Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-399
399. országos ülés május 24. 1875. 280 A hazai vasutaknak a keleti kereskedés forgalmában, a fekete tenger és Runiánia felé való részvéte egyezményileg biztosíttatott. A képviselőválasztásról 1848-ban hozott törvények a mostani idő követelményei szerint revideálta ttak. Ügyvédi rendtartás állapíttatott meg; a királyi közjegyzők üdvös intézménye életbeléptettett. A több esztendő óta tárgyalás alatt volt törvény a földadó szabályozásáról, végre megalkottatott; a képviselőséggel összeférhetetlen állások törvény által kijelöltettek. A kereskedelmi törvénykönyv, melyre kereskedésünknek oly nagy szüksége volt, szentesítve van. A népoktatók nyugdíjazása törvényhozási intézkedések által biztosíttatott. Három évi állami költségvetés állapíttatott meg. Több adótörvények hozzattak. Az állami zárszámadásoknak több évekig elhalasztott fölülvizsgálata; az 1868., 1869., 1870. és 1871-iki zárszámadások végeredményeinek megállapítása által, kellően megkezdetett. A vasutak építéséből az állam ellen támasztott követelések tisztázására, némely vasutak zilált pénzügyeinek rendezésére, forgalmi eszközeinek szaporítására törvényhozási intézkedések tétettek. A törvényszékek számának elrendelt kevesbitése által oly előzmény állapíttatott meg, a melynek törvénykezési rendszerünk reformja szükségképeni következése lesz. Ezenkívül a büntetőtörvénykönyv, az uj váltótörvény, a bányatörvény, a polgári perrendtartás módosítását, a végrendeletek alakszerűségét, az örökség és hagyatékok birtokbavételét, az állam és egyház közti viszonyok némely részeinek szabályozását, a katonatartásból támadó terheknek arányosítását, és a véderőre vonatkozó több ügyeket tárgyazó törvényjavaslatok a ház asztalára letétettek, és, a mint kell, a közvélemény bírálata alá bocsáttatván : a jövő törvényhozás működésének kérdésen kívül becses anyagát képezendik. Mindazok, a miket eddig elmondtam, távolról sem foglalják ugyan magokban mindazt, a mit a nemzet annyi nagyfontosságú érdekének ápolására, annyi égető szükségeinek enj'hitésére, a jelen törvényhozástól várt. De jeles eredménynek tekintendők mindenesetre, ha figyelembe vétetnek azon nehéz körülmények, a melyek között ezen országgyűlés törvényhozási működését folytatta. Ezen körülmények valóban súlyosak voltak és nyomasztók. A harmadik országgyűlés ez, a mely a parlamenti kormány viszszaállitása óta hazánkban tartatott. Előzőitől a kebelében folytatott tanácskozások jellegére, a pártállások minőségére és fejleményeire, a folyama alatt történt események változatosságára nézve sokban különbözött. Az előző két országgyűlés alatt az orKÉPV H. NAPLÓ. 18;f. XVII, KÖTET. szággyülési tanácskozásokra döntő befolyással volt egyrészről a véleménykülönbség az 1867-iki kiegyezési törvényszerűsége, belbecse és értéke fölött; másrészről hazánk nagy elmaradásának érzete mindazokban, a mik a nemzet anyagi és szellemi jólétének, fejlődésének biztositására megkivántatnak. A pártok a közjogi elvek fölötti véleménykülönbség alapján sorakoztak egymással szemben. Az egyik az 1867-ki kiegyezés megváltoztatására törekedett; a másik ezen kiegyezésnek minden tekiutetbeni erélyes megvédését fő föladatának tekintette. Számra, befolyásra nézve hatalmasabb, az országgyűlési tanácskozásokban döntő mindig ez utóbbi volt. Kebeléből alakult a kormány, s e kormány pártjának tömör öszszetartása mellett, abban szakadatlanul biztos támaszra számithatott. Hazánk nagy elmaradásának érzete mindazokban, a mik a nemzeti jólét föntartására, fejlesztésérc, tartoznak: közös volt az országgyűlési pártok között az előző országgyűlések alatt is. Véleménykülönbség közöttük a múlt idők mulasztásai pótlásának módja, a czélravezető eszközök minősége, életbeléptetésök sürgősségének nagyobb-kisebb mérve, és a reformok terén megindítandó haladásnak iránya iránt létezett. S itt tűnt ki azután káros hatása azon pártállásnak, mely nem a reform terén meginditandó haladás irányelvei alapján, hanem ezektől eltekintve egy ezektől különálló bevégzett tény: az 1867-iki kiegyezés fölötti véleménykülönbség alapján létesült. A többségben lévő párt kebeléből került kormány reform-javaslatai ellen intézett minden megtámadást rendszerint a közjogi kiegyezés ellen intézett megtámadásnak tekintvén, — s egyszer-másszor méltán is tekinthetvén, — többször ellenzett oly indítványokat, melyeket tagjai közül, ez egyoldalú szemponttól eltekintve,többen elfogadtak volna; másrészről az ellenzék sorain között is voltak azon helyzetben többen, hogy ellenezniök kellett oly javaslatokat, melyeket, a pártszemponttól eltekintve, czélszerüségökre nézve kérdés alá nem vonhattak volna. Hogy ily körülmények közt üdvös, termékeny, gyors törvényhozás az arra befolyással biró tényezőknek nagy szellemi tehetsége és tiszta hazafisága mellett sem volt lehetséges: önmagatói érthető. Törvényhozási működésünk ezen hiányához azonban hozzájárult még az is, hogy midőn a nemzet évek hosszú sora után közügyeinek kezelését ismét kezébe vette: tájékozatlan volt a nemzet anyagi tehetségének mérve iránt j sőt egy pár kedvező évtapasztalatainak befolyása alatt túlbecsülvén azt : ugy az anyagi, mint a szellemi téren minden oldalról rohamosan követelt javítások igényeinek, nagy költségű beruházások tömeges elhatározása által, az ország erejének mértékét meghaladó mérvben ügyekezett megfelelni. Mindezeknek azután következése lett, 37
