Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-396

250 iJdC. oi'saágos ülés május 21. &. e. 18íf>. Ha az ülés elején történik az interpellatio és válasz: a minister akként intézkedhetik, hogy az ülés elején bejelenti a háznak válaszát az interpellatiora, azután, ha épen nem érdekli tárczáját különösen a napirend tárgya, visszamegy hivatalába. Ha neki be kell várni, inig a napirendet 'letárgyaltuk: nem tudhatja, hogy mikor lesz vége, rá nézve is alkal­matlan, mert itt kellene maradnia az egész ülésen. Azt hiszem, hogy e tekintetben meg kell tar­tani az előbbi intézkedést. Én azon föltevésből in­dulok ki, s magán utón értesültem, hogy maga a bizottság is ugy magyarázza, hogy nem az ülés rendes végén, mint jelenleg, két óra után ; hanem akkor teendők az interpcllatiok, mikor a napirend ki van merítve, akár 11, akár 12, vagy más óra­kor álljon ez be. Vagy bizonyos napokat kellene tűzni arra? Erre már válaszolt Simonyi tisztelt képviselőtársam, hogy az nagy akadály, az nem fogadható el. Vagy bizonyos napok délutánján? Erre sem kötelezheti magát a ház, mert tudjuk, hogy délután osztály és bizottsági ülések szoktak lenni. Én megvallom, sokkal egyszerűbbnek találom, hogy maradjunk meg az előbbi intézkedés mellett e tekintetben és e végett bátor vagyok a következő módositványt ajánlani: a ]?>5. §. második bekezdé­sében c szavak helyett: „a kiszabott időn kivül" tétessék: „a napirend fölvétele előtt." Tisza Kálmán belügy minister i Tisztelt ház! Én megvallom, ezen §-t azok közé számítom, a melyeknek megtartását óhajtanám épen azért, mert azok közé tartozik, a melynek elfoga­dása esetében a ház munkaképességét és munka­erejét látom növelve. Igaz ugyan, hogy az inter­pcllatiok nem szoktak mindig épen oly tömegesen összejönni, mint az például ma történt, mikor egy óra lett, mire a napirendre jöttünk; de az, hogy egy órai időt elvesztünk az interpellatiok miatt, igen gyakori eset. Jogesorbitást egyátalában nem látok benne: mert meglehet tenni az interpellatiot épen ugy minden nap; hisz ezt tisztán megmondja a §. folytatása. A mi pedig a kényelem kérdését illeti, az igaz, ellenkezik mindenesetre egy bizonyos fokig a képviselőház kényelmével: mert például eddig négy órát dolgozott a ház, ezután talán öt órát fog dolgozni. De kivéve e különbséget, mást ebben nem látok. Mert a mi a kényelmet illeti, ha valakit érdekel az ügy: eljön az ülés elején; ha nem ér­dekli az ügy, elmegy az ülés folyamán; ha pedig más időben történik a válasz: nem jő az ülésre előbb, mint azon időre, midőn a válasz adatik. Én azt hiszem, hogy a tisztelt képviselő ur a szöveg értelmezésére nézve téved: mert a szövegben nem az mondatik, hogy a napirend letárgyalása után; nem is az, hogy a rendes gyűlés ideje után; hanem az, hogy „külön időben". Azaz, ha ki fogja mondani a jövő ülésszak alatt a képviselőház, hogy rendes üléseit 10 órától 2-ig fogja tartani: akkor el fogja egyszersmind határozni, hogy az interpel­latiokra kitűz egy más érát, legyen az reggeli 9 óra vagy délutáni 3 óra; de egy bizonyos fix idő. Én tehát ezen szót, hogy a „rendes időn kivül" ugy értelmezem: hogy az nem azt jelenti, hogy ülés után, hanem a napirendre szánt időn kivül. Én e tekintetben a szöveget egészen határozottnak tartom és épen azért, mert megeshetnék néha, hogy valamely napirend kimerül gyorsabban, mint váratik, tehát nem tart az ülés addig, inig rendesen szokott: nem volna helyes a szövegbe tenni, „hogy a napi­rend után", hanem, hogy „a rendes illési időn kivül." Meghatározni az órát: azt gondolom, ismét helytelen lenne; mert épen ugy, mint a rendes napirendi tárgyalások órája nincs és nem volt eddig meghatározva a házszabályokban, hanem időről­időre állapította meg a ház részint egy egész ülésszakra, részint olykor rövidebb időre: azt gon­dolom ezen kérdés is a képviselőháznak fölhagyandó, hogy körülményeihez képest határozza meg, melyik időt tűzi ki a rendes tárgyalásokra, s melyiket az interpellatiok beterjesztésére. Én tehát kérem a tisztelt házat, hogy a bizottság javaslatát, mely határozottan azt fejezi ki, hogy a napirendre ki­tűzött időn kivül; tehát nem azt, hogy a napirenden lévő tárgyak bevégzése után, s így erre nézve azon objectiok legnagyobb része nem áll, miket Helfy képviselőtársam tett: mondom, ezen javaslatot el­fogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: Csak azt vagyok bátor hozzá tenni a belügyminister ur nyilatkoza­tához, hogy én igen egyszerűnek látom a dolgot, Minden képviselőnek megmarad a joga ezután is mindennap interpellatiot intézhetni a ministerekhez. Miután pedig a fő változás abban áll, hogy a ház könyveinek nevezett könyvekben be lesz ezután jegyezve, reggel az interpelláló vagy inditváiyozó neve, minden reggel evidentiában van a ház az iránt, hogy interpellatio fog tétetni az ülésre kitűzött napirend tárgyalása után. Következőleg, ha a napi­rendre tűzött tárgy befejezhető 11 vagy 12 órakor : akkor utánna mindjárt következik az interpellatio. (Ellenmondás.) Én igy értelmezem. Mikor a ház a napirendre kitűzött tárgyakat elvégzi: ez már kivül van a rendes napi­rendre fordított ülési időn. Ha például ma a ház­szabályok módosítása van napirenden, és reggel bejelent valaki egy interpellatiot: akkor — ha már az uj házszabály intézkedése volna érvényben — tudja a ház, hogy ma egy, teszem föl fontos inter­pellatio fog téíetni. Ha már most a tárgyalás a

Next

/
Thumbnails
Contents