Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-399
288 399. országos ülés május 24. 1875. Elnök: Ezen szentesitett törvényczikkek hódoló tisztelettel kihirdetvén: hasonló kihirdetés végett a méltóságos főrendekhez fognak átküldetni. Ki fog most hirdettetni azon legkegyelmesebb királyi leirat, melyet ez alkalommal a ministerelnök ur átadni szíves volt. Huszár Imre (olvassa:) Mi első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hű Magyarországunk és társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendéinek és kéj)viselőinek, kik az általunk 1872. évi szeptember hó 1-ső napjára Budapest fővárosunkba összehivott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket. Kedvelt hiveink! Közbejött akadályok miatt a jelen országgyűlés utolsó szakának berekesztése végett körükben atyai szivünk óhajtása szerint személyesen meg nem jelenhetvén : őszintén kedvelt hívünket, nagyságos báró Wenckheim Béla magyar ministerelnökünket királyi biztosi minőségben kegyesen megbíztuk, hogy az országgyűlés berekesztése alkalmával mondandott beszédünket nevünkben olvassa föl, és az országgyűlést berekesztettnek nyilvánítsa. Miről hűségteket ezennel értesíteni kívántuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. (Élénk éljenzés.) Kelt Bécsben, 1875. évi május 21-én. Ferencz József. Br. Wenckheim Béla. Elnök s Ezen legkegyelmesebb királyi leirat hódoló tisztelettel tudomásul vétetik és hasonló kihirdetés végett a méltóságos főrendekhez fog átküldetni. Tudomására juttatom egyszersmind a tisztelt háznak, hogy a ministerelnök ur ezen legkegyelmesebb megbízását az összegyűlt országos főrendek és képviselők előtt ma délután 1 órakor a főrendiház termében fogja teljesíteni. Kérem a háznak tisztelt tagjait, hogy ezen helyen és időben teljes számmal megjelenni méltóztassanak. A fölolvasandó legnagyobb trónbe=zéd a ház irományai közé fog foglaltatni, és kinyomatván, a ház tisztelt tagjainak megküldetni. Hogy ez, ugy erre nézve, valamint egyéb még nyomtatás alatt lévő országgyűlési irományokra nézve biztosan megtörténhessék, tisztelettel kérem a ház tisztelt tagjait, hogy eltávozásuk előtt lakásaikat az irodában bejegyezni méltóztassanak. Megengedi a tisztelt ház, hogy miután a szentesitett törvényczikkek a főrendiházban is kihirdetendők, a főrendiház ülése pedig már néhány perez múlva be fog következni: ezen most történt kihirdetésekről a jegyzőkönyvi kivonat, meghitelesités végett, fölolvastassák, hogy ezen fontos törvényeket és a királyi leiratot a méltóságos főrendeknek nyomban át lehessen küldeni. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet.) Elnök: E jegyzőkönyi kivonat ellen észrevétel nem tétetvén: azt meghitelesitettnek jelentem ki, és Szeniczey Ödön jegyző urat kérem föl, hogy a főrendiház ülésébe átvinni szíveskedjék. Tudomására van a tisztelt háznak, (Halljuk!) hogy ezen országgyűlés pár rövid ői\i múlva végkép be fog fejeztetni. Ez az utolsó ülés, melyet ez országgyűlésnek képviselőháza e teremben tart. Azok, kik előttem e helyet elfoglalták ezen országgyűlés első és második ülésszakáról ezeknek bevégeztével jelentéseiket a háznak megtették. Engedje meg a tisztelt ház, hogy ez alkalommal én is két tiszteletteljes jelentésemet adhassam be. Az egyik fölsorolja azon beadványokat, melyek a május 1-ső napjáig beterjesztett Elnök: jelentésben foglaltattak, és ezen naptól fogva az országgyűlés végéig beérkezett beadványok körül elintézetlenül maradtak. A másik tiszteletteljes jelentésein ezen harmadik ülésszakra átalában vonatkozó adatokat foglalja magában. Bátor vagyok tisztelettel kérni a házat: méltóztassék megengedni, hogy ez alkalommal ezen jelentéseket föl olvasatlanul tehessem le a ház asztalára. Azok mielőbb ki fognak nyomatni és az országgyűlés többi irományaival együtt a ház tisztelt tagjainak megküldetnek. Az általam emiitett Elnök: jelentések föltüntetik ezen országgyűlés tanácskozásainak eredményét. Lehetetlen, hogy azok közül némely főbbeket ez alkalommal ne emlitsek meg. Ezen országgyűlés alatt a nemzetnek ezen század elejétől fogva szakadatlanul táplált egyik óhajtása, a Ludovica katonai akadémia fölállításával teljesedésbe ment. Kolozsvártt az ország azon részeinek élénk óhajtása szerint, tudományos egyetem alapíttatott. A katonai határőrvidéknek, hazánk ezen becses, attól annyi idő óta elszakasztva volt részének visszacsatolása, polgárosítása részint megtörtént, részint erélyesen munkába vétetett. Horvát-Szlavonországokkal az 1868. esztendei XXX. törvényezikk által szerencsésen megkötött egyezmény némely pótezikkek fölvételével újból megerősíttetett. A közforgalom érdekében kívánatos métermérték-rendszer behozatalára, a közgazdasági tekintetben annyira ártalmas keleti marhavész terjedésének meggátlására kimerítő törvények alkottattak. Törvények hozattak a hamis bukásról, a váltók hamisiiásáról, a vaspályák és vaspályatársulatok felelősségéről; Buda, Pest egyesítésével az országnak központul egy nagy fővárosa alakíttatott.