Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-399
290 399. országos ülés május 24. 187S. hogy ugy az állami intézmények körében, mint azokra nézve, mik a társadalmi és közgazdasági fejlődésre tartoznak : több oly törvényhozási intézkedés létesült, melynek módosítása utóbb közkívánattá vált; több oly törvényhozási intézkedés elmaradt, melynek létesítését égető szükség követeli, s az ország állami pénzügye oly mérvben lett megterhelve, melyet a rendelkezésre álló rendes jövedelmi forrásokbői megbírni nem lehet. Ily körülmények közt jött össze az 18 72. év szeptember l-jén ezen országgyűlés. Tanácskozásainak folyamában csakhamar tudomására jutott az ország állami pénzügye valóságos állásának, aggasztólag zilált helyzetének, melyet egy pár a földmivelésre, iparra és a kereskedelemre egyiránt terhes év még súlyosabbá tett. A helyzet fölismerése szükségképen maga után vonta okainak nyomozását, kutatását a segély eszközeinek. E kutatások közben mindinkább föltűntek, mind szélesebb és szélesebb körben ismertettek föl állami ház tartásunk rendezetlenségének forrásai, közigazgatási rendszerünk hiányai, közegei keretének némely ágakban túlságos nagysága, némely uj alkotásoknak aránytalanul költséges volta, téves jövedelmi számításokra alapíttatott beruházásainknak nem egyszer hibás alapokon is eszközölt tömeges létesítése; hiánya azon intézményeknek és törvényhozási intézkedéseknek, melyek a nemzetek anyagi és szellemi jólétének és fejlődésének föntartására biztosítására, öregbítésére mindenkor szükségesek. Két irány lett inneniül uralkodóvá ezen országgyűlés tanácskozásaiban. Az egyiket a pénzügyi helyzet, a másikat a reformok szükségességének érzete jelölte ki. Vörös fonalként vonul át ezen országgyűlés tanácskozásainak folyamán két törekvés. Egyrészről a törekvés meggátolni állami pénzügyünk további sülyedését, kijelölni, előkészíteni foganatba venni állami háztartásunk rendezésének, egyensúlyba állításának eszközeit az állami kiadások apasztása, a beruházások mérséklése és uj jövedelmi források nyitása által. Másrészről az élénk törekvés mindazon reformok megindítására, melyek közigazgatásunk rendezésére, költségeinek mérséklésére, közgazdasági állapotainknak a nemzet anyagi és szellemi tehetségeinek emelésére, fejlesztésére megkívántatnak. Ezen törekvések közt, a melyeknek sikerét nagyfontosságú érdekek sürgőssé, az ország pénzügyeinek veszélyeztetett helyzete halaszthatlanná tevék : mindinkább és inkább háttérbe szorult a közjogi kérdések fölötti vitatkozás, mely a ház egyik oldalának egyik részét kivéve, ritkábban hozatott szőnyegre, nem folytattatott azon hévvel, azon kitartással, mely az előbbi országgyűléseknek jellege volt. Az országgyűlési pártok azonban mindamellett eg3 r mástól folyvást elszigetelve, egymással szemben állva maradtak. A ragaszkodás a régi megszokott, megkedvelt pártálláshoz, a pártok elszigeteltségéből eredő bizalmatlanság egymás irányában, a kölcsönös bizonytalanság viszonyos terveik, végczéljaik és szándékaik iránt, a kölcsönös érintkezés hiánya miatt fokozott véleménykülönbség a reform-elvekre nézve és a múlt időkben folytatott küzdelmeknek még el nem halványult emléke a pártokat egymástól folyton távol tartották. Mindemellett azonban elcsendesedése az azelőtt oly hévvel folytatott közjogi vitáknak, főkép pedig átalános fölismerése az állam pénzügye veszélyes helyzetének a pártok egyes tagjait mindinkább közelebb hozta egymáshoz, egymással gyakoribb érintkezésre vezette és mindinkább többekkel éreztette azon pártállás hiányait, mely eltávolított sok rokon-elemet egymástól és egyesitette azokat, melyek egymáshoz nem tartoznak. A véleménykülönbség azonban, mely az államháztartás rendezésére a reform terén megindítandó haladás irányelveire nézve az egyes pártok közt létezett, a szerint a mint ez hasonló alkalmakkal máshol is történt: mindenkor és mindenütt mutatkozott az egyes pártok kebelében, föltűnt a többségben lévő pártnak körében is, és főképen azon időtől fogva, midőn azon nagy államférfiú, kinek nevét tisztelettel fogja mindig említeni a történelein (Élénk éljenzés.) súlyos betegség által kényszerült a közügyek vezetésétől visszavonulni. A többség kebeléből kikerült ministeriumok is saját pártjuk kebelében állandó biztos támaszra nem számíthattak. Ily körülmények közt történt azután, hogy az országgyűlés elején másfélév alatt négy ministeriumot láttunk ülni az ország kormányán. A többség kebeléből került ki mindegyik; de minden ilyen esemény még inkább megingatta szilárdságát az azelőtt oly összetartó pártnak. Midőn azután a negyedik ministerium is már azon eseménynek előestéjén állott, hogy a ház többsége ellene fog nyilatkozni : csaknem bizonyosnak látszott, hogy e pártárnyalatokra és párt-fractiókra szétoszlott házban oly többség nem is alakulhat többé, mely bármely kormánynak biztos támaszul szolgálhatna, és komolyan kellett tartani attól, hogy Magyarországon a parlamenti kormányzat lehetetlenséggé válik. A veszély nagysága azonban méhében rejtette elhárításának egyedül biztos és egyedül lehetséges módját, s az erélyesen fölkaroltatott, a mint létesülése lehetőségének első reménysugara fölvillant, mindazok által — és azok sokan voltak e házban, — kik a haza veszélyes helyzetét fölismerték. A folyó évi költségvetési viták legingerültebb folyamában egy szerencsés pillanatban tett nyilatkozat villany-folyamként hatotta át a házat. Nyomban érezte mindenki, hogy a sokak által óhajtott pártegyesülésnek időpontja bekövetkezett és önzetlen hazafiusággal közreműködtek minden illetők
