egy tegnapi beszédnek egyik passusára reflectálni. Apponyi gróf képviselő ur szíves volt tegnap tartott beszédében rám vonatkozólag is egy bizo­nyos tényről megemlékezni. Azt mondta: „Látjuk azt. hogy a kormány pártját nem egy bizonyos eszmének előtérbe állítása és az a körüli csopor­tosulás által; hanem inkább az eszmék előtérbe állításának mintegy lázas kerülése által, egy való­ságos, — hogy ugy nevezzem, — ideophobiával létesítette." — S ez élénk derültséget okozott. — „Hisz élénk emlékezetünkben van, — a tisztelt ház engedelmével mellesleg megemlítem, — hogy egy innen nem távoleső megyében, szóval Pestmegyé­ben, ép a jelenlegi kormány-pártnak azon árnyalata, melynek leginkább lehetne az eddigi előzmények folytán bizalommal a kormány-pártba belépnie, a pestmegyei balközép utolsó ülésében azon nagyon természetes óhajtással lépett elő, hogy bizonyos programmpontok, bizonyos közös eszmék, melyek az uj párt alapját képezzék: föláliittassanak és megbe­széltessenek. Erre azonban a volt pestmegyei bal­közép a journalistika terén, épen azon laptól, mely­ről mondatik, hogy a tisztelt belügyminister ur intentioiba leginkább van beavatva, — nem mintha azon lap függetlenségét bármi módon kétségbe akar­nám vonni, értem csak a beavatottságot a lapszer­kesztő és a tisztelt belügyminister ur közt rég fönálló szoros összeköttetés folytán, — mondom, ezen laptól a pestmegyei volt balközép egy komoly megrovást kapott azon indiscret eljárásáért, hogy mielőtt uj pártba lép: programmpontokat és eszmé­ket keres. Micsoda fölfogás, micsoda követelés esz­méket kívánni, mielőtt az uj pártba belép ? (Derült­ség a szélső jobb és szélső bal oldalon.) Ezzel meg akarja akadályozni a pártök egyesülésének és kibé­külésének nagy művét 11 stb. A többit nem olvasom föl, mert ez a tény. Erre nézve én egész egyszerűen csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a tisztelt képviselő ur ugy, mint párttársai, — Sennyey bárót kivéve, — mindnyájan, a kik eddig szólottak: egy megtörtént ténynek sajátszerű értelmezése által akarnak nem illetékes fontosságot tulajdonítani. Igenis, mikor a kérdéses eset előfordult, és a volt balközéppártiak hosszas, körülményes alkudozásokba akartak bocsát­kozni : én igenis, mint azon kérdéses lapnak szerkesz­tője, figyelmeztettem elvbarátaimat, — nem éles meg­rovás vagy megleczkéztetés által, — hanem figyel­meztettem, hogy itt van előttünk egy főczél, és ez az. hogy az eddig, úgyszólván, ellenségesen, de min­denesetre egymással szemben álló két nagy párt egyesülhessen minél előbb az ország érdekében : akkor ezt a nagy czélt ne koczkáztassuk holmi, talán intriguák által is táplált aprólékos részletek bolygatásával. (Helyeslés.) Ez iránt adtam én tana-

Next

/
Thumbnails
Contents