Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-396

24G 39fi, országos ülés május 21. d. e. 1875. De a naplóbiráló bizottság fölösleges azért is, mert, a mint a javaslat legközelebbi §-a tartalmazza, a mely valószínűleg el fog fogadtatni, — én legalább hozzájárulok, — a tan'.cskozásra valószínűleg 40 képviselő jelenléte lesz csak szükséges. Minnél kevesebb a jelenlévő képviselők száma : annál valószínűbb, hogy a soros naplóbirálók közöl egyik-másik hiányzani fog, miután még akkor is hiányzott rendesen, midőn 100 tag jelenléte szükséges a tanácskozás meginditására. Ez illnsoriussá is teszi a választott képviselők által történő naplóbírálatot. Ha azonban jeleztetik már előre is, hogy a naplóbirálása nem olyan sietős munka, mert a napló leginkább csak történelmi kútfő arra nézve, hogy mi történt bizonyos országgyűlésen: erre a jegyzői kar azzal a kifogással, nézetem szerint, nem élhet, hogy vállaira túlságos sok munkát kívánnék rakni ; mert nem rögtön, nem hirtelen kívánom a napló megbirálását, hanem kellő időben s kellő hitelességgel kiállított naplót akarok. A jegj^zők hivataluknál fogva mindig jelen vannak, ők folyhatnak be leginkább annak megítélésébe, ki mit mondott, és hogyan mondotta azt, a mi netalán a gyorsíró tolla alól elsiklott, s a napló-szerkesztő százfelé kiterjedő figyelmét kikerülte. Én azt hiszem, tekintve, hogy a napló hitelességét mindenki kívánja, tekintve, hogy a naplónak ujsági gyorsasággal circulatióba jönni nem szükséges ; tekintve, hogy a jegyzői kar itten mindig jelen van, és valósággal ellenőrizheti az itt mondottakat lényegökre, mikéntségökre, és minden qualificatiójokra nézve: bátran fölmentheti magát a tisztelt ház attól, hogy uaplóbiráló bizottságot válaszszon. Magát e munkát az erre leginkább hivatott közegekre kívánván bízni, az ügyrend föl fogja találni a módját annak, hogy a jegyzői kar túlságos munkával ne terheltessék, minden más kívánalomnak pedig elég legyen téve. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: Az előttem szólott Szontagh képviselő úrral nem lehetek egy véleményben. Ö nem látja szükségét, hogy külön naplóbirálók végezzék a naplóbirálás ügyét, miután, mint mondja, a napló nem annyira napi szükség, arra momentán szűkség nincs, és így a naplóbirálást nem szükséges mielőbb megtenni, azt elvégezhetik a jegyzők, s igy erre a bizottságra nincs szükség. Tisztelt képviselőtársain emiitette, hogy a napló ma inkább csak mint történelmi kútfő marad fön. Épen azon érv, — melyet a tisztelt képviselő ur annak indokolására hozott föl, hogy nem szükséges a naplónak gyors és különös figyelemmel leendő megbirálása: — harezol leginkább a mellett, hogy igenis szükséges a naplónak gyors és különös figyelemmel való megbirálása, tudniillik azon érv, melynél fogva ő is történelmi kútfőnek állítja lenni a naplót. Ha a napló történelmi kútfő : akkor a háznak figyelemmel kell lenni arra. hogy valósággal az legyen, a mi nem fog történni akkor: ha a jegyzőkre bizzuk, hogy kényök és kedvök szerint akkor, mikor legtöbb idejök van, végezzék a naplóbirálását. Épen ellenkezőleg, a naplónak gyorsan kell meghiráltatnia, akkor: mikor a történtek emlékezete megvan az illetők fejében; ha a bírálás később történik : tudjuk, hogy egyes részletek kiesnek az emlékezetből, s igy, a mit elérni akarunk, hogy a napló történelmi kútfő legyen, azt nem fogjuk elérni, mert az illető bírálók idő elteltével, jóformán nem is tudják, miről volt szó azon ülésben. Én tehát gyorsan teljesítendő bírálatot kívánok a naplóra nézve, addig, míg el nem enyészett a történtek emléke, és annálfogva az előttem szóló indítványát nem fogadhatom el. A mi azt illeti, hogy a jegyzőkre bizassék a naplónak bírálata, azt szintén nem fogadhatom el épen azért: mert a jegyző urak gyorsan nem teljesíthetik a bírálatot, el lévén foglalva a jegyzőkönyvek szerkesztésével. Tőlök azt kívánni nem is lehet, azért arról kell gondoskodnunk, hogy a bírálatot továbbra is bizottság teljesítse. Annál fogva én azon indítványt, melyet az előttem szóló benyújtott, nem fogadhatom el. Paczolay János: Tisztelt képviselőház ! Én megvallom, hogy én a naplóbirálatot a jelen viszonyok között fölöslegesnek tartom, mert ha visszatekintünk a uaplóbiráló bizottság eredetére, be fogjuk látni, hogy az most fölösleges: mert a naplóbiráló bizottság akkor keletkezett, midőn Magyarországon még nem volt szabad sajtó, a mikor tehát minden nyomtatványnak előleg censurán kellett átmennie. Nehogy tehát a kormány által kinevezett censorok bírálják a naplót: azért az országgyűlés a régi időkben gondoskodott arról, hogy ezen censurát maga gyakorolja, és a mikor azután a bizottság a naplóra ráirta, hogy kinyomatható: az ki is nyomatott. Ez volt a naplóbiráló bizottság eredete. Most kérem, midőn egy országgyűlési ülésben annyi beszéd mondatik el, mint akkor 12 ülésben: most a bíráló bizottság csak taliter, qualiterképen bírálja azokat, mik itt mondottak, és igen gyakran tapasztaljuk azt is, ha a ma elmondott beszédeket holnap a gyorsírók följegyzése szerint olvassuk; hogy azon beszédek bizony nem azon formában, hanem gyakran sokkal szebben vannak visszaadva, mint a hogy itt elmondatnak, és igy a gyorsírók sem hozzák a beszédeket egészen a maguk eredetében, ugy, mint azok elmondattak. (Közbeszólás: Est nem is lehet!) Ennélfogva tagadom, hogy a naplóbiráló bizottság tagjai, kik 4—5 nap, vagy egy hét múlva vizsgálják át a naplókat, illetőleg az elmondott beszédeket, hogy azoknak a beszédeknek hitelességét megadhassák. Én, kérem alásan, miután