Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-396

396. országos ülés ma szabad sajtó van, és magának a képviselőnek, ha beszéde roszul van visszaadva: jogában van föl­szólalni az ellen, én ezen intézményt, mint a mely a mi haladott viszonyainknak nem felel meg, meg­szüntetendőnek tartom. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Én meg­vallom, hogy a mostani gyakorlatot a naplóbirálatra nézve nem tartom hasznos intézménynek, és ezt annál is inkább sajnálom: mert nem érthetek egyet az előttem szólóval arra nézve, hogy a naplónak azon fontossága nincsen , mint a milyennel az előbb birt, A napló mindig történelmi tára volt az or­szággyűlés működésének, sohasem volt egyéb. De hogy ez híven" magában foglalja az itt mondottakat: ez, ugy hiszem, magának az országgyűlésnek, ma­gának is a történelemnek is érdekében van. Azon­ban megtörtént ezen házban is, hogy az ember leg­jobb emlékezéséhez képest hivatkozott valakinek be­szédére ugy, a hogy azt elmondotta; akkor előho­zatták a naplót, és ott másként volt, holott a köz­tudomás szerint, az illető dolog másképen mondatott el. Hogy tehát a naplobiráló bizottság működésének ily eredménye nem kívánatos, és hogy azon ered­mény nem az, a mely végett a naplobiráló bizottság választatik, és hogy a bizottság nem felel meg hiva­tásának : az bizonyos. Én azt hittem mindig, és azt hiszem most is, és annak több izben adtam már kifejezést, hogy tulajdonképen a ház vitáinak minden pártkülönbség nélkül szórói-szóra kellene közöltetniük a hivatalos lapban : akkor mindenkinek, a ki szólott, alkalma volna, másnap vagy legfölebb harmadnap fölszólalni, és kiigazítását adni annak, a mi beszédében netalán elferdítve nyomatott ki : mert azután természetesen a hivatalos lapból menne át a szöveg a naplóba. Én ezt hinném a leghelyesebb eljárásnak arra nézve, hogy a napló, mint az országgyűlésnek valóságos történelmi tára jöhessen az utókorra. Erről azonban a tisztelt ház igen természetesen most nem intéz­kedhetik : mert ez nem tartozik a házszabályokhoz. A mi illeti a naplobiráló bizottságot, miután végre mégis némi garantia van benne, hogy ha a napló a bizottság által biráltatik, legalább nagyobb garantia, mintha ez az amugy is sok munkával alkal­mazott jegyző urakra bizatik: én annálfogva is, miután az intézmény nem kerül semmibe, és hátrá­nyai nem igen vannak; ámbár nem tartom tökéletes intézménynek : mégis addig, mig a ház a naplónak correctebb módon való kiadásáról nem gondoskodik, kívánom a naplobiráló bizottságot föntartatni. (He­lyeslés.) Királyi Pál előadó s Tisztelt ház! Szontagh Pál képviselő ur indítványa és a bizottság javaslata közt elvi eltérés nincs: mert az indítvány is föntaríja e naplónak bírálatát, csakhogy mig a május 21. cl. e. Í8Í5. 247 I bizottság ezt egy bíráló bizottság által akarja vé­geztetni, az indítvány ugyanazon bírálatot a jegy­zőkre akarja bizni ; tehát elvben a szándék egy, csak a kiviteli módra nézve térünk el egymástól. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a jegyzői kar ma is annyi teendővel van elhalmozva, hogy tartok tőle, hogy ha ezt a teendőt is rábízzék : nem fogja azt ugy elvégezni, hogy megfeleljen azon czélnak, a mi itt eléretni szándékoltatik. Különben ezt a jegyző urak magok legjobban fogják mond­hatni : mennyire férne össze teendőjükkel még egy ilyen teendő, a melyre mindennap kellene itt vál­lalkoznia legalább háromnak közülök, vagyis a jegy­zői kar felének. Ha állana az, a mit Paczolay képviselő ur mond, hogy egyszerűen meg kell szüntetni a naplo­biráló bizottságot : akkor állania kellene a conse­quentiának is, tudniillik meg kellene szűnnie a nap­lónak is. (Ellenmondás.) Ez a következése, mert a, naplónak csak akkor van jelentősége a képviselő­ház tanácskozásaira nézve : mig az hiteles; mihelyt az elvesztette hitelessége alakját: megszűnik azon úgynevezett országgyűlési történeti kútfői jelen­tősége. A mi illeti azon hivatkozást, a mely a sajtó­viszonyok megváltozására történt, hogy tudniillik a sajtó ma a nélkül is szabad, tehát a lapok az itt elmondott beszédeket másnap sokkal hamarább köz­lik, s abból mindenki megtudhatja, mi történt az országgyűlésen: ez állana akkor, ha a lapok a be­szédeket átalában ugy közülnék, a mint azok elmon­dattak, vagyis pártszinezet nélkül ; mig ellenben most pártszinezettel bírván: ki-ki nagyobb figyelmet és gondot fordít a saját pártjához tartozó szónokok kijelentésére. Ha tehát kétség mer id föl, s egy bizonyos törvény alkalmazásánál a törvényhozásnak intentioját akarja valaki megtudni : ezt csakugyan sem a jegyzőkönyvből, sem a hírlapból nem fogja meríthetni, hanem csak a hiteles és megbírált nap­lóból. Ezért tartom a bíráló bizottság föntartását szükségesnek. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem jelentkezvén, szavazásra teszem föl a kérdést. Első kérdés az, a tisztelt ház a harmadik czim­nek 128. §-át, mely a naplóbirálókról szól, elfo­gadja-e, vagy nem ? Ha a tisztelt ház ezen §-t elfo­gadja, a beadott módosítások mellőzötteknek te­kinthetők ; ha pedig a tisztelt ház ezen §-t nem fogadná el: akkor az elleninditványok közül első sorban Szontagh Pál képviselő uré, és ha ez eles­nék, következnék a legtávolabbi, tudniillik Paczolay János képviselő uré. Méltóztassanak már most meghallgatni még egyszer a szerkezetet és a beadott módosításokat. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a szerkezetet és a módositványolcat.)

Next

/
Thumbnails
Contents